Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.
Csak el akart tűnni. Ám ehelyett Jason Bourne-ra azok vadásznak, akik olyanná tették, amilyen. Elvesztette az emlékeit és az egyetlen embert, akit szeretett. Nem riasztja a golyók zápora és a magasan képzett gyilkosok új nemzedéke sem. Egyetlen célja van: visszamenni a kezdetekig és kideríteni, ki is ő valójában. A kémsorozat legújabb fejezetében Bourne becserkészi a múltját, hogy meglelje a jövőjét. Moszkván, Párizson, Londonon, Tangeren és New York Cityn keresztül vezet az útja az igazi Jason Bourne felé, miközben megpróbálja kicselezni a zsarukat, szövetségi nyomozókat és Interpol ügynököket, akik már célba vették.
A második világháború egyik legvéresebb esztendejének elején, 1942-ben a nácik titkos konferenciára hívták a birodalom legszűkebb elitjét a Berlin melletti Wannsee üdülővárosba. A történelemben Wannsee-i konferencia néven elhíresült eseményen dolgozták ki a zsidó népesség kiirtásának módozatait. Az Endlösung, azaz a végső megoldás volt a konferencia vezérmotívuma. Lépésről lépésre kiszámították a folyamatot, egészen "a maradék állomány megfelelő kezeléséig". A konferencia vezetője az a Heydrich generális volt, akit nem sokkal később a cseh ellenállás merénylői megöltek, erre a németek bosszúból egy egész falu lakosságát lemészárolták. Heydrich akkori jobbkeze pedig a hírhedt Adolf Eichmann volt.
Az egyik Észak-Afrikai országba utazik David Locke újságságíró, hogy riportot készítsen a gerillák harcáról. A sivatagban lévő szállodában találkozik a fegyvercsempésszel, aki váratlanul meghal. A kiégett riporter úgy érzi, itt az alkalom, hogy elmeneküljön régi életéből. Felveszi a halott férfi személyazonosságát és magához veszi a határidőnaplóját, amely Afrikán és Európán át veszedelmes fegyvercsempészekhez és egy titokzatos fiatal nőhöz vezeti. Locke kénytelen szembesülni a ténnyel, hogy bár sikerült megszabadulnia előző életétől, az új bőre egyre szűkebb rá.
A gyönyörű Joanna (Audrey Hepburn) és a tehetséges Mark (Albert Finney) az országúton találkoznak először egymással, valahol Európában. Ekkor még nem sejtik, hogy ők ketten sok utat fognak együtt megtenni életük során. Változik, hogy éppen traktoron utaznak-e vagy luxuslimuzinban, tucatnyi csomag között szorongva vagy egy szál fürdőruhában. Aki útjaik során találkozik velük, hol boldog szerelmes párt lát, hol civakodó házasokat, hol a kapcsolatukba belefásult kiégett embereket. Néha társak is kísérik őket útjukon, és olykor előfordul, hogy útjaik különválnak. Sőt, az is előfordul egyszer-egyszer, hogy valamelyikük tévúton jár? Végül azonban mindig kiderül, hogy Joanna Mark nélkül nem juthat el sehová, Mark pedig egy tapodtat sem tud mozdulni Joanna nélkül.
A második világháború legvéresebb frontján, Németországban harcol Manning közkatona. A csata hevében hátra kell hagynia halálosan sebesült társát, hogy visszataláljon szakaszához. Rádöbben, hogy ő az egyedüli túlélő. A katona idegi okokra hivatkozva kérvényezi a leszerelését, ám az emberhiánnyal küszködő hadseregtől nem hagyják elmenni. Szakaszvezetővé léptetik elő és rábíznak egy maroknyi nála fiatalabb kiskatonát...
Egy testvérpár egy rejtett európai helyszínre utazik, ahol szembe kell nézniük önmagukkal, elfojtott érzéseikkel, múltjukkal és a jövővel.
Főszereplője a XIX. századi Anglia társadalmi konvencióival szembeszálló, független amerikai hölgy, Isabel Archer. Már azzal is botránykővé válik a társaság szemében, hogy visszautasít egy előnyös házassági ajánlatot. De a szabadság és igaz szerelem kedvéért még ármány szőtte frigyét is van bátorsága felrúgni.
A világ forrongott az 1960-as években. A lázadó fiatalok szembefordultak szüleikkel, fölemelték szavukat a vietnami háború ellen, a békét és a szabad szerelmet hirdették. Faith Connor is ennek a korszaknak a gyermeke volt. Otthagyta kényelmes középosztálybeli otthonát, és elindult, hogy felfedezze a világot, megtapasztalja az igazi életet. Megfordult Amszterdamban, Párizsban és Berlinben, mígnem Portugáliából adott hírt utoljára magáról. Hat évvel később Faith tizenéves húga, Phoebe elhatározza, hogy végigjárja ugyanazt az utat, és megpróbálja kideríteni, hogy mi történt a testvérével.
Az európai filmesek különleges alkotással ünnepelték a bővítés történelmi jelentőségű napját. ,Az Európa-képek című összeállításban huszonöt, többségében fiatal rendező, az európai filmművészet jelenlegi és jövendő mesterei, öt perces etűdben fogalmazzák meg reményeiket, szorongásaikat és látomásaikat hazájuk és Európa jelenéről, jövőjéről. A Prológus című magyar epizódot Tarr Béla rendezte.