Tarkovszkij évekig nem forgalmazott filmje, amely elnyerte a kritikusok díját az 1969-es cannes-i fesztiválon, az életbe vetett hit élményét fogalmazta meg. A XV. században élt, ma már világhíres szerzetes-ikonfestő élettől sugárzó művészetét egyaránt érleli az önkény megnyilvánulása, a pogányok bevonásával vívott - és az aktuális szovjet-kínai szembeállásra utaló - testvérháború, a megalázkodásra késztető nyomorúság, de a kollektív harangöntés is, amelynek eredményeként a közösség erejét hirdeti a harangszó.
A nagy gazdasági világválság idején egy hétköznapi hős, James J. Braddock (Russell Crowe) véghezvitt valamit, amivel sportlegendává vált. A harmincas évek elején járunk. Sorozatos vereségei miatt Braddock profi boxoló karrierje már lezárult, de családja eltartása érdekében kénytelen elvállalni egy olyan mérkőzést, ahol nem nyerhet. És megtörténik a csoda: reményektől, álmoktól, az önbecsülés és a szeret erejétől hajtva Braddock kiüti esélyes ellenfelét, s ezzel százezrek számára válik hőssé, példaképpé. Karrierje új lendületet vesz, ám egy nap szembekerül Max Baerrel, a nehézsúlyú bokszvilágbajnokkal, aki már két ember halálát okozta a ringben.
Robert Franklin Stroudot gyilkosság miatt tizenkét év börtönre ítélték 1909-ben. Később megölt egy fegyőrt, mert az nem engedte, hogy az anyja meglátogassa. Emiatt halálra ítélik, de végül az elnök életfogytiglani büntetésre változtatja az ítéletet. Stroud az Alcatrazba, a börtönszigetre kerül, az erőszakos parancsnok, Harvey Shoemaker keze alá. Napjait magányosan tölti, mígnem egyszer egy beteg verebet nem talál. Megengedik neki, hogy ápolja, ezáltal új célt nyer az élete. Tanulmányozni kezdi a madarakat, és a téma szakértője lesz. Thomas E. Gaddis könyvéből, valós történet alapján.
Howard Hughes, a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségei közé tartozott. Sikeres feltalálóként, dörzsölt iparmágnásként és ünnepelt hollywoodi producerként az álmai megvalósításáért a mindenre kész amerikai ideálját testesítette meg, legnagyobb szenvedélye azonban mindenekelőtt a repüléshez fűzte.
A 13 éves Anna és családja 1942 és 1944 között Amszterdamban egy ház padlásán bujkál a zsidókat üldöző nácik elől. A kislány a saját szemszögéből nézve írja le a szűk térben összezsúfolt emberek mindennapi félelmeit és nehézségeit, amelyeket a leleplezésükig átéltek.
Ron Kovic lelkes, hazáját szerető ifjúként önkéntesnek jelentkezik a hadseregbe, hogy a vietnami háborúban szolgálja Amerikát. Az egyik összecsapásban szerzett súlyos sebesülés azonban kettétöri az életét. Félig bénán, élete végéig tolókocsihoz kötve tért haza. Ahogy a háborúban, úgy otthon is gyötrelmek sorozata várja: meg kell szoknia nyomorékságát, be kell illeszkednie családjába, környezetébe. Csak lassan ismeri föl, hogy nem a körülötte lévő világ változott meg, hanem ő maga. Ron Kovic az egyik legismertebb háborúellenes aktivista lesz. (port.hu)
Laurel és Hardy, a világ leghíresebb komikus duója megpróbálja feléleszteni filmes karrierjét, így színházi turnéra indulnak a háború utáni Nagy-Britanniában.
A nagy világvallások közül három is – a kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás – az õsatyák sorában tartja számon Ábrahámot, az elsõ embert, akivel Isten szövetséget kötött, s az egyetlent, aki Isten barátjának nevezhette magát. Ábrahám volt az, aki Kánaán földjére vezette népét, miután a nomád törzs hosszan vándorolt a pusztaságban. E monumentális filmalkotás Richard Harris (Harry Potter, Nincs bocsánat, Gladiátor) nagyszerû alakításában tárja elénk a pásztorból lett hõs életét, akinek hitét az isteni akarat folyamatosan kemény próbatételeknek veti alá. Az Emmy- és Golden Globe-díjas Barbara Hershey (Krisztus utolsó megkísértése, Hannah és nõvérei) alakítja a gyönyörû és tiszta, mégis tragikus sorsú Sárát, Izrael törzseinek õsanyját.
A híres életrajz írónő (és macskabarát) Lee Israel igaz története, aki a '70-es '80-as években olyan hírességek életéről írt, mint Katherine Hepburn, Tallulah Bankhead, Estee Lauder és az újságíró Dorothy Kilgallen. Mikor Lee írásait már nem akarják kiadni, mert nem tart lépést a változó ízléssel, alkotó képességeit megtévesztésre kezdi használni, amiben hűséges barátja Jack támogatja.
1981-ben egy addig ismeretlen, húszéves graffiti-firkász vált a New York-i művészvilág és média legvitatottabb témájává: Jean-Michel Basquiat különleges képei egyik pillanatról a másikra gyűjtők és múzeumok legkeresettebb darabjai lettek. A film mottója a következő lehetne: "A betondzsungelben felkel a Nap..." Tehetsége és különcsége emelte fel a csillagokig, de a csillagok mögött meg kellett ismernie a legsötétebb éjszakát is.
1959-ben járunk. Manhattanben egyik parti éri a másikat, és a fogadások legragyogóbb csillaga Truman Capote. Amikor azonban meglátja a The New York Times egy brutális gyilkosságról hírt adó szalagcímét, számára a partik mindörökre véget érnek. Capote megszállottan veti bele magát az ügybe, melynek alapján megírja mesterművét, a Hidegvérrel című dokumentumregényt, és különös kapcsolatba kerül a gyilkosok egyikével. Ám a történet egy része kimaradt a regényből.