A '80-as évek végén, Oh Dae-soo-t, a teljesen átlagos családapát elrabolják saját háza elől és évekig fogva tartják egy privát cellában, ahol az egyetlen kapcsolatot a külvilággal egy televízió jelenti számára. Így szerez tudomást róla, hogy feleségét megölték és a rendőrség őt gyanúsítja. Értelmetlen és érthetetlen fogvatartása a kezdeti kétségbeesés után eltökélt belső bosszúvá érik. 15 évvel később szabadul, mindenféle magyarázat nélkül. Oh Dae-soo-t megkeresi az a személy, aki valószínűleg minden balszerencséjének okozója és azt javasolja, hogy találja meg, ki és miért tartotta fogva annyi éven át. A rémálom folytatódik Oh Dae-soo számára.

A fantasztikus irodalom mai klasszikusa, Stanislaw Lem művének e filmváltozatát gyakran vetették össze Stanley Kubrick hasonló, bár jóval látványosabb kiállítású filmjével (2001: Űrodüsszeia, 1968). Az űrexpedíció célja itt is egy rejtély megfejtése: egy űrállomáson sorra halnak az emberek. Tarkovszkij filmjének az a legfőbb mozzanata, hogy hőse ráébred arra, hogy a plazmaóceán materializálja azokat, akikre a visszaemlékező bűntudattal és lelkiismeret furdalással gondol. Ezektől megszabadulni csak azáltal lehet, hogy eljuttatják az óceánba a főhős, Kris teljes tudati képét, illetve, hogy emberközpontúvá teszi azt a megújuló kötődés a földhöz, a családhoz és a hazához. Enélkül ugyanis senki nem szabadulhat meg bűnei és hibái terhétől, anélkül pedig nem kezdhet új életet.

Fiút barkácsolt magának az öreg, különc feltaláló. Az Edward névre keresztelt, érző, gondolkodó lény majdnem teljesen kész, már csak a kezei helyén éktelenkednek ollók. Sajnos ott is maradnak, mert az öreg meghal, mielőtt a művét befejezhette volna. A jószívű Peg talál rá a lakatlan kastélyban. Magához veszi a megárvult fiút, tudja, hogy a félelmetes kinézet melegszívű, érző lényt takar. Edwardot lassan a városka többi lakója is megkedveli, különösen, hogy az ollói révén hasznossá tudja magát tenni. Hamarosan beleszeret a csinos Kimbe, ám ez nem mindenkinek nyeri el a tetszését.

Rémálom vagy valóság? Taylor űrhajósnak ezzel a szörnyű kérdéssel kell megbirkóznia, amikor egy időviharba kerülve lezuhan, és foglyul ejti egy gorilla-osztag. Ezen a bolygón felfordult a világ, a majom az uralkodó faj, az emberek pedig, mint az állatok, ketrecekben élnek. Amikor a Csillagszeműre keresztelt Taylorról kiderül, hogy beszéli a nyelvüket, két tudós csimpánz nyíltan szembeszegül a bigott vezetéssel és segít az űrhajósnak a menekülésben.

Egy 15 éves rockrajongó srácot, aki egy helyi zenei újság számára írogat, felkéri a nagytekintélyű Rolling Stone magazin, hogy csatlakozzon a Stillwater együtteshez, és írja meg a koncertturné részleteit. A srác szerencséjére, a szerkesztő sosem találkozott vele: telefonon adta a megbízást. Ő tehát egy időre eltűnik édesanyja féltő szeme elől, és fejest ugrik a nagybetűs életbe. Ettől kezdve csak az utazás, a koncertek és az együttes mellől elmaradhatatlan rajongó lányok érdeklik. Figyel, csodálkozik és tanul.

Látszólag tiszta dolog történik a Kuba amerikai zónájában lévő guantanamoi haditengerészeti bázison. Két közlegény megöli harmadik társát. Természetesen az eset rendkívül gyors és példát statuáló intézkedést igényel ezért a minisztérium két rendkívül tehetséges jogászt bíz meg a feladattal. A helyszíni szemle után azonban még sem tűnik annyira szimplának az ügy. Nyomozni kezdenek és ahogy közelednek a megoldáshoz egyre kuszábbnak tűnik a valóság.

Az Apollo 13 három fős legénysége nekivág a végtelen világűrnek 1970. április 11-én. Küldetésük nem mindennapi: leszállni a Holdra. A kilövés simán megy, a mérnökökből, tudósokból és matematikusokból álló houstoni irányító központ felügyeli a repülést. Az űrhajó majdnem eléri a Holdat, amikor a következő üzenet érkezik 330 ezer kilométer messzeségből a Földre: "Houston, baj van." A három űrhajóst egy hibás alkatrész miatt bekövetkezett robbanás megfosztja az oxigéntől, az energiától és a hajó irányításának lehetőségétől. A tét többé már nem a Hold elérése, hanem az életben maradás.

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.

A hatvanas évek eleje az ártatlanság évei voltak Amerikában, mielőtt Vietnam, a korrupció és a kábítószer mindent megváltoztatott. A középosztálybeli, kisvárosi fiatalok egyetlen szórakozása az autó, a szex és a rockzene. Miközben bömböl a rádióból a rock and roll, a főutcán autóznak föl-alá a papa autójával, nőre vadászva. Két jó barát elhatározza, hogy mielőtt másnap reggel elutaznak a főiskolára, még egyszer utoljára ők lesznek az éjszaka császárai. A lazán összekapcsolódó epizódokból álló történet valamennyi főszereplője egyetlen éjszaka találkozik a nagy változással.

Uschi Obermaiert, a 60-as évek híres német modelljét, aki szabadságra vágyott, és meg is kapta azt. Igazán kalandos élete volt, miután a modellkedés közepette megjárta az új világot hirdető berlini első számú kommunát, majd a Rolling Stones gruppija lett, Keith Richadsszal hosszabban tartó kapcsolatba is került. Szabadságvágya némi önzőséggel párosult, így a szerelmi élete meglehetősen kuszává vált, nem akart sosem egy férfi mellett végleg leragadni, mégis hozzáment később Dieter Bockhornhoz, akivel bejárták a világot. Életének ezt a szakaszát mutatja be a film.

Egy szerencsétlen házasságból származó berlini ifjú, barátnője unszolására bandavezér lesz. Hamarosan feltárul előtte a bűnözés szakadéka: barátnője egy támadás során lelő egy férfit. Az ifjú elképed ezen, és rájön, hogy nem tud, nem akar az erőszak útján járni. Bűntudattól vezérelve jelentkezik a rendőrségen.

David Grant (Kurt Russell) terroristaszakértő tudomására jut, hogy a hírhedt Hassan (David Suchet) minden eddiginél halálosabb ideggázbombát helyezett el egy 747-es utasszállító gépen. A kormány két lehetőség közül választhat: hagyják leszállni a gépet Washingtonban, amivel kockára teszik a város lakóinak az életét, vagy megsemmisítik a gépet a levegőben, de ezzel halálra ítélnek 400 utast. Austin Travis ezredes (Steven Seagal) azonban új javaslattal áll elő. Feljuttatná négytagú csapatát a fedélzetre és ártalmatlanítanák a bombát. De csak ketten jutnak fel a gépre, ráadásul elveszítik az összeköttetést a külvilággal.

Charlie Farmer Billy Bob Thornton valaha a NASA alkalmazásában állt, és elkezdte az űrhajós felkészítõ-programot. Apja halála után kilépett a hadsereg kötelékébõl és átvette apja gazdaságát. Az álmairól azonban nem mondott le, és 15 éves fia segítségével űrrakétát épített a gazdaság csűrjében, hogy körberepülhesse a Földet. A kormány a NASA, az FBI, a Repülésügyi Hatóság segítségével mindent megtesz, hogy Farmer ne juthasson fel az űrbe. Charlie Farmert azonban nem lehet megfutamítani.

Jack Dodd joviális úriember volt, bármikor talált alkalmat egy jó kocsmázásra. A londoni hentes úgy halt meg, ahogy élt: mosollyal az arcán, egy lóverseny közben, amikor kölcsönkért pénzből fogadott. Hátrahagyott végrendeletében megkérte feleségét, legjobb barátait és fogadott fiát, hogy szórják szét hamvait a tengerbe Margate partjainál. Felesége Amy, akivel ötven évig élt, úgy érzi nem bírja teljesíteni a kívánságot és otthon marad. A jóbarátok Ray, Lenny, Vic és a fogadott fiú, Vince viszont felkerekednek az utolsó kívánság teljesítésére. A tenger felé, útközben összeszedik emlékeiket Jack-ről, a barátságról, a nőkről, a szenvedélyekről. Mi volt, mi maradt és mi az igazán fontos az életben...

Dr. Chris Kelvint (George Clooney) azzal a feladattal bízzák meg, hogy találja meg az okát a Prometheus nevű űrállomáson tartózkodó, tudományos kutatást folytató, háromtagú tudóscsoport rejtélyes viselkedésének. A kutatók ugyanis mindenfajta kommunikációt megszakítottak a Földdel, csupán egyetlen hivatalos közlemény érkezik a csoport vezetőjétől, Gibariantól (Ulrich Tukur), aki kifejezetten Kelvin segítségét kéri. Az űrállomásra érkező Kelvin megdöbbenve látja, hogy Gibarian időközben öngyilkosságot követett el, a bázison maradt két tudós pedig paranoiához hasonló elmezavar jeleit mutatja.

A történet egy testvér párról szól, akik a clevelandi The Barbusters nevű zenekar tagjai. Patti Rasnick egy mélyen vallásos, egyedülálló anya, akinek meglehetősen bonyolult a kapcsolata a saját anyjával. Mivel a szüleitől eltávolodott és nehezen boldogul, úgy dönt, fejest ugrik a rockzenészek gondtalan életébe. Testvére, Joe Rasnick ellenben pont eltávolodik ettől az életformától, hogy némi állandóságot hozzon fiatal unokaöccse életébe. Egy családi válság miatt végül Patti is kénytelen hazatérni és rendezni anyjával a múltbeli sérelmeit.