Stefan Zweig Sakknovellájának szabad adaptációjában Márta (Varga-Járó Sára) és István (Váradi Gergely) az utolsó menekültvonattal próbálja elhagyni az országot. A fiatal pár mellett az egyház ereklyéi is a határ felé tartanak, melynek útját B-ből (Hajduk Károly), a katolikus papból a hatalom emberei kínzással próbálják kiszedni. A szereplők történetei a vonaton egy mindent eldöntő sakkjátszma során keresztezik egymást, melyen már nemcsak a kincsek sorsa, de a szerelmesek élete is a tét.
Az 1950-es évek közepén Algéria drámai harcot vív a francia elnyomás ellen, a függetlenségének kikiáltásáért. Az erőszak egyre fokozódik, mindkét fél radikális eszközökhöz nyúl. A francia kínzással próbálnak információkat kicsikarni a foglyokból, az arabok partizán módszerekkel küzdenek a megszállók ellen. Gyerekek támadnak a katonákra, asszonyok robbantják fel a kávéházakat. A franciák megnyerik az Algírért vívott csatát, ám elveszítik a háborút, Algéria kikiáltja függetlenségét.
Katonai puccsot hajtanak végre az egyik dél-amerikai országban. A zűrzavarban nyoma vész egy amerikai újságírónak. A szomszédok elmondása szerint Charles-t a katonai őrjárat hurcolta magával. A hír hallatán a helyszínre utazik a fiú apja. Ed a menyével, Beth-szel nyomoz az eltűnt után. A két ember nem szívleli egymást, de a bajban csak egymásra számíthatnak. Mert bárhová fordulnak, mindenütt falba ütköznek. Mindenki hazudik, akit csak megkérdeznek. Ed lassanként rájön, hogy szeretett hazája milyen piszkos szerepet játszott a puccs előkészítésében. Thomas Hauser regényéből.
Egy katonai szabályzat szerint vezetett angol internátusban az egyik tanuló, -Mick- (Malcolm McDowell) barátaival, Johnnyval (David Wood) és Wallace-szel (Richard Warwick) nyíltan fellázad az értelmetlen kötöttségek ellen. A többi tanuló azonban alkalmazkodik a rendhez, és még egymást is terrorizálja. A tiltakozás akkor éri el a tetőpontját, amikor a lázadók az iskola 500. évfordulójának ünnepségén összetűzést robbantanak ki.
"Minden állat egyenlő, de vannak állatok, melyek egyenlőbbek." George Orwell klasszikusából 1954-ben Halász János és Joy Batchelor elképesztő rajzfilmet készített. A sztálini Szovjetúnió mesébe bújtatott kemény kritikája a könyv, és Halászéknak sikerült ezt animációba tökéletesen átültetni. Az Állatfarm világát ennél plasztikusabban nem is lehetett volna képernyőre/vászonra vinni. A rajzfilm adottságait maximálisan kihasználták Napóleon és társai megjelenítéséhez: a metamorfózis, ahogyan az igazi disznókból kommunista-disznók lesznek, beszarás!
A negyvenes éveiben járó Andreas egy különös városba érkezik és nincsenek emlékei arról, hogy hogyan és miért került oda. Kap egy lakást és munkahelyről is gondoskodnak számára. Nemsokára barátnője is lesz, akivel hamar összeköltöznek. A felszínen minden tökéletes, de Andreast mégis nyomasztja valami. A hideg üvegépületek, a szürke színek, az ízetlen ételek, a túlzottan udvarias kapcsolatok - mind természetellenesnek hatnak. Megpróbál elmenekülni a városból, de hamar rájön, hogy képtelenség megszabadulni onnan. Egy nap megismerkedik egy férfival, aki egy titkos rést rejteget pincéje falán. Andreas előtt megcsillan a remény a szabadulásra.
1956. Magyarország csupán egy kis csatlósállam a szovjet blokkban, de nagyhatalom is: vízilabda-válogatottja verhetetlen. A pólós srácok a vasfüggöny mögött is az élet császárainak érzik magukat; élvezik a sikert és a lányok rajongását, magabiztosak és összetartók. Eddig egyetlen egyszer veszítettek: 1955-ben, amikor egy moszkvai mérkőzésen a bíró nem engedte őket győzni. Mindannyian a visszavágásra, a melbourne-i olimpiára készülnek. Ám a történelem alaposan összekavarja a terveiket. Budapesten kitör a forradalom. A csapat fiatal sztárja, Karcsi és barátja, Tibi belekeveredik az utcai eseményekbe. Eleinte csak a kalandot keresik. Karcsinak megakad a szeme Vikin, a harcias műegyetemista lányon és a nyomában járva eljut a forradalom legfontosabb színhelyeire: ott van a Kossuth téren, majd a Rádió ostrománál is.
A világ forrongó részein készíti fényképeit Russell Price fotóriporter. Csak a pénz érdekli, politikával, erkölcsi kérdésekkel nem foglalkozik. Most éppen a közép-amerikai Nicaraguában dolgozik, ahol utolsó óráit éli a Somoza-féle diktatúra. Itt találkozik az elkötelezett riporternővel, akinek hatására rádöbben a sandinista forradalom lényegére, jogosságára. Kutatni kezd a fölkelők vezére, Rafael után. Interjút szeretne készíteni vele. Amikor végre találkozik vele, élete legnagyobb kihívása elé kerül.
Patria, Minerva, Maria Teresa és Dedé a Dominikai Köztársaság Cibao régiójában, Ojo de Agua városában születtek Enrique Mirabal és Maria Mercedes Reyes gyermekeiként. A nővérek, akiket Pillangók néven is ismertek, a politikai aktivisták és a Trujillo diktatúrájával szembeni ellenállás szimbólumai voltak. Férjeikkel együtt többször is bebörtönözték őket a demokráciáért és az igazságosságért folytatott forradalmi tevékenységük miatt. 1960. november 25-én Trujillo titkosrendőrsége balesetnek álcázva, megölt három Mirabal nővért, Minerva-t, Patria-t és Maria Teresa-t. A három nő éppen Puerto Plata-ba utazott, hogy meglátogassák a börtönben lévő férjeiket. Holttestüket összetörve és megfojtva találták meg egy szakadékban. A Mirabal nővérek elleni brutális merénylet egyike volt azoknak az eseményeknek, amelyek felerősítették a Trujillo ellenes mozgalmat. Trujillo 1961. május 30-án merényletben meghalt, és a rezsim hamarosan megbukott.
Tris szövetségeseket és válaszokat keres a futurisztikus Chicago romjai között. Négyessel együtt menekülniük kell a műveltek csoportjának hataloméhes vezetője, Jeanine elől. Az idővel versenyt futva Trisnek rá kell jönnie, hogy családja milyen titok miatt áldozta fel életét és miért próbálja meg a műveltek vezére megállítani őket mindenáron. Múltbeli választásai kísértik, de megtenne mindent azért, hogy megvédje szeretteit. Trisnek Négyessel az oldalán lehetetlen feladatok sorával kell szembeszállnia, hogy feltárja a múlt igazságát…
Tris és Négyes megszöknek Chicagóból, és felkeresik a városon kívül élőket. Odakint olyan sokkoló tényekkel szembesülnek, amelyek felülírják minden korábbi felfedezésüket. És miközben egy teljesen új, hihetetlenül fejlett technikával rendelkező világ tárul fel előttük, egy könyörtelen harc veszi kezdetét, amely az egész emberiségre veszélyt jelenthet. A vakmerő párosnak rá kell jönnie kiben bízhatnak, hogy aztán együtt szálljanak szembe azokkal, akik 200 éven át ketrecben tartották Chicago teljes lakosságát. Trisnek ezúttal pedig olyan döntéseket kell hoznia, amelyek próbára teszik a bátorságát, a hűségét, az áldozatkészségét és a szeretetét.
A történet egy képzelt országban játszódik, amely feltűnően hasonlít Nagy-Britannia és az Egyesült Államok "keverékéhez". Televíziós- és filmsztárok kormányoznak, az elnök pedig a szado-mazochista Max, aki az ország pénzét ízléstelen akciófilmekre költi. Mindeközben Thorne, egy maroknyi felkelőcsapat vezetője, aki véget akar vetni ezeknek az állapotoknak, börtönben sínylődik és rendszeresen kínozzák.
Egy koldusszegény afrikai köztársaságban milliárdokat érő platinalelőhelyre bukkannak. A hatalmas profit reményében egy pénzéhes angol üzletember vakmerő vállalkozásba kezd: akár puccs árán is hatalomra akar kerülni az országban. Az akció végrehajtására felbérli a legharcedzettebb zsoldosvezért és csapatát. Azonban a KGB is tudomást szerez az ügyről, és a legapróbb részletekig kidolgozott terv egy csapásra véres háborúba torkollik.
A nem túl távoli jövőben a társadalmat a mindenható állam irányítja, aminek az élén egy könyörtelen diktátor áll. Condor az állam fizetett bérgyilkosa, de egy találkozás egy régen halottnak hitt emberrel rákényszeríti, hogy átgondolja, kik is az igazi ellenségei
Földessy tábornok lánya, Marika meggyőződéses kommunista, mégis beleszeret a liberális gondolkodású Tolnai Károlyba, egy egyetemi tanár fiába, a politikai nézetkülönbség azonban súlyos konfliktusforrás marad közöttük. A címbeli rém Zágon Ottó ezredes, aki vasmarokkal tartja rettegésben Budapest polgárait. Az október 23-i felkelés azonban olyan változásokat indít el, amelyeket már ő sem tud megállítani. Az 1957-ben készült amerikai film igazi ritkaság: az akkor még szinte aktuális eseménynek számító, 1956-os magyar forradalom témáját igyekszik az amerikai néző számára befogadhatóvá tenni számos műfaji sablon alkalmazásával, miközben a hitelességet archiv filmfelvételek felhasználásával erősíti.