Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Az amerikai álom elérhetetlen távolságba került Lou Bloom generációja számára. A munkanélküliség, nagyratörő célok és az elkeseredett próbálkozás olyan útra sodorja a férfit, ami a mélybe vezet. Minden éjjel, míg a város az igazak álmát alussza, véres sztorikra éhes mini stábok, gyors kocsikkal, kamerákkal és harsogó rendőrségi rádiókkal felszerelve portyáznak a terpeszkedő Los Angeles szennyes utcáin. A rendőrséget megelőzve egyik tetthelyről a másikra rajzanak és a felvételeket a televízióknak eladva váltják dollárra a vért. Lou megmámorosodik a nagy pénzzel kecsegtető lehetőségtől és gátlástalanul gázol át mindenen és mindenkin a sötétben.

Solomon, akit elválasztanak a családjától és arra kényszerítenek, hogy a gyémántmezőkön dolgozzon, egy nap különleges drágakövet talál, amit élete kockáztatásával elrejt, hogy az érte kapott pénzzel megmentse a családját. Archer, az exzsoldos tudomást szerez a kincsről és Mady Bowen újságírónő közvetítésével Solomon mellé szegődik abban a reményben, hogy a kincs sikeres értékesítésével ő is jól jár és végre elhagyhatja Afrikát. A két ember sorsa végzetesen összefonódik az életveszélyes vállalkozás során.

A körözött bűnöző, Michel Marseille közelében lelő egy motoros rendőrt, majd továbbhajt Párizsba. A fővárosban kapcsolatba lép egyik barátnőjével, egy amerikai diáklánnyal, Patriciával. A minden kötöttséget elutasító Michelt egyedül a szerelem teszi sebezhetővé. Ő a szerelmet kergeti, őt magát pedig a rendőrök, és ennek nem is lehet más vége, csak árulás.

Jeffrey Wigand (Russell Crow) kutatási és fejlesztési vezetőként dolgozik az egyik legnagyobb dohányipari cégnél. Mikor a vezetés olyan kísérletekbe kezd, amely a nikotinfüggés felgyorsítását célozza, Wigand tiltakozik, amiért kirúgják. Mivel elismert tudósnak és abszolút bennfentesnek számít, tanúvallomása felbecsülhetetlen jelentőséggel bír az évszázad legnagyobb perében, amit a dohánygyárak ellen indítottak. Lowell Bergman (Al Pacino) dörzsölt tévés riporternek sikerül rávennie a megtört embert, hogy álljon a nyilvánosság elé, a dohánygyárak könyörtelen támadására azonban már nem tudja felkészíteni.

1998-ban a rendkívül ígéretes, tehetséges fiatal újságírót, Stephen Glasst váratlanul elbocsátják a nagyhírű amerikai hetilaptól, a The New Republic-től. Hank Heaven címen közölt írása alapján, a lap új főszerkesztője gyanakodni kezd. Vajon mennyi igazság van ebben a cikkben és a többi, Glass által eddig szállított írásban, amelyeket a 25 éves zsurnaliszta nemcsak a The New Republic-ban jelentetett meg, hanem olyan neves lapokban is, mint a Harpers, a George vagy a Rolling Stone?

1990 augusztusában Robert Wiener Michael Keaton, a CNN vakmerõ riportere Bagdadba utazik néhány kollégájával, hogy élõben tudósítson az eseményekrõl. Az iraki diktatúra megdöbbenti a mindenre elszánt médiasztárokat, mert rájönnek, hogy semmi nem az, aminek látszik, és mert a történéseknek sokszor nem csupán tudósítói, hanem áldozatai is egyben. Amikor az életük veszélybe kerül, dönteniük kell: meneküljenek a háborús övezetbõl, vagy folytassák a közvetítést, akár az életük árán is. Robert és kollégái maradnak, s a szálloda ablakából láthatják Bagdad iszonyú bombázását, és mikrofonnal a kezükben, kamerával a vállukon csalhatnak könnyeket a nézõk és önmaguk szemébe.

A történet a hatvanas évek közepén játszódik az egzotikus Indonéziában, Sukarno elnök hatalmának vége felé, nem sokkal a vietnami háború kitörése előtt. A térség egy igazi politikai időzített bomba: a legkiválóbb helyszín a veszélyt kedvelő tudósítók és újságírók számára. Hősünk, Guy Hamilton, az ifjú újságíró is az efféle izgalmakat keresi. Nem sokat tud az országról, de hamarosan megismerkedik a különös, félig kínai, félig ausztrál származású Billyvel, aki mindent tud az országról, és ismer mindenkit, aki számít. Guyt többek között egy mandátuma vége felé járó brit attasénak, Jillnek is bemutatja, aki hamarosan a fiú szeretője lesz. És a három ember mindennapjain keresztül megismerhetjük a forrongó Távol-Kelet eseményeit.

2002. január 23-án Mariane Pearl élete örökre megváltozott. Férje, Daniel, a Wall Street Journal dél-ázsiai irodájának vezetője a cipőbombás Richard Reid sztoriján dolgozott. A szálak Karacsiba vezettek, ahol egy összekötő azt ígérte, elvezeti Pearlt egy nehezen megközelíthető informátorhoz. Danny elindult a találkozóra, és azt mondta Mariane-nak, hogy lehet, hogy későn ér haza vacsorára. Soha nem tért vissza... (port.hu)

Nem éppen profilba vágó feladatot kap Pierre Peders politikai újságíró. A magánéleti botrányairól ismert színésznőcskével, Katyával kell interjút készítenie. Pierre mérges, rangon alulinak tartja a feladatot, ráadásul a nő több mint egy órát késik. Csoda, hogy hamar össze is vesznek? Úgy tűnik, elmarad az interjú, és mindenki megy a dolgára, ám egy baleset újra összehozza őket. Katya felhívja magához a férfit, hogy ellássa a sérüléseit. Beszélgetni kezdenek, melynek nyomán különös kapcsolat bontakozik ki kettejük között.

Hőskorát éli a televíziózás az ötvenes évek Amerikájában. Az amerikai lazaságot megjelenítő Lanny Morris és az angol eleganciát képviselő Vince Collins sikeres komikusduót alkot. A korszak népszerű sztárjaként Lanny és Vince mindent és mindenkit megkap, amit és akit csak akar. Az arany életnek akkor alkonyul be, amikor a páros hotelszobájában fiatal nő holttestére bukkannak. Noha a két sztár alibije sziklaszilárd, és a rendőrség is segítőkésznek bizonyul a kellemetlen eset gyors lezárásában, a két művész karrierje megtörik: soha többé nem lépnek fel együtt.