1890.július 27-ének alkonyán egy ösztövér figura botladozott végig a francia Auvers álmos kis főutcáján. Nem volt nála semmi, kezét a hasához szorította. A friss lőtt sebből szivárgott a vér. Ő volt Vincent van Gogh, akit akkor még alig ismert valaki, mára viszont a világ talán leghíresebb festője lett. Tragikus haláláról régóta tudunk, de a mai napig nem tisztázott, hogyan és miért lőtték meg. A „Loving Vincent” ezt a történetet meséli el. Ez a világ első nagyjátékfilmje, aminek minden egyes jelenetét olajfestményekből animálták.
A nyolc, lazán összefüggő epizódban a rendező álmai, az élet alapkonfliktusai, helyzetei elevenednek meg. Ilyen a gyerekkor szorongásokkal teli időszaka, az ifjúkor küzdelmei, a megbékélt öregkor. A szebb világ ígérete előtt felidéződnek a háború jóvátehetetlen szörnyűségei. Sajátos lelkiismeretvizsgálat és figyelmeztetés ez a rendhagyó alkotás, amely a bűnbeesés és a megbánás kérdése körül forog. Mellbevágó a keserű felismerés, hogy nem tudjuk kiszámítani tetteink következményeit: az ember tönkreteszi környezetét, a világot, benne önmagát.
Mr. Mann egy kaliforniai úton autózik. Nyugodtan halad, van még ideje fontos üzleti megbeszéléséig. Megelőzi az előtte pöfögő kamiont, és visszaáll kényelmes autósebességére. De ekkor történik valami, amit Mr. Mann nem ért. A kamion üldözőbe veszi. A negyven tonnás szörnyeteg az életére tör. És Mr. Mann, a békés kertvárosi polgár hamarosan rájön, hogy harcolnia kell. Gép gép ellen, sofőr sofőr ellen. Kezdetét veszi egy különös, halálos párbaj...
Egy nagy művész, a szörnyű kínokat megélt holland festő Vincent Van Gogh életét beszéli el ez a felkavaró kép világú, érdekfeszítő és érzelmeket ébresztő film klasszikus, mindvégig hűségesen a valóság tényeihez. Hogyan lett a holland lelkészdinasztia sarjából ellenállhatatlan belső parancs sugallatára olyan ember, akit semmi más nem érdekel, csak hogy fessen? Van Gogh mindössze harminchét esztendőt élt, s ebből tíz évig alkotott. Nyomorgott, magányos és beteg volt. Ma képei nemcsak a leghíresebb múzeumok féltve őrzött darabjai, hanem a világ műkincspiacának dollármilliókért gazdát cserélő verhetetlen sztárjai is. A film alapjául Irving Stone életrajzi regénye szolgált, amelyet a festő és testvére, Theo közötti levelezés ihletett.
A történet Vincent Van Gogh utolsó napjairól szól, melyeket a franciaországi Arlesben töltött. Ekkor születtek meg mestermű festményei a természetről, ami ezen a helyen körülvette őt.
A Saint-Rémy-de-Provence-i elmegyógyintézetben való kezelését követően Vincent Van Gogh Auvers-sur-Oise-ba utazik Gachet doktorhoz, a művészetkedvelő és művészpártoló orvoshoz, akinek figyelmébe fivére, Theo ajánlotta a festőt. Van Gogh megfesti a falu bolondját, valamint vendéglátójának lányát, Margueritet is, aki nincs megelégedve a róla készült festménnyel. Van Gogh ekkor csak harminchét éves.
A Van Gogh testvérpár hányattatott életét mutatja be Robert Altman nagyszabású, a kort hitelesen visszaadó, részleteiben elmélyült filmje. Vincent és Theo magukkal és a világgal kapcsolatos örök kételyeit más-más úton próbálják feloldani. Theo a polgárság külsőségeit magára öltve, de a művészlét szüntelen vágyával a szívében keresi férfiúi és testvéri kötelékeit. Vincent a művész hanyagságával, de a "polgári" elismerést vágyva küzd meg maga ellen. A szerelmi, anyagi és művészi válság szüntelen körforgásában az öncsonkítás, az őrültség és a megalkuvás különböző formáit élik át külön és mégis együtt. Vincentnek legalább annyira nehezére esik alkotni, mint Theonak az, hogy "csak" a testvére lehet az alkotónak. A természet gyönyörűségét magukban foglaló napraforgók Vincent képein végtelen életet nyertek és adtak teremtőjének, Theo csak beteríthette velük bátyja holttestét.