Nigel és Fiona hetedik házassági évfordulójuk alkalmából egy Indiába tartó hajóúton vesznek részt. A hajón ismerkednek meg a különös párral: Oscarral, a tolókocsis íróval és feleségével, az érzéki, francia asszonnyal, Mimivel. Oscar megkéri Nigelt, hogy hallgassa végig történetüket. Nigel vonakodva bár, de beleegyezik, mire Oscar már-már zavarba ejtő részletességgel meséli el életük minden apró mozzanatát. Nigel hiába próbál pusztán hallgató maradni, a bizarr, párizsi szerelem története, mely tele van szenvedéllyel, odaadással és gyűlölettel lassan hatalmába keríti, csakúgy mint az ígéret, hogy egy minden képzeletet felülmúlóan kéjes éjszakát tölthet a mese főszereplőjével, Mimivel.
Az árva csöppséget, Heidit, nagynénje neveli és városról-városra jár, ahol éppen munkát talál. Egy alkalommal nagyszerű állásajánlatot kap, ahova már nem viheti magával a kislányt, ezért a nagyapjához kerül a hegyekbe. Egy nap újra megjelenik nagynénje és az életvidám, boldog Heidit magával viszi játszópajtásnak egy gazdag beteg gyerek mellé.
Chuck elhatározza, hogy katona lesz, ám szinte folytonos harcot kell folytatnia a tervét keményen ellenző anyjával, illetve állandóan gúnyolódó féltestvérével. A fiú számára a döntés azzal jár, hogy szinte az egész nyarat végig kell tanulnia, ám mivel erre egyedül nem képes, segítség után néz: így ismerkedik össze a város szélén, teljesen magányosan élő, rejtélyes extanárral, Justin McLeoddal. A férfi körül borzasztó legendák keringenek, mivel egy évekkel ezelőtti szörnyű autóbalesetben a fél arca összeroncsolódott és így mindenkitől elzártan, "hamburgerképű"-ként a környék pedofíliát és tömeggyilkosságokat suttogó pletykái által elszigetelve kell élnie a mindennapjait. A kényszerűen egymásra találó, meg nem értett és a száműzött ember először csupán a tanulásra szorítkozó kapcsolata lassacskán túllépi a megszokott tanár-diák viszonyt...
Claire, a befolyásos ügyvédnő élete gyökeresen megváltozik, amikor egy elfuserált betöréses rablás után felkeresi őket egy FBI-ügynök, és letartóztatja imádott férjét, Tomot. A vád: a férfi, valódi nevén Ronald Chapman, régóta körözött katonaszökevény, aki El Salvadorban civilek tucatjait gyilkolta meg, és az azóta eltelt tizenöt évben bujkált a hatóságok elől. A férj beismeri feleségének, hogy ő valóban Ronald Chapman, és tényleg részt vett egy titkos akcióban, de azt is elmondja, hogy a mészárlás igazi elkövetői bűnbakot akarnak csinálni belőle. Claire kétségbeesetten keresni kezd egy tapasztalt jogászt, aki ismeri a különleges katonai jogrendszer szabályait. Sikerül kifognia az adu ászt az egykoron sztárügyvédként ténykedő Charlie Grimes katonai jogász személyében. Claire először csupán a karrierjét veszélyezteti férje becsületének megtisztításáért, ám később már az életét is kockára teszi.
Henry, Los Angelesben bolyongva olyan alkalmi munkákból próbálja fenntartani magát, melyek nem zavarják sem szenvedélyeinek gyakorlásában - nők, pia, szerencsejáték -, sem pedig valódi hivatásában, az írásban. A szenvedélyeinek rabjaként, számtalan furcsa sorsú figurával hozza össze az élet, akik akárcsak ő, próbálnak az élet súlya alatt egyensúlyozni, ezzel szolgáltatva a megfelelő ihletet az ő írásaihoz.
Gwen Cummings jó fej lány: imád bulizni, imád inni, és élvezi, ha forog körülötte a világ. Így történhet, hogy egy lopott limuzinnal egészen egy házfalig jut. Az ítélet nem túl szigorú: Gwennek csupán egy hónapot kell eltöltenie ital és a barátja nélkül, elvonókúrán. Új, átmeneti otthonában különös alakokkal és különös szokásokkal kénytelen megbarátkozni. Az intézet szigorú igazgatója hatására azonban lassanként sikerül emberszámba vennie az őt körülvevő sok csodabogarat. És szerencsére, ebben az intézetben együtt kezelik a nőket és férfiakat.
Tehetséges, ám zaklatott lelkivilágú költő Sylvia Plath. Férje és költőtársa, Ted árnyékában Sylvia képtelen rátalálni a saját "hangjára", ráadásul férje hűtlensége tovább rombolja önbizalmát. A fiatalasszony depresszióssá, egyre bizonytalanabbá válik. Amikor útjaik végre elválnak, iszonyatos teher esik le Sylvia válláról. Képes lesz fölemelkedni a lélek sötét bugyraiból, megtalálni önmagát. Ekkor írja perzselően briliáns költeményeit, amelyek meghozzák számára a várva várt sikert.
A Columbia Airlines 409-es, Los Angelesbe tartó járata menetrend szerint felszáll a washingtoni Dulles repülőtérről. Az utasok között ott van Mrs. Patroni a légitársaság elnökének felesége, két apáca, a vese-áltültetésre váró Janice Abbott és az őt kísérő anyja. A 409-es járat felszállása után súlyos baleset történik. Egy magánrepülőgép, melynek pilótája szívrohamot kap, beleütközik az utasszállítóba és jelentős károkat okoz benne. Megsebesül a gép kapitánya is. A légörvény szinte kitépi a helyéről a gép másodkapitányát, így Nancy Pryorra, a rangidős stewardessre vár a feladat, hogy az ellenőrző torony és a sérült kapitány utasításait követve megpróbáljon a géppel landolni.
Angel Deverell története az 1900-as évek elején játszódik az Edward-kori Angliában. A vidéki boltosnő lánya kamaszkori romantikus fantáziáit nemcsak gondolatban, hanem papíron is kiéli. Amikor a sok visszautasítás után egy londoni könyvkiadó vállalja egyik regényének kiadását, úgy tűnik, hogy Angel vadromantikus történetei saját életében is valóra válnak. Ha az irodalmárok nem is, de a nagyközönség habzsolja a regényeit, és a hirtelen jött hírnév és gazdagság hamar a lány fejébe száll. Vidéken kastélyt vásárol és kiveti hálóját álmai férfijára, titkárnője bátyjára, a festőművész Esmére. A regényei hősnőinek életét élő Angelnak azonban ki kel lépnie képzelt álomvilágából, és szembe kell néznie az I. világháború szörnyűségeivel és félresikerült házasságával.
Elsõ szerelem. Mind átestünk már rajta. Mégis, õrület, milyen durván földhöz tudja vágni az embert. Csak piálsz és dumálsz a haverokkal valami lepattant lebujban. Monk például épp azt közli, hogy tegnap egy pornófilmben hegesztett két és fél rugóért, aztán fogad Hicksszel, hogy nem tudja megfektetni azt a helyes kis elsõs feka csajt. Te meg nézed, hogy ezek tök hülyék, de a szádra fagy a mosoly, mert a zenegépnél meglátod Õt, és eláll a lélegzeted, másról nem is beszélve.