Marilla és Matthew Cuthbert, Avonlea idős testvérpárja egy árvát szeretne örökbe fogadni, hogy a fiú segítsen nekik a birtok körüli teendőkben. Egy hiba folytán azonban fiú helyett egy cserfes szájú, vöröshajú lány érkezik a vonattal. A kislány azonnal rabul ejti Matthew szívét, csak a vénlány Marilla szeretné rögtön visszaküldeni. Végül ő is megenyhül, és Anne Shirley maradhat új otthonában, Zöld Oromban. A határtalan képzelőerővel megáldott, életteli, vidám teremtés nem csak az idős testvérpár, de a kisváros életébe is színt visz. A Megan Follows, Colleen Dewhurst, Richard Farnsworth és Jonathan Crombie nevével fémjelezett, számos díjjal elismert film Lucy Maud Montgomery nemzetközi regénysikerén alapul, és a gyönyörű kanadai Prince Edward-sziget látványos tájai közt játszódik.

Tennessee-ben javában dúl a polgárháború. Dunbar hadnagy az áthelyezést választja a nyugati frontra - egy hőstett elismeréseként. Amikor megérkezik a Sedgewick erődbe, rá kell döbbennie, hogy az már régóta magányosan áll, és ő az egyetlen lakója. Hamarosan kapcsolatba kerül a sziú törzzsel, köztük a szent emberrel (Vergődő Madár), a harcossal (Szélfútta Haj), a törzsfőnökkel (Tíz Medve), valamint Álló Ököllel, egy fehér nővel, akit még gyermekként fogadott be a törzs. Dunbar becsületes és bátor cselekedetei nyomán fokról fokra kölcsönös elismerés és csodálat épül ki közte és a sziú törzs tagjai között. Dunbar egyre inkább beépül a törzsbe, izgalmas szerelmi kalandba bonyolódik Álló Ököllel, és életre szóló barátságot köt a bennszülöttekkel.

Ada kényelemben nevelkedett. Apja bár Charlstonból egy eldugott, hegyvidéki településre költözött, a széltől is óvja lányát. Inman a Hideghegyen született, ácsként dolgozik. Nem sokkal a polgárháború kitörése előtt megtetszenek egymásnak, és bár csupán egyszer csókolták meg egymást, mielőtt Inman bevonul, örök hűséget esküsznek egymásnak. A férfit elnyeli a háború. Borzasztó dolgokat lát és él át. Megelégeli az öldöklést, csupán egyetlen dolog élteti: a hazatérés. Megszökik, és bujkálva, menekülve, gyalogol a Hideghegy felé. Szerelme eközben magára marad, és az egyre zordabbra forduló világban igyekszik túlélni a háború hozta szörnyűségeket. Ő is csak azért küzd olyan elszántan, mert tudja, hogy Inman hazatér.

Dosztojevszkij időtlen klasszikusának modern változata. A Bűn és bűnhődésben egy ember kutatja létezésének okát. Felfedezéseitől megkönnyebbülhet, ám tragikus módon mégsem kerülheti el végzetét.

A film az amerikai polgárháború meghatározó csatáját (1863) ábrázolja a két szemben álló fél jelentős személyiségeinek szemszögéből, illetve az ő egyéni sorsukkal összefüggésben, látványos csatajelenetekkel. Film az amerikai történelem tapasztalt vezetőiről, a háborúról, szenvedélyről és hatalomról az éles nézeteltérések viharában.

Bár a sziú törzsek a Little Big Horn-i csatában legyőzték a Custer tábornok vezette 7. lovasezredet, az indiánok helyzete tovább romlik. A bosszúra éhes fehérek ki akarják űzni őket a szent földjükről, az aranyban gazdag Black Hillsből. Csak Dawes szenátor emel szót az érdekükben. Eközben Charles Eastman, a fiatal, indián származású orvos mindent megtesz annak érdekében, hogy jobbá tegye az életet népe számára. Az indiánok azonban már csak az új messiás eljövetelében reménykednek. A fehérek rossz szemmel nézik ellenállásukat, vezetőjüket, Ülő Bika törzsfőt meggyilkolják, és mészárlást rendeznek a Wounded Knee-pataknál.

Az emberi történelem legnagyobb hagyatéka egy több ezer éves kód, amelyet a Szent Írásban rejtettek el. A kódnak ugyanis megvan az ereje az emberiség megvédéséhez. Sokan pedig azok közül, akiket a kód megőrzésére választottak ki, az életüket adták a küldetésükért. Aztán a kód elveszett és a sötétség erői most úgy hiszik, elérkezett az ő idejük, s a vadászat kezdetét vette: a Biblia kódjáért? Napjainkban, Münchenben: Egy olyan szakértő hal meg különös körülmények között, aki az Írás titkait kutatta. Ekkor a lánya, Johanna, aki rendőrnő felfedezi, hogy apja hátrahagyott egy iratot, ami a végítélet misztikus jóslatait tartalmazza. Amikor pedig a jóslatok kezdenek valóra válni, Johanna, Simon segítségével elkezdi követni a titokzatos nyomok sorozatát, s végül rájön az apja titkára.

1918, München. Pascalina, a fiatal nővér Eugenio Pacellihez, a pápai nagykövethez kerül, hogy házvezetőnői feladatokat lásson el. Első pillantásra úgy tűnik, hogy két emberben nincs túl sok közös, Pacellinek viszont imponál a nővér intelligenciája, energikussága és világlátása, és ha teheti, kikéri a véleményét a dolgokról. Úgy tűnik azonban, hogy útjuk elválik, mikor Pacellit 1929-ben Vatikánba rendelik, ahol nem lakhatnak nők. Az öntudatos Pascalinát azonban nem szabad alábecsülni: kitartásának hála eléri, hogy letelepedhessen Vatikánban - első nőként a történelem során. A férfiak uralta világban egy nőnek azonban nem könnyű érvényesülni, még úgy sem, hogy az egyre befolyásosabb Pacelli támogatását élvezi. A II. világháború kitörésekor azonban ezek az ellentétek háttérbe szorulnak, és mikor Pacellit pápává választják, a Pascalinára háruló felelősség is sokkal nagyobb lesz, aki a pápa tanácsosaként előbb lelki, aztán tényleges menedéket kínál a háború által sújtottaknak.

Cristine Sanders férjétől, Moulay Ben Zair-tól tíz éve elvált, és egyedül neveli 12 éves fiát, Robertet. Az asszony jó kapcsolatot ápol volt férjével, aki gyakran látogatja gyermeküket. Egy napon azonban az apa hirtelen elrabolja a fiút az iskolából, és eltűnik vele Marokkóban. A megrémült és kétségbeesett Christine a vállalat ügyvédjéhez fordul segítségért, aki egyben a család barátja is. Befolyásos kapcsolataik révén erős politikai és diplomáciai nyomásgyakorlással próbálják meglelni Robertet, de nem bukkannak a kisfiú nyomára. Végső elkeseredésében a nő felfogadja Tom Burtont, a CIA egykori ügynökét. A férfi rájön, hogy Robertet Magrufhoz, a muszlim uralkodóhoz, a Ben Zair törzs fejéhez vitték, aki egyben a fiú nagyapja, s aki Robertet a trón örökösének szánja. Magruf nem hajlandó elengedni a gyereket és szigorúan őrizteti testőreivel, akiket még soha, senki sem győzött le.