Park Doo-Man és Cho Yong-koo detektív egy brutális, kitervelt gyilkosság-sorozat ügyében nyomoznak. Négy év alatt, 1986-tól 1991-ig tíz nő esett áldozatul a kegyetlen sorozatgyilkosnak, akinek a kézre kerítéséért több mint 3000 gyanúsítottat hallgattak ki. A hatalmas nyomozásban több mint 300.000 rendőr vett részt. Senki sem maradt gyanún kívül. A különféle nyomozási módszerek alkalmazása ellenére a kegyetlen gyilkost a mai napig nem kapták el.

A történet a múlt század végén játszódik Londonban. Az álomjelenetek, melyek az elefántember születését magyarázzák (John Merrick anyját terhességének nyolcadik hónapjában ledöntötte egy elefánt), a gépek mellett dolgozó munkások testéről felismerhetetlen közelségből készült képekbe tűnnek át. Egy formátlan anyag önmozgásából a kozmikus szörnyűség születik. Ebbe a világba merül alá a londoni kórház fiatal sebésze, Frederick Treves, hogy megértse a rejtélyt...

1925-ben a rendőrség letartóztatja John Scopes biológiatanárt, aki a feljelentők szerint megsértette Tennessee állam törvényeit azzal, hogy az ember eredetének darwini tanát tanította a gyerekenek a vallásos déli kisvárosban. A bíróság előtt a vádat az egykori politikus és Biblia-tudós, William Jennings Brady képviseli. A tanár védelmét pedig a The Baltimore Sun által felbérelt Henry Drummond ügyvéd látja el, oldalán a lap munkatársával, E.K. Hornbeckkel. A tárgyalás a daytoni majomper néven híresül el.

Kábítószer csempészés vádjával letartóztatják a török határon Billy Hayest. A hatóságok példát akarnak statuálni az amerikai fiatalemberrel, ezért harminc év börtönre ítélik. Billy a rácsok mögött embertelen pokolban találja magát. A kilátástalan helyzetben barátokra lel egy honfitársa, egy kábítószerfüggő angol értelmiségi és a meleg skandináv férfi személyében. Bár Billy tisztában van azzal, hogy az életével játszik, rászánja magát az "éjféli expresszre", ami a börtönszlengben szökést jelent. Az új barátai a segítségére sietnek. Billy Hayes és William Hoffer könyve alapján.

A televíziózás hőskorában egy kiesett versenyző megvádolja a legsikeresebb televíziós játék sikeres nyertesét, a szinte nemzeti hősként ünnepelt Charles Van Dorent, a legkedveltebb magazinok címlap-sztárját. A Yale Egyetem angoltanára hetente feltűnt a képernyőn, sorra-rendre helyes választ adott a legfurcsább kérdésekre, miközben nézők milliói csak miatta ültek le a képernyők elé és lenyűgözve figyelték teljesítményét. Az egész azonban egy jól kitalált és felépített blöff volt, a nézők azt látták, amit a műsor készítői el akartak velük hitetni. Ám egyszer valaki ezt megelégelte. A játék egyik vesztese, akin Van Doren könnyedén túllépett, bizonyos Herbie Stempel úgy döntött, lerántja a leplet a cselszövésről és azzal vádolta meg a fejtörő gyártóit és résztvevőit, hogy csalnak. A kongresszus által kezdeményezett vizsgálat ki is derítette a keserű igazságot.

Benjamin Martin (Mel Gibson) igazi harcos volt: kegyetlen, kiismerhetetlen, engesztelhetetlen. Mára azonban egyedül neveli hét gyerekét, és rájött arra, hogy a béke létszükséglet számára. Az amerikai függetlenségi háború azonban nem kedvez a kívülállóknak és a legnagyobb fiú, Gabriel (Heath Ledger) másképp gondolkodik, mint apja: kerüljön bármibe, a függetlenséget akarja szolgálni. Aki veszélybe került, meg kell védeni, akinek baja esett, azt meg kell bosszulni! Ha eljön az idő, Benjamin Martin újra fegyverbe szólítja régi harcostársait, és elindul, hogy az őrült háborúban megkezdje a maga őrült hadjáratát.

Több éves afrikai kiküldetés után az Odone házaspár visszatér Amerikába az ötéves kisfiukkal. A kis Lorenzón hamarosan súlyos betegség jelei mutatkoznak. Kiderül, hogy adrenoleukodisztrófiában (ALD) szenved, a ritka és gyógyíthatatlan betegség az idegrendszerét támadta meg. Az orvosok szerint a kisfiúnak csak néhány éve van hátra. A szülei, Augusto és Michaela nem hajlandók beletörődni a helyzetbe, harcba kezdenek a betegség ellen. Az orvosok hitetlenkedése ellenére - némi szerencsével és annál is több szeretettel és kitartással - egy fantasztikus gyógyszerre találnak, amely segít a halálra ítélt Lorenzón.

A fekete humort se nélkülöző film Anglia királyáról, III. Györgyről szól, aki uralkodása alatt fokozatosan elveszti ép elméjét. A király romló idegállapota lehetőséget ad az ellenségeinek, akik az amerikai gyarmat elvesztésével vádolják, hogy megfosszák őt a tróntól. György felesége, legodaadóbb híveivel együtt mindent elkövetnek, hogy megmentsék a királyi trónt, azonban a legjobb orvosok se képesek segíteni az őrült uralkodón. A hívek ezért a kétes hírű, William Pitt doktort szerződtetik, akinek rendhagyó gyógyítási módszerei a modernkori pszichiátriára emlékeztetnek. Miközben Dr. Pitt igyekszik a beteg elméjének mélyére hatolni, lenézően és megalázóan bánik vele. Ilyen magatartással a király korábban még sohase találkozott.

1948, az önálló zsidó állam megalakulásának éve. Az ENSZ szavazás eredménye attól is függ, hogy miként alakul a térség politikai arculata. A harcnak erről az időszakáról, egyik lényeges eseményéről szól a film, melynek színhelye Ciprus. A sziget brit fennhatóság alatt áll, ide érkeznek az áttelepülők, akiket alkalmi táborokban helyeznek el, s nem engedélyezik továbbhaladásukat az anyaországba, Palesztinába. Ekkor a táborba érkezik egy zsidó aktivista, aki zsidó kapcsolatait felhasználva, ciprusi segítséggel megszervezi a behajózást. A hajót az Exodus névre keresztelik. Az Egyesült Nemzetek Választmánya megszavazza Palesztina felosztását és az angol csapatok kivonulását. Most már nem az angolok és zsidók állnak szemben egymással, hanem a zsidók és az arabok, ez pedig belügynek tekinthető.

A 16. században Zazzauban, Nigéria területén Amina beveti harci tudását és taktikai képességeit, hogy megvédje családja királyságát. Igaz történet alapján.

Chris Vaughn (The Rock) nyolc év elit katonai szolgálat után hazatérve kisvárosába szomorúan tapasztalja, hogy a dolgok igencsak megváltoztak az utóbbi időkben. Az egész környék Jay Hamilton (Neal McDonough) kezébe került, aki mindenkit rettegésben tart. Chris és barátja, Ray (Johnny Knoxville) is hamar bajba kerülnek a kaszinóban, ahol kis híján az életükkel fizetnek, amikor rájönnek a piszkos üzelmekre. Chris azonban nem tudja tétlenül nézni gyerekkori barátja, Hamilton zsarnokságát.

A film megtörtént esetet dolgoz fel. Meggyilkolt tinédzser szerelmespár holttestére bukkannak az észak-kaliforniai Vallejo városkájában 1968. december 20-án. A nyomozás zsákutcába jut. A helyi lap szenzációhajhász riportere naponta foglalkozik az üggyel, a város lakói pedig rettegésben élnek. Fél évvel később a gyilkos újra lecsap: ezúttal fiatal párral végez. Az újságok egy levelet kapnak, amelyben a gyilkos azzal fenyegetőzik, hogy további tizenkét alkalommal fog lecsapni. A levélhez kriptogramot is mellékel és azt állítja, hogy aki megfejti a bonyolult kódot, az megtudja, ki a gyilkos.

Jack Friar nyomozó, aki ezúttal nem hivatalból ered egy tinédzser nyomába: barátja kérte arra, hogy találja meg az elcsatangolt kölyköt. Jack azonban a szökevény helyett egy bizarr bűnbandába botlik, akik épp egy bankrablásra készülnek. Jacket lefogják, túszul ejtik, és a bandavezér gyönyörű barátnőjét bízzák meg a férfi őrzésével, amíg végrehajtják a rablást, és eldöntik, hogy mit kezdjenek a váratlan szemtanúval...