Az Apu-trilógia Satyajit Ray, az indiai film talán legjelentősebb képviselőjének első három filmje, amely - bár egy indiai regényen alapul - sok életrajzi motívumot is felhasznál, és amit a filmes tapasztalatokkal addig egyáltalán nem rendelkező S. Ray a szó legjobb értelmében vett amatőr körülmények között forgatott. Az utolérhetetlen szépségű, fekete fehérben forgatott trilógia egy bengáli faluban élő szegény családról szól. Az apa, a tudós író a városba megy dolgozni, hogy megélhetést biztosítson feleségének és kisfiának, akiket kénytelen magukra hagyni. Az apa halálosan betegen jön haza, ettől kezdve az anyának még nagyobb áldozatokkal kell küzdenie azért, hogy tehetséges fiát, Aput taníttassa. A 2. és 3. rész Apu tanulóéveit, férfivá érését, szerelmét, a világgal való meghasonlását, elvonulását, majd lassú gyógyulását meséli el. A film vizuális szépsége, érzelmi mélysége utánozhatatlan és utolérhetetlen, ezt a bravúrt maga a rendező sem tudta még egyszer megismételni.
Élete főművén dolgozik Caden Cotard színházi rendező. Olyan monumentális darab megvalósításáról álmodik, amely egy gigantikus raktárépületben felépített, "életnagyságú" New Yorkban játszódik és amelyben a nap huszonnégy órájában több ezer színész, statiszta játszik. Műve egyszerre nagyszabású vállalkozás és személyes hangvételű darab, amelybe minden élményét - szakmai és szerelmi kapcsolatait, az öregedéstől való félelmét, a betegséggel kapcsolatos problémáit - megpróbálja beleszőni. Idővel azonban elmosódnak a valóság és a képzelet határai.
Az amerikaiak meghitt családi ünnepe, a Hálaadás napja fogja keretbe az egy évet felölelő, szerteágazó családtörténetet. Az ünnepre gyülekeznek Hannah, Holly és Lee, a New York-i művészcsalád lányai. A biztosítási ügynök férj hűtlensége miatt azonban minden a feje tetejére áll. Elliott a már-már ellenszenvesen tökéletes feleségének a húgába szeretett bele, ráadásul Lee viszonozza a férfi "vad" szenvedélyét. A neurotikus harmadik nővérnek, Holly-nak viszont a füle cseng, még az is lehet, hogy agytumora van.
Charlie Kaufman úgy ír, ahogy él: nagy nehezen. Ikertestvére, Donald pedig úgy él, ahogy ír: őrülten és lazán. Susan az életről akar írni, de nem is ismeri. John élete pedig könyvért kiált. Négy élet - egy történet. Amely millióképpen érhet véget. Az elmésen felépített történet főhőse Charlie, akinek záros határidőn belül filmforgatókönyvet kell írnia egy bizonyos Susan "Az orchidea-rabló" című könyvéből. Mindenki hajtja a munkában, de Charlie semmire sem jut. Szerinte az egész nem filmre való. Ráadásul idegesíti ikertestvére is, aki zöldfülű forgatókönyvíróként máris több tehetséget mutat nála. A könyvben John az orchidea-rabló, aki mégis rabul ejti Charlie érdeklődését, ahogy annak idején az írónőét is. A készülő adaptációban végül is mindenkinek megvan a maga helye. Vagy nincs.
Gloria Madrid külvárosában él a családjával. Az asszony takarít, a férje, Antonio taxizik és hamisítóként dolgozik. Képtelenek ötről a hatra jutni, az agyonhajszolt, gyógyszerfüggő anya, valamint az önző apa nem tudják összetartani a családot. A két tizenéves fiúk közül a nagyobbik droggal kereskedik, míg a kisebb homoszexuális, az anyósa meg teljesen őrült. Gloriában egy nap megszakad valami, megelégeli a kilátástalan helyzetet, megöli a férjét, a homoszexuális Miguelt pedig eladja egy pedofil fogorvosnak.
A William S. Burroughs híres regénye alapján készült film klasszikus horrortörténet, mely műfaja minden szükséges elemét felvonultatja. A dolog pikantériája, hogy a cselekmény sok olyan elemet tartalmaz, amely visszacseng a regény szerzőjének életéből. A történet 1953-ban játszódik. Egy New Yorkban élő sikertelen író arra kényszerül, hogy pornográf regényekkel próbáljon meg pénzhez jutni, miközben tisztes kenyérkereső foglalkozása a rovarirtás. Felesége nemcsak őrült és kábítószerfüggő, de sajnos egy idő után a férje által használt rovarölőpor rabja lesz. Az érzelemmentes, élő halott férj és az eszelős asszony egy este partit adnak. A Tell Vilmostól ellesett attrakció azonban rosszul sül el.
Hollywood az ötvenes évek elején. Az Amerika ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság szorgosan munkálkodik. Ennek eredményeként a legtehetségesebb filmalkotók, forgatókönyvírók feketelistára kerülnek. Csak úgy tudnak dolgozni, ha találnak maguk helyett egy "négert", aki a nevét adja munkáikhoz. S itt lép színre hősünk. Jóllehet szinte írástudatlan, jó pénzért szívesen bérbe adja jól csengő nevét az állástalan íróknak.
William Thatcher (Heath Ledger) nemcsak kiváló szájhős, hanem első osztályú szédítő is, akinek csupán egy rang hiányzik a teljes sikerhez. Mivel az nem terem minden bokorban, hát hazudik egyet magának, amikor Sir Ector a lovagi tornán jobblétre szenderül. Felveszi a vértezetét, és néhai ura nevében megnyeri a díjat. Hamarosan víg cimboráival egyik tornáról járnak a másikra, és William igazi sztár lesz. Csakhogy a szép Jocelyn teljesen elcsavarja a fejét, mellyel egy veszélyes és féltékeny ellenséget szerez magának. Ráadásul Adhemar gróf (Rufus Sewell), a fekete lovag rájön, hogy egy csaló orránál fogva vezeti a sportbarát nemességet.
Wendy sikertelen drámaíró. Ám nemcsak az írás megy nehezen, a magánélete is csődtömeg. Szerelmi életét egyedül a szexéhes szomszéddal töltött kósza éjszakák jelentik. A testvérével is megromlott a kapcsolata. Wendy úgy tudja, Jon sikeres író, egyetemi tanár. Pedig Jon is rossz passzban van: alkotói válságban szenved és a barátnője is ott akarja hagyni. A két testvér megtudja, hogy az édesapjuk betegsége súlyosbodott, ráadásul meghalt a barátnője, aki eddig gondját viselte. Arizonába utaznak, hogy megoldást találjanak a helyzetre.
Bácsikája New York-i bárjában egy fiatal srác igazi apafigurát keres, akire felnézhet.
Robert, a tipikus balek (Ewan McGregor) őrült lépésre szánja el magát: elrabolja a főnöke lányát. A szépséges, ám elviselhetetlenül elkényeztetett Celine (Cameron Diaz) számára Robert váratlan és rendkívül bénán kivitelezett akciója kapóra jön. Hogy megszabadulhasson apjától, segít az elrablójának, miközben két égből pottyant angyal még náluk is eszelősebb módszerekkel próbálja őket összeboronálni.
Dennis Meechum Los Angeles szerte ismert rendőrtiszt, aki megtörtént krimik irásával szerzett magának nevet. Könyvei minden alkalommal a legkeresettebb regények közé tartoztak. Meechum felett azonban eljártak az évek, s már régóta nem publikált semmit. Érdekes esete nincs, s a múzsák is kitaszították a kegyeltek közül. A rendőrtiszt adósságot adósságra halmoz, s egy napon eljön a pillanat, amikor kénytelen újra sikerkönyvet kiadni. Ha nem, minden vagyonát elveszítheti. Épp kapóra jön neki Cleve, aki regényehősként jelentkezik nála. Cleve ugyanis profi bérgyilkos, akit azonban cserbenhagytak "munkaadói". Cleve ezért bosszút akar állni. Meechum pedig regényt akar írni. Az eredmény: harc.
Narancs megyében mindig süt a nap, a srácok terepjárókon járnak suliba, egyébként meg szörföznek a hűs habokon. Ám még egy ilyen felhőtlen vidéken is terem olyan, aki unja a narancsot. Shaun Brumder jeles tanuló, és kedélyesen tölti napjait szörfdeszkája, állatvédő barátnője, alkoholista anyja, tolószékes mostohaapja és folyamatosan betépett bátyja társaságában. Ám egy szép napon egy könyv hatására úgy dönt, író lesz, és a Stanford egyetemre jelentkezik, ahol példaképétől, a híres írótól tanulhat. Csakhogy a jelentkezési lapját véletlenül elcserélik egy hasonló nevű fűfaló lúzeréval, így aztán megkezdődik az írópalánta vesszőfutása a hőn áhított iskoláért és szabadságért.
Carter (Adam Brody), a fiatal, sikertelen író a padlóra kerül, amikor híres barátnője elhagyja. Kapóra jön, hogy rég nem látott nagymamája (Olympia Dukakis) bejelenti: rövidesen meghal. Carter vállalja, hogy gondozza a bolondos asszonyt, ám a nyugi helyett hatalmas felfordulás várja. Megismerkedik egy vonzó, de zűrös asszonnyal, Sarah-val (Meg Ryan) és annak vagány kamasz lányával, a szépséges Lucyvel (Kristen Stewart).
Angel Deverell története az 1900-as évek elején játszódik az Edward-kori Angliában. A vidéki boltosnő lánya kamaszkori romantikus fantáziáit nemcsak gondolatban, hanem papíron is kiéli. Amikor a sok visszautasítás után egy londoni könyvkiadó vállalja egyik regényének kiadását, úgy tűnik, hogy Angel vadromantikus történetei saját életében is valóra válnak. Ha az irodalmárok nem is, de a nagyközönség habzsolja a regényeit, és a hirtelen jött hírnév és gazdagság hamar a lány fejébe száll. Vidéken kastélyt vásárol és kiveti hálóját álmai férfijára, titkárnője bátyjára, a festőművész Esmére. A regényei hősnőinek életét élő Angelnak azonban ki kel lépnie képzelt álomvilágából, és szembe kell néznie az I. világháború szörnyűségeivel és félresikerült házasságával.