1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.
1750-ben járunk a mai Argentína és Paraguay területén, ahol a guarani indiánok élnek. A törzs kegyetlenségéről és primitív életviteléről híres. A guarani törzs földjére érkező jezsuita szerzetes lassan elnyeri a helyiek bizalmát, akik közül egyre többen megtérnek. Munkáját a kegyetlen rabszolgavadász, Mendoza kapitány segíti. A missziót azonban a portugálok fenyegetik, akik a terület fölött át akarják venni a hatalmat. Az indiánok és a hittérítők közös erővel szállnak szembe velük.
"Nem szeretem a törvényeket, mivel a gazdagoknak találták ki" - mondja Jacques Mesrine, a francia kriminalisztika talán legismertebb és legveszélyesebb bűnözője. Az egyszerű munkásszülők gyermeke megjárta az algériai háborút. Miután három esztendővel később hazatért, könnyű pénzkereseti forrás után nézett. Az egyik rettegett bűnbanda tagja lett, bankokat rabolt, gyilkolt és más erőszakos bűncselekményeket követett el. Az sem törte meg, amikor a zsaruk 1962-ben elfogták és rács mögé került. Amikor forróvá vált a lába alatt a talaj, a kedvesével Kanadába szökött.
Josselin Beaumont-ot azzal a titkos megbízással küldik Malagavayba, hogy ölje meg a köztársaság elnökét, a diktátor Yala ezredest. A politikai helyzet azonban megváltozik és a francia kormány érdekei úgy kívánják, hogy inkább feladják Beaumont-ot. Bár az elnök nem végezteti ki, fegyenctáborba viteti, ahol iszonyú megpróbáltatások várnak rá. Két év elteltével azonban sikerül megszöknie. Visszatér Párizsba, hogy küldetését eltántoríthatatlanul befejezze, amikor Yala ezredes három napra érkezik a francia fővárosba. Bár Rosen felügyelő és Eduard százados minden eszközzel próbálja megakadályozni a merényletet, Beaumont állandóan kicsúszik a kezükből. Egy lépéssel mindig előttük jár.
A megtörtént eseményeket feldolgozó film Aileen Wuornos, az Egyesült Államok első női sorozatgyilkosának történetét mutatja be. Wuornos kegyetlen gyermekkorának következményeként tizenhároméves korára prostituált lesz. Floridában "országúti prostiként" keresi a kenyerét, kuncsaftjai zömét kamionosok teszik ki. Egy bárban összeismerkedik Selbyvel, szerelmes lesz. Mivel állást nem talál, kénytelen tovább folytatni az ősi mesterséget. Amikor egyik vendégével elfajulnak a dolgok, önvédelemből lelövi a férfit, s ezzel gyilkosságok tragikus sorozata veszi kezdetét. Két éven belül hét férfit öl meg, elmondása szerint, mindannyiukat önvédelemből. Végül hat gyilkosságot ismer be, melyért a bíróság halálra ítéli.
A szép Marnie a munkahelyén rendszeresen lop, nagy pénzt gyűjt össze, majd állást változtat, és személyiséget is cserél, és új munkahelyén is ugyanazt csinálja, mint korábban. Mark, a fiatal könyvkiadó átlát Marnie mesterkedésein. Rájön arra is, hogy Marnie még gyerekkorában, hogy anyját megvédje, agyonütött egy férfit, de az esemény titokban maradt.
Emmett öccse, Jake után indul, hogy együtt még beköszönjenek húgukhoz, Katie-hez Silverado-ba, s onnan induljanak tovább Californiába. Ám közben az úton sok dolog történik. Belebotlik Padenbe, akit épp teljesen kifosztottak. Együtt szerzik vissza lovát, fegyverét, kalapját és együtt szabadítják ki Jaket is, akire gyilkosság, vagy inkább önvédelem miatt már a kötél vár. Megmentik a fekete Mal becsületét, s ezért ő is segít rajtuk, amikor Jaket megszöktetve az egész város a nyomukban van. Így négyen érkeznek meg Silverado-ba, ahol mindent McKendrick birtokol, uralja még a sheriffet, Cobb-ot is. Mal apját megölik, Emmett-et majdnem halálra verik, Jake-t elfogják és elrabolják Katie kisfiát, miután felgyújtják házukat. A négy barát ismét összefog hát, hogy leszámoljanak McKenrick-kel, embereivel és a seriffel.
Hong Kongi kábítószerkereskedők óvszerekbe csomagolva csempészik át a drogot a kínai határon. A rendőrség mindent egy lapra tesz fel, hogy véget vessen az ügynek: el kell kapni Chaibat, a hálózat fejét. Ám a közelébe férkőzni öngyilkos vállalkozás, ezért Kevin Chant veszik rá arra, hogy önként vállalja a feladatot, és egy munkatáborban nyerje el Chaibat öccsének a bizalmát. Kevin a tervnek megfelelően kiszabadítja Párducot a börtönből és gyönyörű társa segítségével, Michelle-lel eljutnak Chaibathoz. Ám a testvéreknek álcázott pár lebukik, amikor Kevin barátnője váratlanul felbukkan.
Nem akadt, aki megfékezze Dillingert és bandáját. Nem volt börtön, mely bezárhatta volna őt. Lefegyverző bája és vakmerő szökései megkedveltették a gengsztert csaknem mindenkivel, a barátnőjétől, Billie Frechette-től az amerikai közvéleményig, amely nem igazán szimpatizált az országot a válságba taszító bankokkal. Ám miközben Dillinger bandájának - köztük a szociopata Baby Face Nelsonnak - kalandjai sokakat tiszteletteljes borzongással töltöttek el, Hoovernek az az ötlete támadt, hogy a bandita elfogását használja fel arra, hogy a Nyomozóhivatalt az országos rendőrség szintjére emelje, amiből aztán az FBI lett. Ő tette Dillingert Amerika első számú közellenségévé, és bevetette ellene a fess Melvin Purvist, "az FBI Clark Gable-jét." Ám Dillinger és bandája túljárt Purvis embereinek eszén a hajszák és fegyveres összecsapások során. Csak a nyugati bűnüldözők toborzása és a nagyívű árulások megszervezése nyomán lett esélye Purvisnak arra, hogy behálózza Dillingert.
A Harvard egyik antropológusát Haitiba küldik, hogy szerezze meg azt a különös port, melyrõl úgy tartják, hogy képes visszahozni az embert a halálból. Miközben a csodaszer után kutat, a cinikus tudós belép a ritkán látható, sétáló zombik, a véres rítusok és õsi átkok birodalmába.
A második részben is folytatódik az embervadászat. Ezúttal Burma dzsungeleiben és Thaiföldön. A visszavonult harcművész Wes Baylor (Scott Adkins), ajánlatot kap egy utolsó küzdelemre, amit nem utasít vissza. A tét 1 millió dollár. Azonban mikor megérkezik a helyszínre, rájön hogy átverték és vadászok célpontja lesz, akik pénzért emberekre vadásznak, pusztán szórakozásból. Wes-ből üldözött lesz, de lehet csak eleinte...
Eli Wurman lecsúszó félben lévő "publicista", akit mindenki ezzel a jelzővel illet, pedig évek óta nem ütött le egyetlen betűt sem a billentyűzeten. Ő inkább abból él, hogy mindenkit ismer (People he knows). Partikat szervez, besegít ide-oda, ha esetleg valakinek segítség kell. Olyan segítség, amihez híres, ismert emberek kellenek. Persze manapság alig van munkája. Az egyetlen ember, aki foglalkoztatja, a híres és gazdag színész, Cary Launer, aki az éjszaka kellős közepén arra kéri, tegye le az óvadékot egy fiatal színésznőért, akivel volt valami "entyempentyem", és ha ez kitudódik, hát abból csúnya nagy baj lehet...
Egy fiatal lány a Fiatalkorúak Büntetéő intézetébe kerül mert megölte a gyalázkodó mostohaapját. A film Anna Nix útját mutatja be a sötét világában a börtönben, ahol rájön, h. bonyolult kapcsolatai voltak kábítószerek hatása alatt, ami a mentális betegségekhez vezetett.