A film Robert E. Burns élettörténetén alapul, s életszerűen ábrázolja, hogyan vadítanak el és kriminalizálnak egy ártatlan embert. A háborúból hazatért James nem akar visszamenni régi munkaadójához, szabadabban szeretne élni, mint korábban. Ezért nyakába veszi az országot és a legkülönbözőbb helyeken vállal munkát, de kevés sikerrel. Egyre lejjebb csúszik, míg végül egy rablógyilkosságba keveredik. Embertelen körülmények között tengődik a georgiai kényszermunkatáborban, nem sokkal később meg is szökik. Ezúttal mellé szegődik a szerencse: egyre feljebb jut a társadalmi ranglétrán, de "súlyos titka" révén kiszolgáltatottabb, mint valaha...

A baj azzal kezdődik, hogy Ann Mitchellt, a csinos újságírónőt kirúgás fenyegeti, mert a lap új vezetése szenzációkat akar. Ann kétségbeesésében kitalál nekik egy sztorit: levelet jelentet meg egy munkanélküli nevében, aki közli, hogy a társadalmi igazságtalanságok elleni tiltakozásul öngyilkosságot fog elkövetni. A cikk olyan sikert arat, hogy a közönség követeli a folytatást, de legfőképpen látni akarja az ismeretlent, aki valójában nem is létezik. Vagy mégis...?

A korábbi címszereplőkkel ellentétben Charles Laughton Quasimodó-alakítása nem a szörnyszülött külsőségeire koncentrál, hanem a figurát belülről, tudatosan építi fel. A színész vonzódása a groteszkhez, maszkírozó képessége, valamint a túlzásoktól való tartózkodása - végletes, ám sokrétű és mélyen emberi figurát teremt. A szörny nyomorúságos alakja, motyogó hangja, torz arca mögött az esendő embert ábrázolja. Gesztusaival, arcjátékával olyan alakítást nyújt, melynek részletei csak filmvásznon bontakoznak ki igazán.

Bambi, a fiatal őzike, akinek anyját egy vadászaton kilőtték, s ő ettől kezdve teljesen magára hagyatva barangol az erdőben, miközben számos kalandon megy keresztül. Végül találkozik egy másik őzzel, és - közben felnőve - egy csapat vezetője lesz.