Homer Hickam az 1950-es években, egy kis nyugat-virginiai bányászvárosban tölti gyermekéveit. Kilátásai nem túl fényesek, valószínűleg ő is bányász lesz, akárcsak édesapja. 1957 októberében azonban megváltozik Homer számára a világ: fellövik az első szovjet Szputnyikot. Attól kezdve a rakéták érdeklik leginkább a fiút. Barátaival minden idejét a kísérleteknek szenteli, a szülői rosszallások ellenére. Egyedül Riley tanárnő bátorítja a komolyabb kísérleteket. Vezetésével beneveznek a Nemzeti Tudományos Díjért folyó versengésbe. Homer céltudatosan készül pályájára és az űrkutatás egyik meghatározó amerikai személyiségévé válik...
A Tokugawa korszak a végéhez közeledik, a sógunátus bukása már csak idő kérdése. A szamurájok kora is leáldozóban van. Kanichiro (Kiichi Nakai) is egyre nehezebben talál munkát, pedig családjáról is gondoskodnia kellene. Utolsó lehetőségként csatlakozik a Shinsengumi klánhoz, akik még hűek a sógunhoz. Kanichiro pénzéhsége ellenére rövidesen megbecsült tagja lesz a klánnak, de a történelem kerekét ő sem tudja visszafordítani, így amikor a császár sereget indít a Tokugawák ellen, neki is fel kell készülnie a végső összecsapásra.
Pip szegényes viszonyok között felnőtt árvagyerek, aki egy névtelen pártfogótól hatalmas vagyont kap ajándékba. A nem várt szerencse tartósan megváltoztatja a fiatalember életét, s a jellemét. Londonba megy, ahol megismerkedik a sznob Herbert Pockettel, aki bevezeti őt a gazdagok világába. Beleszeret Estellába, aki azonban visszautasítja őt. Pip csalódásában esztelenül viselkedik: két kézzel szórja a pénzt, s beleköt mindenkibe. Amikor vagyonát elveszti, újra Estella felé fordul, és meg is hódítja őt.
Tessa élete egyik legfontosabb döntésének meghozatalára készül, ám hirtelen minden a feje tetejére áll. A lány családjával kapcsolatos titkok felszínre törése minden eddiginél nagyobb próbatétel elé állítja a Hardinnal való kapcsolatát, és ezúttal egyáltalán nem biztos, hogy boldog végkifejlete lesz kettejük szerelmi történetének.
Mikor egy amerikai lovascsapatot lemészárolnak az indiánok, csupán két túlélője marad a véres összecsapásnak: Honus, egy naiv közlegény, aki igazi hazafi, és Cresta, egy fiatal nő, aki már két éve az indiánokkal él, és ennek következményeképpen már inkább kötődik hozzájuk, mint az amerikaiakhoz. Honus és Cresta együtt indulnak a hadsereg központi táborába, és az út során Honus egyre nagyobb konfliktusba kerül önmagával: nagyon tetszik neki a lány, de nem tud megbarátkozni amerika-ellenes nézeteivel. Azon az éjszakán érik el a tábort, amikor a katonák tökéletesen megsemmisítenek egy indián falut...
Tessa már nem az az ártatlan teremtés, akit Hardin megismert. Már képes megérteni a fiúban forrongó indulatok természetét, ezért képes őt kordában tartani. Azonban még Tessa is döbbenten szembesül mindazzal, ami előtör Hardinból, mikor felszínre kerülnek tragikus múltjának sötét részletei.
Az amerikai független filmes világ színészikonja, Paul Dano Richard Ford regényéből készítette el első, rendezőként jegyzett játékfilmjét. Az 1960-as években járunk, Montanában. Joe kamaszkorát beárnyékolja szülei – a háztartásbeli Jeanette és a golfklubban dolgozó Jerry – házasságának válsága. „A film a felnőtté válásról szól: az anyáéról, az apáéról és a fiúéról is” – mondja Dano, aki Zoe Kazannal közösen írta meg a film forgatókönyvét.
Adrienne Willis élete nehéz időszakán megy keresztül, amikor egyik barátja csendes, óceánparti szállójába utazik hétvégére. Tönkrement a házassága és a kamaszlányával folytatott örökös viták elől félrevonulva azt reméli, végre nyugalmat lel és átgondolhatja problémáit. A szállóban szállt meg Paul Flanner sebész is. A lelkiismeretével vívódó férfi egyetlen éjszakát töltene itt, ám a hirtelen érkező hurrikán elzárja a szállót a külvilágtól. A két nyugtalan lelket egymás karjaiba sodorja a tomboló időjárás és varázslatos hétvégét töltenek együtt, amely után életük örökre megváltozik.
Charlie író, aki egyik este rémálomból ébredve arra az elhatározásra jut, hogy nyakába veszi a már rég nyugovóra tért várost. Néhány háztömbnyire az otthonától belebotlik a szintén álmatlanságban szenvedő és kutyáját sétáltató Bradley-be. Az éjszaka kellős közepén Bradley diktálni kezd egy történetet, amit Charlie-nak meg kellene írnia. A mű címe: A szerelem bősége. Mivel Bradley igen jártas a témában, ezért felajánlja, hogy összeismerteti pár emberrel, akik kimerítően tudnának mesélni a témáról. Köztük van Kathryn, Bradley első felesége, aki egy másik nőért hagyta ott a férfit, Diana, a második nej, David, a házas szerető, aki cáfolja Diana történetének minden állítását, Chloe, Bradley kedvenc kávézójának egyik fiatal és igen szabad felfogású felszolgálója, Oscar, Chloe agyonpiercingelt kedvese, Harry Ginsburg, Bradley szomszédja, aki állandóan a dán filozófustól, Kierkegaard-tól idéz és Esther, Harry felesége, aki állandóan fia, Aaron nyakán lóg.