1967-ben járunk. A 17 éves Susanna Kaysen alig különbözik a legtöbb amerikai lánytól; ő is bizonytalan, összezavarodott és küszködve próbálja megérteni az őrületes tempóban változó világot. A szülők kérésére találkozik egy pszichiáterrel, aki aztán tüstént néven is nevezi szokatlan viselkedését. Határeseti személyiségzavarról beszél, melynek "tipikus megnyilvánulása az önkép, a távlati célok, az értékek, a baráti és szerelmi kapcsolatok terén mutatkozó bizonytalanság." Be is utalja a Claymoore kórházba, ahol Susanna egy csapat furcsa, fiatal nő között találja magát. Az itt eltöltött két év során ők lesznek legjobb barátai: az elragadó, ám beilleszkedési zavarokkal küzdő Lisa, az elkényeztetett, papa-kedvence Daisy, aki étvágyát hashajtókkal igyekszik kompenzálni, és a meleg szívű Polly, aki túlélt egy tűzvészt. Ám idővel Susannának választania kell az intézetbeli barátok sajátos szélsőséges világa és a kinti valóságos világ között.

A második világháború után a kamasz Michael rosszul lesz az utcán, és egy ismeretlen nő segít neki hazajutni. Felgyógyulása után a fiú felkeresi a nála kétszer idősebb Hannát, hogy megköszönje neki a segítségét. Szenvedélyes és titkos viszony alakul ki kettejük között. Michael rendszeresen felolvas a nőnek, aki idővel váratlanul eltűnik, kétségek közt hagyva a fülig szerelmes kamaszt. Nyolc esztendővel később a joghallgató Michael a náci háborús bűnösök tárgyalásaira jár. Megdöbben, amikor a vádlottak padján látja viszont kamaszkori szerelmét.

Berlin, 1961. Nyugat-Berlin körül fal emelkedik, ami elzárja Kelet-Berlintől és az NDK-tól. A hidegháború fokozódik, felmerül az atomháború kitörésének veszélye. A keletnémet úszóbajnok, Harry Melchior számára elérkezett az idő, hogy válasszon a szabadság és az elnyomás között. Álruhában, hamis papírokkal a Checkpoint Charlie-nál sikerül átmenekülnie nyugatra, de addig nem talál nyugalmat, amíg szeretett nővére, Lotte odaát marad, mivel nem akarja otthagyni a kislányát, és férje is ellenzi a dolgot.

Gregory Dél-Afrikában nő fel, gyerekkora helyszíne egy farm, ahol egyetlen társasága egy fekete kisfiú. Bafana a legjobb barátja lesz, egész nap együtt játszanak, tőle tanulja meg a helyi bennszülöttek nyelvét is. Ám ezt a gyerekkori barátságot a felnőtt férfi mélyen eltemeti a lelkében, hiszen maga is mereven hiszi és vallja az apartheid eszméit, a fehérek felsőbbrendűségét az őslakos feketék felett. 1968-ban feleségével és gyerekeivel Robben szigetére érkezik, oda ahol a legmagasabb fokú biztonsági intézkedések mellett tartják fogva a fekete bőrű politikai elítélteket, köztük Nelson Mandelát is. Gregoryt nyelvtudása segíti előbbre jutni a katonai ranglétrán, börtönőrként ki kell hallgatnia a foglyok beszélgetéseit, cenzúrázni leveleiket. Gregory kezdetben nem is sejti, hogy milyen nagy hatással lesz majd a gondolkodására és egész életére a gondjaira bízott Nelson Mandela.

A nyolcvanas évek közepén a szovjetek elhatározzák, hogy megszállják Nyugat-Németországot is. A kansasi Lawrence-ben az emberek békésen élik a mindennapi életüket, ügyet se vetve arra, hogy az atomháború napról napra közelebb kerül hozzájuk. A fokozódó nemzetközi helyzetben az első atomrakétát a szovjetek lövik ki egy német városra, aztán már szépen hullanak a töltetek, kölcsönösen. Az emberek lassan kezdik kirámolni a pincéiket Kansasban, hogy majd esetleg oda rejtőznének. Végül a háromszáznál is több szovjet atomrakéta közül kettő speciel pont a missouri-i Kansas City-t találja el. Sokan azonnal meghalnak, a többieknek pedig föl kell készülniük a radioaktív sugárzás hosszan tartó hatásaira.

Tess McGill átlagos nő (Melanie Griffith), nem mindennapi vágyakkal. A jóhiszemű lány élete nagy lehetőségét látja saját ötletében, amely felkeltette új főnöke, Katherine Parker (Sigourney Weaver) érdeklődését. Katherine azonban a nagy lehetőség küszöbén eltöri a lábát és Tess egy őrült ötlettől vezérelve Katherine Parkernek adja ki magát. Hamarosan rájön, hogy főnöke meg akarta lopni, ezért, hogy ne vesszen el élete nagy lehetősége, szövetkezik egy jó nevű és jóképű brókerrel, Jackkel (Harrison Ford).

Berlinben 1961-ben egy amerikai katona, és egy német mérnök összefog, hogy létrehozzanak egy titkos földalatti alagutat a berlini fal alatt, hogy menekülteket, köztük a katona kelet-német barátnőjét átcsempészhessék nyugatra.

Amikor Laura négy évvel ezelőtt hozzáment Martin Burney-hez még csak nem is sejthette, hogy a férfit milyen vad szenvedély fűti iránta. A külvilág számára ők még mindig az ideális házaspár megtestesítői: Laura nemcsak gyönyörű nő, hanem remek háziasszony is, aki férje minden kívánságát készségesen teljesíti, Martin pedig jóképű, sikeres és hihetetlenül vonzó. Ám a Burney család élete cseppet sem olyan, mint amilyennek kívülről látszik. Senkinek nincs fogalma arról, hogy a rettegő asszony csak a megfelelő pillanatot várja, hogy megszökhessen ebből a pusztító kapcsolatból, elmenekülhessen az elől, amit még legvadabb rémálmaiban sem tételezett volna fel az őt szerető férjéről.

A Hartmann család élete a feje tetejére fordul, amikor a családanya, Angelika úgy dönt, hogy befogadnak otthonukba egy nigériai menekültet, Diallo-t férjének tiltakozása ellenére. A menekültválság okozta káoszban még van remény, hogy a család újra stabilitást, bizalmat és békét talál - csakúgy, mint az egész ország.

A sivatag egyre nagyobb területeket hódít a végtelen száraz évszakban. A falu kútja kiapadt, az állatok egyre pusztulnak, és a háború is küszöbön áll. Ahogy a falu lakói szétszélednek, hogy menedéket leljenek, sokan dél felé veszik az irányt. Rahne, az egyetlen írni-olvasni tudó közülük, kelet felé indul három gyermekével és feleségével, Mounával. Viszik minden vagyonukat, néhány bárányt, kecskéket, és a Chamelle nevű dromedárt. Egy jobb élet reményében vágnak neki a sivatagnak...

Az olajkonszernek között zajlik a verseny a közeljövő egyetlen fő energiahordozója, a metánhidrát megtalálásáért. Az pedig szinte törvényszerű, hogy ebben a versenyben egyes cégek gátlástalan eszközöket is bevetnek. Ez történik Sylt szigetének közelében is, ahol az egyik fúrótoronynál a következmények figyelembevétele nélkül robbantanak a tengerfenéken. Az eredmény: egy hatalmas árhullám. Ez még csak kisebb pusztítást okoz, de amikor a teljes metánhidrát-mezőt belobbantja egy terrorista, ötvenméteres hullám indul Sylt szigete felé. Sikerül-e vajon a lecsúszott szörfoktatónak és az agilis hidrológuslánynak elhárítani az emberéletek ezreit fenyegető katasztrófát?