Manion hadnagy gyilkosság vádjával áll a bíróság előtt. Azzal gyanúsítják, hogy megölt egy férfit - és ezt a hadnagy nem is tagadja. Manion azt állítja, hogy hirtelen felindulásból, felesége védelmében ölt. Az áldozat állítólag megverte és megerőszakolta az asszonyt. A gyilkos védelmét egy korábbi ügyész, Paul Biegler vállalja el, a szakmai kihívás miatt. Az ügy ugyanis nem olyan egyszerű, mint az az első pillanatban látszik. A vád azt állítja, szó sincs hirtelen felindulásról, még kevésbé a feleség védelméről. Az ügyész szerint éppen Manion az, aki megverte az asszonyt, mert tudomást szerzett a későbbi áldozat és a nő titkos viszonyáról.
1925-ben a rendőrség letartóztatja John Scopes biológiatanárt, aki a feljelentők szerint megsértette Tennessee állam törvényeit azzal, hogy az ember eredetének darwini tanát tanította a gyerekenek a vallásos déli kisvárosban. A bíróság előtt a vádat az egykori politikus és Biblia-tudós, William Jennings Brady képviseli. A tanár védelmét pedig a The Baltimore Sun által felbérelt Henry Drummond ügyvéd látja el, oldalán a lap munkatársával, E.K. Hornbeckkel. A tárgyalás a daytoni majomper néven híresül el.
A tizenkét esküdtnek, látszólag sima gyilkossági ügyben kell ítéletet hoznia. A vádlott bűnösségét annyi tökéletesen egybevágó tény bizonyítja, hogy az egyik esküdtben felmerül a gyanú: a dolog túlságosan is egyszerű, és nem ártana alaposabban megbeszélni a tárgyalóteremben hallottakat. Kezdetben tizenegyen vannak egy ellen, ám a helyzet fokozatosan változni kezd, és percek múlva már nem is egy gyilkossági ügyről szól ez a feszült és izgalmas, eredetileg tévéjátéknak szánt darab, hanem a bennünk lévő előítéletekről, félelmekről, szerepeinkről, vagy éppen rejtegetni kívánt gyöngeségeinkről, egyszóval az Emberről.
Fritz Langnak, a német filmgyártás híres rendezőjének első Amerikában készült filmje váratlan fordulatokban bővelkedő történet, mely nemcsak művészileg, hanem lélektanilag is tökéletesre sikerült. A nőrablás vádjával ártatlanul előzetes letartóztatásba került fiatalember személyiségváltozása áll a középpontban, amely során a szelíd hősből mániákus bosszúálló válik, míg végül lelkiismerete és embersége diadalmaskodik bosszúvágya fölött. Spencer Tracy első nagyszabású és nagy hatású alakítása: mély átéléssel, nagy érzékenységgel formálta meg ezt a meghasonlott figurát, akiben - mint későbbi híres szerepében, Dr. Jekyllben - megmutatkozik az emberi kettősség, a hajlam a jóra és a gonoszra.
A valós események által inspirált filmben egy ügyvéd segít egy temetkezési vállalat tulajdonosának megmenteni családi vállalkozását egy óriáscégtől, feltárva a faji előítéletek, a hatalom és az igazságtalanság bonyolult hálóját.
Előzetes megtekintése A búr háború (1899-1902) a Brit Birodalom és a dél-afrikai (főleg holland állampolgárságú) búrok között zajlott. A búrok fő célja az volt, hogy az Angliától való függetlenségüket biztosítsák. 1901-re a brit erők könnyedén elfoglalták a legtöbb búr területet, de nagy nehézségeik támadtak a rendkívül mobilis búr gerillák támadásai miatt. A Legfelsőbb Brit Parancsnokság utasítást ad a főleg ausztrálokból álló lovasezrednek, hogy támadják meg a búrokat oly módon, hogy ne szedjenek foglyokat. Ez a parancs hatalmas erkölcsi kihívás elé állítja Harry Morant hadnagyot. A megtörtént eseményen alapuló, rendkívül látványos háborús film minden idők legnagyobb ausztrál filmsikere.
A Danton bukását monumentális freskóban ábrázoló politikai vitadráma 1794 tavaszán, a forradalmi terror erősödésének idején játszódik. Robespierre kezében összpontosul a jakobinus diktatúra legfőbb hatalma. Tevékenysége mind a balszárny, mind a Danton vezette jobboldal ellenállásába ütközik. Robespierre kérlelhetetlenül leszámol ellenfeleivel, letartóztatja és börtönbe veti Dantont is. Danton a tárgyaláson gyújtó hangú szónoklatot tart, melynek hatására kis híján lázadás tör ki. A pánikhangulatban Robespierre minden felelősséget magára vállal, és guillotine alá küldi nagy ellenfelét...
Egy díjnyertes oknyomozó újságíró, aki közismerten ateista, új kihívással szembesül, amikor felesége hirtelen rátalál a keresztény hitre. A jól bevált újságírói és jogi ismeretek birtokában megpróbálja megcáfolni a nő számára a vallásosság alapjait.
A hadifogolytáborban is katona marad William McNamara tábornok, aki a háború végén esett német fogságba az embereivel. Ragaszkodik ahhoz, hogy honfitársai is katonákhoz méltóan viselkedjenek. Bajorország mélyén, a kegyetlen német őrök között is igyekszik elhitetni embereivel, hogy a fegyelem, a rend és az öntudat életben tarthatja és hazasegíti őket. Amikor az egyik barakkban gyilkosság történik, saját kezébe veszi az események irányítását. Szabályos haditörvényszéki tárgyalást tartanak. Még társai sem sejtik, hogy mindez egy nagyszabású akció része.
Claire, a befolyásos ügyvédnő élete gyökeresen megváltozik, amikor egy elfuserált betöréses rablás után felkeresi őket egy FBI-ügynök, és letartóztatja imádott férjét, Tomot. A vád: a férfi, valódi nevén Ronald Chapman, régóta körözött katonaszökevény, aki El Salvadorban civilek tucatjait gyilkolta meg, és az azóta eltelt tizenöt évben bujkált a hatóságok elől. A férj beismeri feleségének, hogy ő valóban Ronald Chapman, és tényleg részt vett egy titkos akcióban, de azt is elmondja, hogy a mészárlás igazi elkövetői bűnbakot akarnak csinálni belőle. Claire kétségbeesetten keresni kezd egy tapasztalt jogászt, aki ismeri a különleges katonai jogrendszer szabályait. Sikerül kifognia az adu ászt az egykoron sztárügyvédként ténykedő Charlie Grimes katonai jogász személyében. Claire először csupán a karrierjét veszélyezteti férje becsületének megtisztításáért, ám később már az életét is kockára teszi.