Dél-Texas kietlen vidékén bolyong egy sovány, szakállas, elkínzott arcú férfi: múltját, emlékeit szeretné elveszíteni, sikertelenül. Öccse érte megy, visszahozza őt a civilizációba, a kisfiához. Bár négy éve nem látták egymást, hamar összemelegednek a gyerekkel. Együtt indulnak el, hogy megkeressék a férfi feleségét, a gyerek anyját. Houstonban lelnek rá, egy peep-showban.

Párizs, a századfordulón. Christian ragyogóan tehetséges, fiatal író, aki apja akarata ellenére Toulouse-Lautrec bohém körében tölti napjait. A festő vezeti be a Montmartre művésztársaságába, nem utolsó sorban pedig a mulatók csillogóan dekadens, féktelen világába, ahol szinte minden elképzelhető - kivéve az őszinte szerelmet. Christian azonban őrülten beleszeret Párizs leghírhedtebb mulatójának legünnepeltebb csillagába.

A halálos beteg Wah az évszázad rablására készül, és úgy néz ki, hogy egy új technológia segítségével véghezviheti tervét. Sangnak, a rendőrségi közvetítőnek nem értelmetlen ugyan az élete, mégis úgy érzi, hogy az idő túl lassan telik. Wah egy pénzügyi cég gyémántjait akarja lenyúlni, bár eredetileg a szomszédos szállítási vállalatot célozta meg. Ellopja az ékszert, elmenekül Sang és a rendőrség elől, és túszul ejti Tinget. Nem mindennapi találkozásuk dacára kölcsönös vonzalom alakul ki köztük. Másnap, amikor Sang nyomozni kezd az ügyben, valami gyanúsat talál a szállítási vállalatnál. Végül Sang rájön, hogy Wah arra használta őt, hogy elterelje magáról a figyelmet, amíg végez. Sang ennek ellenére megérti Wah-t.

A hallgatag, igénytelen és szorgalmas fiatal lány, Sophie személyében ideális cselédet talál a gazdag liberális polgárcsalád. A lány problémáira, jelenlétére senki sem szentel figyelmet, egyedüli támasza az agresszív postáskisasszony, Jeanne. Csakhamar kiderül azonban, hogy az okos és ravasz postáskisasszonynak Sophie csak ürügy arra, hogy bejusson a lány gondjaira bízott házba. Az egyszerű sorból származó, és nem éppen makulátlan előéletű háztartási alkalmazott és a szintén kétes múltú postáskisasszony úgy érzi, eljött a bosszú ideje az őket megalázó társadalmat megszemélyesítő családdal szemben... Chabrol ezúttal is a mindennapi bűnről, s erkölcsről szól. Ezt a történetét sem sorolhatjuk a bűnügyi filmek kizárólagos kategóriájába, művei inkább nevezhetők - ahogyan kritikusai próbálták megfogalmazni - csak Chabrolra jellemző "bűnfilmeknek". Claude Chabrol, az egykori újhullámos rebellis félszáz film után az egyenletes francia minőség megtestesítője lett.

A 13 éves Anna és családja 1942 és 1944 között Amszterdamban egy ház padlásán bujkál a zsidókat üldöző nácik elől. A kislány a saját szemszögéből nézve írja le a szűk térben összezsúfolt emberek mindennapi félelmeit és nehézségeit, amelyeket a leleplezésükig átéltek.

Jacob (Mads Mikkelsen) egy indiai árvaházban dolgozó idealista. Annak ellenére, hogy dán állampolgár, már 20 éve nem járt Dániában. De az árvaháznak pénzre van szüksége. Jorgen (Rolf Lassgard), dán üzletember, felajánl egy nagyobb összeget, egy feltétellel: Jacobnak Dániába kell mennie, hogy aláírja a szerződést. Hogy, hogy nem, Jacob Dániába érkezésének időpontja egybeesik Jorgen lányának esküvőjével, így Jacob is hivatalos az eseményre. A helyszínen rájön, hogy a menyasszony édesanyja (azaz támogatójának felesége) Helen (Sidse Babett Knudsen), az ő fiatalkori szerelme. Az esküvő múlt és jövő sorsdöntő találkozásának színhelye és Jacobot életre szóló döntések elé állítja.

Tess apja, egy szegény házaló, megtudja, hogy a család jog szerinti leszármazottja a d'Urberville-nemeseknek. A lányt a nemesi házban ugyanúgy kezelik, mint a többi szegény alkalmazottat. A fiatalúr, Alec erőszakkal szeretőjévé teszi. A távoli gazdaságban Tess és egy pap fia, Angel, egymásba szeretnek. A nászéjszakán azonban, amikor Tess bevallja múltját, a felháborodott férj magára hagyja a fiatalasszonyt. A tragédia elkerülhetetlen.

A történet 1940-ben játszódik a Franciaországot ért náci támadás napjaiban. Egy belga határ közeli városkából menekülők indulnak dél felé. A vonaton a véletlen sodorja egymás mellé a francia rádióműszerészt, akinek várandós felesége a vonat elején utazik, és a Németországból menekülő zsidó özvegyet. A menekülés közben kibontakozó szerelem különös döntés elé állítja a két embert. Az összeíráskor férj-feleségnek vallják magukat, nehogy a nőt a vichy-i kormányzat kiszolgáltassa a németeknek. A film finoman érzékelteti, milyen zord következményei lesznek majd e döntésnek, és azt is, hogy az igazi emberi kapcsolatok teremtésének társadalmi, történelmi körülmények a meggátolói, s olykor a megtorlói is

Négy testvér édesapjuk temetése miatt találkozik egymással. Mivel az elhunyt úgy látta, hogy a család kezd szétesni, a végakaratában leírja, hogy egy hétig éljen együtt, egy fedél alatt a család. Így persze sok veszekedés és örömteli pillanat is akad.

Los Angeles, napjainkban - tizenegy férfi és nő életét követjük nyomon. Mindannyiuk életének fontos része a szerelem és a szeretet.

Egy magányos nő, miután megerőszakolják, elvonul a világ szeme elől, hogy erdei remeteként nevelje fel ikerlányait. Az egyik kislány meghal, a másik - Nell - felnő, és anyja halála után egyedül marad a tóparti remetelakban. Nell az anyján és testvérén kívül soha nem látott embert, a civilizációról nem tud semmit, kriptofáziás - azaz csak azt a sajátos nyelvet ismeri, amelyen ikertestvérével érintkezett. Tehát önálló életre képtelen - állítja a civilizáció elitjéhez tartozó, művelt pszichiáter, aki tudományos kihívást lát az ügyben. Ám Jerome Lovell-nek, egy másik lélekgyógyásznak nem ez a véleménye: szerinte Nell igenis képes eltartani magát, csak békén kell hagyni a saját világában, az erdőben.

Miután Saul méltatlannak bizonyult arra, hogy Izrael királya legyen, Isten az egyszerû pásztorfiút, Dávidot választja új királynak. Az ifjú bátorsága és éles elméje hamarosan megmutatkozik a filiszteusok ellen vívott csatában, mikor legyõzi az óriás Góliátot. Késõbb Saul és fiai odavesznek egy véres ütközetben, és Dávid elfoglalja trónját a pompás Jeruzsálemi palotában. Úgy tervezi, uralkodása békés lesz. Templom építésére készül, mely egyszerre lenne a Frigyláda háza, valamint Isten és az ember találkozásának helyszíne. A királyt azonban a szenvedély végzetes bûnbe sodorja: beleszeret a szépséges Betsabéba s megöleti annak férjét. Aki pedig megszegi az Úr parancsolatait, büntetést érdemel, akkor is, ha Isten kegyeltje. Dávid családjában állandó viszály dúl. Õ pedig nem építheti meg a Templomot; ez a kiváltság fiára, Salamonra száll.

Az 1900-as évek elején olaszok ezrei emigráltak az Egyesült Államokba a jobb élet reményében. Salvatore egyike azoknak, akik mindenüket egy lapra tették fel: az özvegy farmer eladja a házát, földjét, állatait, hogy gyermekeivel és idős édesanyjával az új világba vándoroljon, ahol mindegyiküknek több jut majd a jóból. Salvatore (akinek neve megmentőt jelent) nem hős, nem vágyik dicsőségre vagy óriási szerencsére, csak egy célja van: munkája legyen és fedél a családja feje felett. Útközben megismerkedik Lucy-vel, ahogy Salvatore hívja -, a feltehetően angol származású hölggyel, aki épp visszatérőben van az Egyesült Államokba. Valamiféle ismeretlen okból Lucy szeretne férjhez menni, mielőtt New Yorkba érnének. Salvatore elfogadja az ajánlatot, és hajlandó feleségül venni. Miután az emigránsok megérkeznek Ellis Island-re, karanténba kerülnek, és vizsgálatok alá vetik őket, hogy megállapítsák, alkalmasak-e az amerikai állampolgárságra.

Egy eljövendő világban, amely látszatra ugyanolyan, mint a miénk, az emberek kizárólagos "tápláléka" a televízió. Az embereket egy új műsor, egy különös riportműfaj hozza lázba, amelynek címe: Halál egyenes adásban. A műsor nézettségi mutatói minden eddigi rekordot megdöntenek. Katherine megtudja, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved, maximum három hete van hátra. A halálos kórt titokban a televíziós műsor munkatársai és a cinkosukká vált kezelőorvos ültette a fiatal nő szervezetébe. Az embertelen cselekedet oka nagyon egyszerű: meg akarják duplázni a nézőszámot azzal a szenzációval, hogy az asszony haláltusáját egyenes adásban közvetítik és az utolsó pillanatban megmentik az életét…