Don Birnam (Ray Milland) első ránézésre egészséges és normális fiatal írónak tűnik, a valóságban azonban már hosszú ideje az alkohol rabja. Testvére és menyasszonya mindvégig mellette állnak a józanság felé vezető rögös úton, ő azonban állandóan visszaesik és pénz hiányában is könnyedén megtalálja a módját, hogy felöntsön a garatra. Egy részegen áttivornyázott éjszaka után egy kórház kijózanító osztályán köt ki, ahonnan megszökve hazatérése előtt kiváltja egy zálogházból az ott leadott pisztolyát, abban a reményben, hogy lesz elég ereje véget vetni nyomorúságos életének Billy Wilder 1945-ös klasszikus filmje a legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb színész kategóriájában is Oscar-díjat nyert. A filmhez készült 1972-es szinkronban a főszereplő Ray Milland magyar hangját Latinovits Zoltán kölcsönzi.

A 2008-as gazdasági világválság következményeként 2011-ben a Nevada állambeli Empire városában működött bányaüzem, a United States Gypsum Corporation bezárt. A cég által ellátott nevadai kisváros lakói munka és szolgáltatás nélkül maradtak, kénytelenek voltak elköltözni, a település pedig kihalt lett, még irányítószáma is megszűnt. Fern, a hatvanas éveiben járó nő, egy ideig marad még - nem sokkal korábban elvesztett férje emléke ott tartja -, de végül útnak indul és modern nomádként él egy pickup teherautóban. Alkalmi munkákat vállal, csatlakozik egy nomád közösséghez...

Mr. Wada, az üzletember, és Ujiie, a jakuza egyedi, izgalmas karakterek, akiket főnökeik Kínába küldenek, hogy találjanak meg egy jade-lelőhelyet, de végül valami egészen másra lelnek az ország egy eldugott szegletében. A két szereplő kalandos utazása idővel az emberi lélek költői boncolgatásába fordul, miközben csodás tájakat és képeket látunk. Miike egyik legszebb filmje ez, ami ezúttal nem akarja a nézőt tabudöntögető módon megbotránkoztatni. Érdekes egyvelege a mágikus realizmus stílusjegyeivel élő mesének és a vicces gegekkel teli börleszk-filmmel keveredő keserédes-nosztalgikus melodrámának. A japán kultrendező kéznyoma természetesen ezen a történeten is rajta van, a rá jellemző abszurd humor és a furcsán csomagolt komoly tartalom révén.

A hét évvel ezelőtti Szenteste óta, amikor eltemette régi barátját és üzlettársát, Jacob Marley-t, Ebenezer Scrooge búskomorsága szüntelen keserűséggé változott az ünneppel és barátjával kapcsolatban. Kegyetlenkedéseinek állandó célpontja hűséges ugyanakkor szerény ügyintézője, Bob Cratchit, s habár Scrooge saját unokaöccse elfogadja nagybátyja nézetét, miszerint nincs szükség Karácsonyra és hogy nincs melegebb pillanat a "Bah! Humbug!"-nál, ez a Szenteste mégis kezdettől fogva más. Scrooge-ot meglátogatja egykori üzlettársának szelleme, aki figyelmezeti őt, hogy következményei lehetnek a másoknak okozott szenvedésnek és lehetőséget nyújt neki, hogy helyrehozza a dolgokat.

Chanel (Adrienne Bailon), Dorinda (Sabrina Bryan) és Aqua (Kiely Williams) csillogó zenei karrierről álmodnak, és abban bíznak, hogy csapatukat, a Párduclányokat valaki hamarosan felfedezi. A csoda megtörténik, szerződtetik őket Bollywoodba. Igen ám, de a lányok csak a repülőtéren szembesülnek azzal, hogy nem Los Angelesbe, hanem Indiába repülnek. Az indiai táncosok persze nem nézik jó szemmel az amerikai lányokat, és kitör a háború a táncparketten. Ráadásul kiderül, hogy csak egy főszereplőre van szükség, és a szerepért egymással kell versengeniük a barátnőknek.

Mike Milo a szebb napokat látott rodeósztár és lótenyésztő, elvállalja volt főnöke kisfiának hazahozatalát alkoholista anyjától. A Mexikóból Texasba vezető megpróbáltatásokkal teli hazaút során, Mike talán megváltásra lel azáltal, hogy megtanítja a fiúnak, mit is jelent jó embernek lenni.

A Columbia Airlines 409-es, Los Angelesbe tartó járata menetrend szerint felszáll a washingtoni Dulles repülőtérről. Az utasok között ott van Mrs. Patroni a légitársaság elnökének felesége, két apáca, a vese-áltültetésre váró Janice Abbott és az őt kísérő anyja. A 409-es járat felszállása után súlyos baleset történik. Egy magánrepülőgép, melynek pilótája szívrohamot kap, beleütközik az utasszállítóba és jelentős károkat okoz benne. Megsebesül a gép kapitánya is. A légörvény szinte kitépi a helyéről a gép másodkapitányát, így Nancy Pryorra, a rangidős stewardessre vár a feladat, hogy az ellenőrző torony és a sérült kapitány utasításait követve megpróbáljon a géppel landolni.

Whitley (Christopher Walken) 1985 októberében egy különös álmot látott, és később a fia ugyanazt álmodta, mint ő. Pár hónap múlva Whitley élete legmegrázóbb felfedezését tette: rájött, hogy az álom valóság volt. Elrabolták a földönkívüliek és amíg ő aludt, különböző vizsgálatokat végeztek rajta. Felesége, Anne (Lindsay Crouse) eleinte nem hisz neki, de idővel rájön, hogy férje valóban különös kapcsolatban áll az idegenekkel. A történet valós eseményeket dolgoz fel.