A Donnie Darko egyszerre képregény, egyszerre esettanulmány és az év legmerészebb vállalkozása az amerikai független filmkészítésben. Csodákkal teli, hangulatos darab, amely az X-akták mágikus realizmusával mesél a nyolcvanas évekbeli kertvárosi tizenévesek szorongásairól. Kelly már a nyitó jelenetben elkezd zsonglőrködni a normalitással: a szappanoperába illő Darko család nekiesik egy rendelt pizzának, rövidesen pedig kiderül, hogy középső gyerekük, Donnie leállt a gyógyszerével, és üzeneteket kap az űrből. Az éjszaka folyamán Donnie-val újra kapcsolatba lépnek, ez menti meg attól a repülőgépmotortól, amely bezuhan a mennyezeten át. A fiú egyre mélyebben sodródik a bűvöletbe: meg van róla győződve, hogy huszonnyolc nap múlva vége a világnak.
Wim Wenders fekete-fehér road movie-ja az 'Alice a városokban". A kilencéves Alice-t anyja otthagyja a New York-i repülőtéren, miután egy német újságíró, Philip Winter gondjaira bízza. Amikor két nap elteltével sem jelentkezik a gyermekéért, Philip és Alice visszatérnek Európába, hogy megkeressék a kislány nagyanyját. Kettejük kalandokkal teli utazásának lehetünk tanúi Wim Wenders korai remekében. Vándorlásaik, mint valami különös sorsközösség, szívszorító, visszafogott képsorokban bontakoznak ki, noha Wenders ezúttal is távolságtartó együttérzéssel kerül mindenféle szentimentalizmust. Mélyebb értelemben a filmbeli otthonkeresés motívuma a Wenders-i önazonosság keresésével és a hazatérés vágyával kapcsolódik össze.
Járvány pusztította el a Föld népességének kilencvenkilenc százalékát 1997-ben. Majd negyven évvel később a túlélőkre is pusztulás vár a föld alatti világban. Csak akkor maradhatnak életben, ha sikerül információt szerezniük a gyilkos vírusról. James Cole-ra vár a feladat, hogy az időben visszautazva, megtudja azt. A számításba azonban hiba csúszik, Cole 1996 helyett 1990-be érkezik és elmegyógyintézetbe zárják. Így pedig aligha sikerül teljesíteni a küldetését és megfejteni a 12 Majom Hadseregének rejtélyét. Csupán a pszichológus Kathryn Railly próbálja megérteni a férfit.
A történelmi idők gyermeke, Witek Dlugosz, aki 1956-ban Poznanban látta meg a napvilágot, 24 éves korában úgy dönt, kis időre felhagy a tanulással és a fővárosba utazik. Rohan a pályaudvarra, ám mire a peronra ér, a vonat már mozgásba lendült. Ezt követően variációkat láthatunk a fiú jövőjéről: mi lesz, ha eléri a vonatot, s mi lesz, ha nem... Kieslowski 1980-ban kezdte filmjét forgatni. A véletlen úgy hozta, a Szolidaritás mozgalma ellen bevezetett szükségállapot hatással volt a film további sorsára. Több jelenetet átvágattak a rendezővel, ennek ellenére mégis dobozban maradt. A bemutatóra csak 1987-ben került sor. (port.hu)
Pierre Lachenay sikeres író, házasember és családapa. A férfi Lisszabonba utazik előadást tartani. Hirtelen szeszélytől vezérelve könnyed kalandba bocsátkozik Nicole-lal, a csinos légikisasszonnyal. Párizsba visszatérve folytatják a titkos viszonyukat. Ahogy a kapcsolatuk komolyabbá válik, a férfi addigi békés, harmonikusnak hitt élete egyre jobban felfordul. Kiderül, hogy gyengébb és sebezhetőbb, mint azt sejtette, ráadásul a felesége is rájön, hogy megcsalta. A féltékeny Franca pisztollyal vet véget a házasságnak.
Egy kínai reptéren kitör a pánik. Szabadon garázdálkodó rabló hordák tartják rettegésben az embereket, a külföldiek mind menekülni próbálnak, de az utolsó gépre csak öten férnek fel. Egy angol diplomata, forrófejű bátyja, a konzulátus egyik alkalmazottja, egy régész és egy prostituált menekül csak meg a káosztól. De csak rövid időre lélegezhetnek fel: a repülő ugyanis egyenesen a Himalája felé tart, épp ellenkező irányba, mint ami az eredeti úticéljuk volt. A gépet eltérítették, de nem tudni ki, miért és hová - és ezt soha nem is fogják megtudni, ugyanis a pilóta kénytelen kényszerleszállást végrehajtani a hóborította tibeti térségben és nem éli túl a becsapódást. Az utasok azonban karcolás nélkül ússzák meg a kalandot. Hamarosan egy furcsa karaván tűnik fel a távolban - a megmenekült utasokat egy titokzatos, kellemes klímájú völgybe kísérik, ahol egy idilli, utópisztikus társadalom fogadja a meglepett túlélőket.
Charles Morse Anthony Hopkins öregedõ milliomos, akinek csinos feleségén kívül egyetlen szenvedélye az olvasás. De a nõk - úgy tűnik - kevésbé megbízhatók, mint a könyvek. Morse arra gyanakszik, hogy fiatal fotómodell feleségének, Mickey-nek Elle Macpherson viszonya van a megnyerõ modorú divatfotóssal, Robert Greennel Alec Baldwin. Robert és Charles közös kirándulásra indul, repülõgépük azonban lezuhan Alaszka kietlen erdõségei fölött. Az öregedõ milliomos és a divatfotós magára marad a vadon mélyén. Ráadásul hamarosan kiderül, hogy egymásra sem számíthatnak
Cyrus Grissom, a Vírus és a többiek mind életfogytiglanra ítélt gyilkosok, akiket az ország legbiztonságosabb börtönébe akarnak átszállítani. Közéjük kerül Cameron Poe, az amnesztiával szabaduló rohamosztagos. Ő családjához térne haza, de váratlanul tudomásul kell vennie, hogy megpróbáltatásai folytatódnak. Nem az ügyész, hanem az élet folyamodott súlyosbításért; ami az elkövetkezendő huszonnégy órában vár rá, ahhoz képest az elmúlt nyolc börtönév kismiska.
Senki sem hitte volna a 21. század első éveiben, hogy világunkat oly lények tartják szemmel, melyek intelligenciája meghaladja a miénket - hogy miközben az embereket lekötik mindennapos gondjaik, ők megfigyelnek és tanulmányoznak bennünket, ahogy a tudós vizsgálja mikroszkópján át a lényeket, melyek egy vízcseppben hemzsegnek és sokasodnak. Az ember határtalan önelégültséggel szelte keresztül-kasul a földgolyót, biztos tudatában annak, hogy ez a világ az ő birodalma. Mégis, az űr végtelen mélyén át hatalmas, hideg, rideg lények kémlelték irigy szemmel bolygónkat, és tervüket lassan és biztosan szőtték ellenünk.
Örök harcban állnak egymással a sötétség és a világosság erői, ám képtelenek a másik fölé kerekedni. Kénytelenek fegyverszünetet kötni, ám a szembenálló felek nem bíznak egymásban. Az éjszaka és a nappal birodalmának közös határát különleges egységek vigyázzák: éjszakánként a fény harcosai járőröznek, nappal a sötétség katonái. A két birodalom határa Moszkvában húzódik, ezért az őrség is itt állomásozik. Azt mondják, valahol a városban megnyílt a Kapu. Eljött a Hatalmas, aki egy jóslat szerint véget vet az eddigi háborúnak. De senki sem tudja, hogy melyik oldalra áll majd.
A fiatal Sean brutális gyilkosság szemtanúja lesz Hawaii szigetén, terepbiciklizés közben. A hírhedt gengszter, Eddie Kim a szeme láttára végez a neves Los Angeles-i ügyésszel. Sean az egyetlen, aki börtönbe juttathatja a bűnözõt. Ehhez azonban elõször is Los Angelesbe kell vinni õt a zsaruknak, mielõtt Kim emberei elkapnák. Neville Flynn FBI-ügynökre vár a veszélyes feladat. Utasszállító géppel indulnak, ám valaki leadja a drótot Kimnek. A gengszter utasítására különbözõ méretű és alakú mérges kígyók százait csempészik a gép rakterébe, majd a felszállást követõen szabadon engedik õket.
A brit zsoldost, Lex Walkert (Craig Fairbrass) hazarendelik Afganisztánból Los Angelesbe, hogy azonosítsa lánya maradványait, ám a férfi a hullaházban szembesül vele, hogy a test egy idegen nőé. Walker úgy sejti, hogy lánya (Shannon Elizabeth) még életben van, ám nagy veszély fenyegeti, ezért meggyőzi Klein nyomozót (Jason Patric), hogy kezdjen el szimatolni lánya eltűnésének ügyében. A nyomok végül a lány korábbi főnökéhez (James Caan) vezetnek, aki cyber-milliomosként bármire képes, csak hogy megvédje birodalmát.
Egy rettenthetetlen parancsnok vezetésével veterán II. világháborús pilótákból összeállított repülőraj indul a latin-amerikai dzsungel felé, hogy megsemmisítsen egy kokaingyártó üzemet. A népszerű akciófilmsorozat harmadik részében is az Oscar-díjas afro-amerikai színész, Louis Gossett Jr. vezényli a bevetést, ám a sivatag után a dzsungel a célpont.