Meier Link, a vámpír elrabolja Charlotte-ot, a nagyhatalmú, gazdag földesúr ifjú leányát. Az apa felbéri D-t, a titokzatos vámpírvadászt, hogy hozza vissza a lányát- vagy ölje meg, ha már túl késő… Majd közli vele, hogy egy másik, emberekből álló vadászcsapatot is a vámpír után küldött. Kegyetlen verseny indul a vérdíjért és a trófeáért, melyben Charlotte maguknak a halandóknak sem lesz több, mint beszélő kulcs a megígért összeghez: élve, vagy halva.
A távoli jövőben két űrhajó, az Argos és a Galliot szeli az űr éjfekete tengerét, amikor felfedeznek egy különös bolygót, az Aurát, amely gravitációjával egyszerűen magához szippantja a két hajót, minek során az Argos legénysége eszméletét veszti - még ennél is különösebb azonban, hogy magukhoz térve egymásnak ugranak a hajó utasai, és már-már megölnék egymást, mikor sorra feleszmélnek, és utána már nem is nagyon emlékeznek a történtekre. Növeli a feszültséget, hogy a Galliotra átnézve már csak a legénység hulláit találják hőseink - vélhetőleg hozzájuk hasonlatosan egymásra támadtak az ottaniak is, ám nem volt olyan szerencséjük, hogy magukhoztérjenek, mielőtt komolyabb bajuk esne. Az Argos legénysége természetesen minél előbb szeretné elhúzni a csíkot a bolygóról, ám az utolsó pillanatban a Galliot eltemetett emberei visszatérnek halálukból, és megakadályozzák az indulást - úgy tűnik, mégis van élet (és mégis van halál) ezen a kihaltnak tűnő bolygón.
Visszavonult vámpírok egy elhagyatott amerikai kisvárosban éldegélnek. Napfényvédő krémmel bekenve próbálnak napközben is létezni. Egy nap azonban váratlan vendég érkezik Van Helsing egyik leszármazottja személyében, aki hamar véget vet a semmittevésnek.
Több titokzatos haláleset történik Dr. Marcus falujában, aki ezért segítségül hívja régi barátját, Kronos kapitányt, akivel még a hadseregből ismerik egymást. Kronos magával hozza társát, a púpos Hieronymus Grost professzort. A kétkedő doktor elképedve tudja meg a hivatásos vámpírvadászoktól, hogy a vérszívóknak több fajtája létezik. De hamar meggyőződik a közlés igazság tartalmáról, amikor az áldozatokból nem a vér tűnik el, hanem a rohamosan öregedés jeleit mutatják.
Nem elég, hogy a főszereplő drakulahölgy leginkább szex közben szedi az áldozatait, de szívesen sütkérezik a helyszínül választott napfényes Földközi-tenger partján, és szemérmetlenül mustrálja saját magát erotikus táncai közben a tükörből.
Mark Kendall (Jim Carrey) egészen hétköznapi srác. Napközben az iskolapadban görnyed, esténként fagylaltot árul. Élete normális mederben folydogál és csak egyetlen óriási problémája van: még mindig szűz. A Grófnő már jó párszáz éve vár arra a fiatal "húsra", akinek nyaki artériájából kiszívhatná az örök fiatalság gyógyszerét. Mark pedig éppen a Grófnőt akarja felszedni egy buliban, nem is sejtve, hogy a vele eltöltött éjszaka után ő is vérszívóként távozik.
Jack mentősként dolgozik, és épp az éjszakai műszakból tart hazafelé, mikor a sikátorban egy szemlátomást több sebből vérző, fiatal nőre bukkan. A Danikaként bemutatkozó nő nem hajlandó korházba menni, ezért a férfi - aki első pillantásra vonzódni kezd hozzá - felajánlja, hogy hazaviszi, és otthonában gondozza, amíg rendbe jön. Danikán hamarosan elvonási tünetek jelennek meg, és Jack arra gyanakszik, hogy a nő drogfüggő. Ám amikor a munkából hazatérve egy véráztatta hullára bukkan, rádöbben, hogy Danika nem függőségi problémákkal küzd, legalábbis nem drogfüggőségi problémákkal.