Egy ismétlõdõ rablótámadásoknak kitett falu gazdátlan szamurájokat roninokat fogad fel, hogy azok, mint a harc művészei, megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelõtt magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyõzniük. Ez a nagy kritikai és közönségsikert aratott, filozófikus mélységű szamurájfilm szolgált egy hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául.

Az apolitikus amerikai Rick kávéházat vezet Casablancában. A bár szélhámosok, szerencsejátékosok és vízumra várók találkozóhelye. Váratlanul feltűnik Rick hajdani szerelme férjével, Victor Lászlóval. László egy koncentrációs táborból megszökött ellenálló, akit a nácik keresnek. Ilsa egy évvel korábban azért hagyta el Ricket, hogy a nehéz helyzetben férje mellett legyen. A románc ismét fellobban, a nő végleg szerelmével, a cinikus Rickkel akar maradni.

Archeológusok csoportja egy csontvázat talál, amelyet Lee Jin-seok maradványaiként azonosítanak. Ám Lin Jin-seok nem halt meg, békében élte meg az öregkort. A testvére, Jin-tae viszont eltűnt a koreai háborúban. Megelevenedik a múlt, 1950-ben járunk. A háború kirobbanásakor mindkettőjüket besorozzák a hadseregbe, és a frontvonalra viszik őket. Jin-tae alkut köt a feletteseivel: ha elég hőstettet hajt végre, akkor korábban hazaengedik az öccsét. Minden küldetést elvállal, miközben féltő gondoskodásával szinte megfojtja testvérét. Ám Jin-tae az ellenség fogságába esik.

A rettenthetetlen jelző William Wallace-t, a XIII. századi skót felkelőt illeti, aki a skót történelemnek valóban az egyik hősi alakja. Sir William Wallace lovag többéves távollét után visszatér szülőföldjére, Skóciába. Kaotikus állapotok uralkodnak: a skót király trónörökös nélkül halt meg, ezért angol riválisa, a kegyetlen és hitetlen I. Edward elfoglalta trónját. A lovagnak hosszú rábeszélés és példamutatás után sikerül ütőképes hadsereggé kovácsolnia elfásult népét. A szépséges Izabella hercegnőt a király saját előnyére próbálja felhasználni Wallace ellen, ám kettejük között szerelem szövődik. A lovagra egyre több veszély kezd leselkedni, a politika és az ármány egyre sötétebb hálóiba kerül, míg végül árulás áldozata lesz.

A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.

1950-ben a kínai-szovjet határállomásra beragasztott ablakú szerelvény gördül be: háborús bûnösöket szállítanak haza. Közöttük van Pu Ji, az utolsó kínai császár, aki uralkodói pályáját a japán bábállam, Mandzsuko névleges uraként fejezte be. Mivel kevés jóra számíthat, a mosdóban fölvágja az ereit - de balszerencséjére megmentik, és egy ideológiai átnevelõtáborba viszik. Ott kezd neki önéletrajzának, amelybõl kalandos és vadregényes életút rajzolódik ki. 1908-ban vitték a Tiltott Városba a haldokló császárné parancsára, s hamarosan - még kisgyermekként - õ lesz az új uralkodó. Eunuchok serege neveli, s mivel nem léphet ki a palotából, semmit nem tud a világról - arra is csak évek elmúltával jön rá, hogy becsapták: minden pompa és alázat ellenére Kínában már köztársaság van. Ettõl fogva erõt vesz rajta a vágy, és mindenáron ki akar törni aranykalitkájából. Mikor a japánok felajánlják neki a megszállt Mandzsúria trónját, nincs ereje visszautasítani, s ezzel végképp tönkreteszi életét.

Egy meg nem nevezett latin - amerikai országban Valentint, az újságírót politikai meggyőződése miatt börtönbe zárják. Cellatársa egy homoszexuális és pedereszta kirakatrendező, Molina, aki besúgó. Állandóan egy háborús propagandafilmből idéz fel jeleneteket, melyben szerepelt egy bizonyos Pókasszony. Valentint a történetek egykori gazdag szerelmére emlékeztetik. A látszólag semmiben sem hasonlító két férfi között egyre szorosabb kapcsolat alakul ki. Molina nem árul el semmi használható információt fogva tartóiknak, sőt felajánlja szerelmét Valentinnek.

1941. december 7. A második világháború fordulópontja, a történelem egyik legvéresebb csatája: a japán légierő megtámadta Amerika csendes-óceáni flottáját. A támadás számtalan áldozattal járt, hatalmas pusztítást vitt végbe: sokáig tartott, míg az amerikai hadsereg kiheverte a csapást, és felkészült a visszavágásra. Ez a film e támadás és csata története, de egyben három fiatal története is. Akik, miközben a történelem a szörnyű, véres események közepébe sodorja őket, a saját életüket élnék - azt sem könnyű. Rafe és Danny a legjobb barátok: gyerekkoruk óta együtt szeretnének pilóták lenni. Mindketten katonák, mindketten Pearl Harborban állomásoznak. És mindketten ugyanazt a lányt szeretik. A japán gépek pedig elindultak Pearl Harbor felé.

 Egy kegyetlen űrcsata során egy lakatlan, idegen bolygóra zuhan egy katona, és ellensége, a gyík-szerű drakóni lény.    A felszínen folytatódik a küzdelem. A csúcstechnika helyett azonban az ősi hadviselés szabályai szerint támadnak egymásra a felek. Az idegen marad alul a küzdelemben, de halála előtt még életet ad egy kis utódnak.    Az ember egyedül marad az idegen világban, ellensége, egy idegen, gyermekével.    A férfi új társával, a szokatlanul gyorsan cseperedő drakón-utóddal együtt próbálja átvészelni az időt, amíg a mentőcsapatok megérkeznek...    Wolfgang Petersen (Das Boot, Viharzóna) első amerikai filmje igazi kamaradarab, amelyet az ínyenc sci-fi rajongók a műfaj egyik filmes alapművének tartanak!

Miután a legyőzhetetlennek tűnő Napoleon egész Európát térdre kényszerítette, figyelmét Oroszország felé fordítja. Moszkvában, a közelgő háború hangulatában, Pierre Bezuhov, látogatóba érkezik régi jó barátjához, Rosztov grófhoz. Pierre szívéhez ebből a családból azonban nem a gróf, hanem annak 13 éves lánya, Natasa áll a legközelebb. A Rosztov házban természetesen több vendég is tartózkodik a moszkvai elitből, mint például Andrej Bolkonszkij herceg, illetve a szép, de számító Helena. Amikor Pierre apja meghal, a férfi hatalmas vagyont örököl tőle. A háború közeledtével Andrej herceg is elvonul a csatába. Nem sokkal később súlyosan megsebesülve tér vissza apjához és haldokló feleségéhez. Napoleon serege azonban egyre közelebb és közelebb ér Moszkvához, így az ott élőknek menekülniük kell. Pierre a városban marad azzal a céllal, hogy merényletet követ el Napoleon ellen. Az utolsó pillanatban azonban ráébred arra, hogy képtelen bárkit is megölni.

1901-ben, szemben Németország északnyugati partjaival, a Fríz-szigeteknél két hajó is szeli a vizeket. Egyiken Arthur Davies, a volt oxfordi egyetemista tölti nyári vakációját, a másikon Dollmann, a gazdag német gyáros lányával és feleségével. Davies több jelből is arra következtet, hogy Dollmann tevékenysége több mint gyanús, ráadásul a parti őrség is el akarja távolítani a partok közeléből. Hajójára hívja volt egyetemista társát, akit kezdetben riasztanak a kényelmetlenségek. Davies viszont csökönyösen állítja, hogy valami készül Anglia ellen...

Caboblanco egy tengerparti városka. Itt keres menedéket a sok szerencsevadász, utazó,vagy azok akiknek meggyűlt a bajuk a hatóságokkal. 1949-et írunk. Egy kutatóhajó horgonyoz a partoktól nem messze. Egy kis tengeralattjárót engednek a mélybe hogy felkutassanak egy a nácik által elsüllyesztett hajót, melynek a rakománya 20 millió dollár értékű arany. A merülést szabotálják, a tengeralattjáró felrobban. Gifford Hoyt, a hoteltulajdonos, tudja ki mozgatja a szálakat, a városkában: Gunther Beckdorff egy szökött náci tiszt, aki ugyancsak a hajó kincseire pályázik.

A front nyugatabbra mozdult, ez már a hátország. Ocsenás egy katonai kórházban lábadozik, amikor épp a falu fölött lőnek szét egy utasszállító repülőgépet. Ocsenás a helyi kocsmában ismerkedik meg Béressel, majd asszonyával is. Margitka magatehetetlenül létezik egy kisgyerek értelmi szintjén, külseje azonban arról árulkodik, hogy a lezuhant repülőgép túlélője lehet. A hármójuk között kialakuló furcsa szerelmi háromszög az elkerülhetetlen tragédia felé tart ebben a közegben.