A világhíres amerikai táncos-színész-koreográfus Bob Fosse viszonylag kevés filmet készített, de művei, köztük a Kabaré, a modern musical határkövei. A Broadway-musical adaptációja nem csak óriási kassza- és közönségsiker lett, hanem új stílust is teremtett, a drámai musicalt, ami véget vetett a korábbi, csupán szórakoztatásra szánt musical korszakának. Fosse a varieté-énekesnő és egy angoltanár bonyolult szerelmi történetét történelmi keretbe helyezi. Míg a berlini lakosság az éjszakai lokálban mulat, egyre erősödik a barnaingesek terrorja.

Féltékenység, birtoklásvágy, függőség, kilátástalanság, szenvedés. Viharos érzések váltakozása. Nők egymás közt. Ezért a filmjéért (is) Fassbindert sokan nőgyűlölőnek tartották, amit ő következetesen visszautasított: "A nők érdekesebbek, mint a férfiak, mert egyrészt elnyomottak, másrészt nem igazán azok, mivel ezt az elnyomást a terror eszközeként használják fel. Filmjeim az asszonyok mellett, és nem ellenük szólnak."

C.S. Lewis emberemlékezet óta az agglegények eseménytelen életét éli Oxfordban. Az egyetemi professzor és sikeres gyermekkönyvek szerzője 1952-ben megismerkedik egy amerikai nővel, Joy Greshammel, akinek a kisfia rajong a könyveiért. A vonzó és határozott hölgy teljesen elbűvöli a különc férfit, mély vonzalom szövődik kettejük között. Ám boldogságukat beárnyékolja Joy rákbetegsége. Az asszony a válása után Angliába költözik. Arra kéri a professzort, kössenek névházasságot, hogy megkaphassa fiával a letelepedési engedélyt.

Hector szálka az iskola konzervatív igazgatójának a szemében, a diákok viszont rajonganak érte. A munkásnegyedből származó tanítványait az Oxford és a Cambridge egyetem felvételijére készíti fel szokatlan módszerekkel, ami az elitnél is kicsapja a biztosítékot. A kérdés az, hogy a nevelés csupán eszköz a cél elérésére, vagy a személyiségfejlődés szempontjából fontos, milyen oktatóktól kapják a diákok az útravalót. Miközben Hectort az elbocsátás réme fenyegeti, a srácok elhatározzák, hogy megvalósítják álmaikat és igazolják kedvenc tanáruk módszereit.

Korunk Hamlet-ja friss örököse a nagybátyja vezetése alatt működő vállalat részvényeinek. Gyenge verseket farigcsál, hájat növesztget és képtelen szembe nézni a sorsával, amit apja halálából kifolyólag rótt ki rá az élet.

Kópé, a díszpárnán heverésző, lustálkodó szobaeb élete nem is lehetne vidámabb: jómódú gazdija egyetlen szeme fénye, imádja, óvja és a legfinomabb falatokkal, a legszuperebb játékokkal kényezteti őt. Ám mikor váratlanul meghal az idős milliomosnő, – kapzsi rokonai legnagyobb meglepetésére - a gazdag asszony az egész vagyonát kedves kutyájára, és annak leendő új gazdijára hagyományozza.

Scott Hastings, a táncbajnok élete legsorsdöntõbb lépésére szánja el magát, mikor szülei legnagyobb elképedésére és ellenzése ellenére a táncos-tanuló Frant választja meg új partnerének. Az, hogy választása a "csúnya kiskacsára" esett, a táncosok csillogó világában nem csupán furcsának, de egyenesen árulásnak számít. A páros hamarosan megtapasztalja, hogy a csoda akkor történik meg, amikor a legkevésbé számít rá az ember.

Mázli egy barátságos, békés kutyus, akinek élete fenekestül felfordul, amikor gazdái elutaznak, Őt pedig berakják egy kutya hotelbe. Rövidesen kiderül, hogy ez a hotel bizony sokkal inkább egy börtön, ahonnan. Mázli igyekszik minél gyorsabban megszökni barátaival.

A pirospozsgás vidám kismalac fürdik a dicsőségben, miután kutyákat is megszégyenítve megnyerte a helyi juhászversenyt. Arthur gazda (James Cromwell) visszautasít minden ajánlatot Babe megvételére. Sajnos azonban súlyosan megsérül munka közben. Felesége, Esme (Magda Szubanski) nem bírja továbbvinni a farmot. A bankok könyörtelenül be akarják hajtani adósságaikat. Esme kénytelen a nagyvárosba utazni, hogy rendezze a farm sorsát. Babe és Esme az egyetlen olyan szállodába mennek, ahol háziállatokat is befogadnak. A környékbeli lakók azonban éppen akkor elégelik meg az állatokat és elszállíttatják őket. Babe elmenekül és megpróbál újdonsült kis barátai kiszabadításában segíteni.

Beethoven családja, George és Alice Newton, a 15 éves Ryce, a 11 éves Ted és a 6 éves Emily elfoglaltabb, mint valaha. Beethoven magányosan õgyeleg a ház körül. Aztán egy parkban megpillantja Missyt, a legszebb bernáthegyi lányt a világon.Egy pillantás ? és Beethoven elveszett? 10 hét múlva a gyerekeknek feltûnik, hogy Beethoven furcsán viselkedik. Egyre többet csatangol el a háztól. Hamar kiderül, hogy Beethoven családot alapított. A gyerekek a 4 kölyökkutyát becsempészik a házba és megpróbálják titokban tartani. De eljön az idõ, amikor a ház ura George Newton rájön az igazságra.

Szörnyella De Frász (Glenn Close), mint elhivatott állatbarát? A hosszú börtönévek mély nyomot hagytak Szörnyella életében. Úgy tűnik, minden szőrmeneműtől kitör rajta a frász, ám lelke mélyén valahol ott lapul a régi vágy: egy hatalmas, pöttyös szőrméjű bunda! Hogy ártatlanságát bizonyítsa, állást vállal egy kutyamenhelyen, s odaadásáról gyanakvó nevelőtisztjét, Chloét (Alice Evans) is sikerül megtévesztenie. Ám színre lép a szűcsök szűcse, a bundák királya: Monsieur Le Nyúz (Gérard Depardieu), aki arról híres, hogy mindig kihozza a pöttyökből a maximumot.