Allie és Noah tizenévesek voltak, amikor találkoztak, az első pillanattól kezdve rokonszenveztek egymással. Kibontakozó szerelmük hamar beteljesedik. A lány gazdag szülei azonban ellenzik kapcsolatukat, így a két fiatal útja elválik egymástól. Amikor néhány esztendővel később újra találkoznak, a szerelmük újjáéled, és Allie-nek hamarosan választania kell társa és társadalmi rangja között. Történetüket, melynek fontos jelentősége van számára, egy idős úr olvassa fel újra és újra egy hasonló korú hölgynek.

A visszahúzódó, inkább kutatóorvosnak, mint gyakorló pszichiáternek való Dr. Malcolm Sayer a Baibridge-i Kórház ideggyógyászatára kerül. Az osztályon szinte teljesen öntudatlan, gyermekkoruk óta tetszhalott állapotban lévő betegeket kezelnek. Bár nem tudnak beszélni és érzelmeiket, gondolataikat más módon adják környezetük tudtára, Sayer meg van győződve róla, hogy ezek az emberek "odabenn mégis élnek". A lelkes orvos egy olyan új gyógyszert fedez fel, amellyel a betegeket vissza lehet hozni őket az életbe. Csodálatos ébredésnek lehetünk tanúi.

A 121 éves Jack Crabb, a világ legvénebb embere maga az élő történelem. Történész érkezik az öregek otthonába, hogy hitelesen lejegyzetelhesse a régi idők utolsó élő szemtanújának szavait. Jack mesélni kezd: tízéves korában a csejennek fogságába esik, akik indiánként nevelik, de kíváncsi ifjúként visszacsábítja a sápadtarcúak világa. Éveken át keresgéli a helyét a két kultúra között, s hihetetlen kalandok részese lehet. Volt fehér és indián felesége, a legendás Vad Bill Hickok barátjává fogadta, s ő az egyedüli túlélője Custer tábornok utolsó rohamának a Little Big Horn folyó melletti mészárlásnál. Vajon az évszázad hőse volt, vagy az évszázad hazudozója? Dustin Hoffman lebilincselően személyesíti meg a címszereplőt, egyforma hitelességgel jelenítve meg annak több mint száz éven át, 15 éves korától 121 éves koráig átívelő életpályáját.

Simon Yates (Nicholas Aaron) és Joe Simpson (Brendan Mackey) megkísérli megmászni a már sokak által sikertelenül legyőzni próbált közel 7000 méter magas Siula Grande-t. A küzdelmes út sikerrel jár, de a visszaúton baleset történik, ami végül tragédiába torkollik. Simon elvágja a sérült Joe kötelét, hogy a saját életét mentse, míg társa egy hasadékba esik. Simon folytatja az utat lefelé barátja megölésének kínzó gondolatával. Azonban Joe egy párkányon fennakadva túléli a zuhanást, s ettől a pillanattól egyedül kell folytatnia hősies küzdelmét a túlélésért

Erik 16 éves, édesanyjával és nevelőapjával él Stockholmban. Első látásra átlagos középosztálybeli család az övék, de anyja - egy halk szavú, finom nő - egy brutális, szadista férfihoz ment hozzá, aki a legcsekélyebb csínyért is (legyen a vád valós, vagy koncepciós) is rendszeresen elveri Eriket. A sok zaklatás miatt Erik visszahúzódó és megközelíthetetlen, erőszakos és kiengesztelhetetlen. A kegyetlen bánásmód miatt megtanulja, hogy minden fizikai fájdalom legjobb csillapítója a gyűlölet és a képesség, hogy erre a gyűlöletre koncentráljon. Eriket kicsapják a helyi iskolából, a folyamatos verekedések miatt. Anyja eladja maradék örökségét, hogy fia egy évre a Stjarnsberg bentlakásos iskolába költözhessen. Talán ez számára az utolsó esély, hogy visszataláljon a normális életbe...

Jonathan, a képkeretező mester feleségével és gyermekével Hamburgban él, s fehérvérűségben szenved. Azt hiszi, hamarosan meg kell halnia. Ezért elvállalja, hogy nagyon sok pénzért végrehajt egy gyilkosságot, amelyre az amerikai Ripley és a francia Minot bérelik fel. Miután lelőtt egy amerikai gengsztert a párizsi metróban, megbízói egyre jobban belerángatják mesterkedéseikbe.

1900. Valentin-nap: az ausztráliai Victoria állam neves és patinás Appleyard leánykollégiumának növendékei és tanári kara kirándulni indul a vidék turistalátványosságához, a Függő sziklának nevezett, egzotikus vulkáni képződményhez. A lányok egy fizikailag és pszichikailag egyaránt megterhelő kiránduláson vesznek részt vezetőnőjük (Rachel Roberts) kíséretében. A kis csoport úti célja a titokzatos Függő szikla, melynek légkörét az ősi pogány szellemiség határozza meg. A kirándulás során négy lány valami megmagyarázhatatlan, de mégis kézzelfogható erő hatása alá kerül... Négyük közül három eltűnik. Egyikőjük visszatér ugyan, de semmire sem emlékszik. Vajon mi történt velük?

Aurora, az ódivatú nevelési elveket valló, magára maradt "nagyasszony" minden szeretetét és féltő gondját lányára fordítja. A modern felfogású Emmáról azonban lepereg a jó nevelés, kibújik a rátelepedő anyai gondoskodás alól, és megy a saját feje után. Aurora végül - szívderítő és szomorító epizódok során keresztül - lassan átalakul, s arra is képesnek bizonyul, hogy a szomszédba költözött és felettébb faragatlan, olykor már vulgáris volt űrhajóst tüntesse ki vonzalmával. Amikor az immár háromgyerekes Emma súlyosan megbetegszik, akkor sikerül - a férj és a gyerekek részvételével - először nyílt szívvel megbeszélni problémáikat.

A szorgos és csodaszép Hamupipőke jobb életről és romantikus kalandokról álmodozik, de szegényke sajnos ki van szolgáltatva gonosz mostohaanyja és két irigy mostohatestvére kénye-kedvének. Három huncut kisegér és a Jótündér varázslata segítségével azonban Hamupipőke eljut a bálba, ahol találkozik álmai hercegével. A varázsige éjfélkor elveszti hatását, ezért Hamupipőkének sebtében el kell hagynia a kastélyt, hogy ki ne derüljön az igazság. Ám a nagy sietségben maga mögött hagyja egyik üvegcipőjét...

Francis hajón menekült Afrikából Európába, az utazást társai közül csak ő élte túl. Megfogadja, hogy jó és becsületes életet teremt magának, azonban papírok nélkül nincs sok lehetősége Berlinben boldogulni. Megismerkedik Reinholddal, aki lehetőséget lát a céltudatos férfiben, és maga mellé veszi, hogy a kétes ügyleteiben segédkezzen.

A Mekong folyón Saigon felé tartó kompon egy kínai férfi figyelmét megragadja egy fiatal lány, különös megjelenésével: agyonmosott selyemruhában és férfikalapjában - a korlátnak támaszkodik, s álmodózóan tekint a távolba. A férfi 32 éves, a lány 15. Megismerkednek. Szenvedélyes, eksztatikus szerelem lobban közöttük. Amikor a gazdag férfinak családi nyomásra meg kell nősülnie, a lány hazautazik Franciaországba. Híres íróként megírja első, igazi szerelmének a történetét, s ily módon vallja meg a férfinak, hogy mennyire szerette - s szereti még most is.

Az eladdig békés új-angliai kisváros melletti erdőben egy holttest hever. Gyilkosság áldozata lett? Vagy véletlen baleset volt? Netán szívroham végzett vele? A városka lakói napi sétájukat végezve sorra rábukkannak a hullára, s - valamilyen módon mindegyikük érintve érezve magát - megpróbálják eltüntetni a holttestet. De az a fránya Harry mindig előkerül! Lassan minden a feje tetejére áll. Vajon ki lehet a tettes mindazok közül, akiknek volt okuk ferde szemmel nézni a minden jel szerint erőszakos módon a túlvilágra segített Harryre? Alfred Hitchcock ezúttal rendhagyó módon bűnügyi vígjátékot rendezett, s egyben felfedezte az itt első filmszerepében látható, s később (hat jelölés után) a Becéző szavakért Oscart nyert Shirley MacLaine-t.

Grady Tripp (Michael Douglas) alkotói válságban lévő író. Éppen harmadik felesége hagyja el, ráadásul megtudja, hogy aktuális szeretője terhes. Egykötetes reménység marad, ha nem fejezi be második könyvét. Kiadója hét éve várja új kéziratát. Irodalmat tanít az egyetemen, szeretője az intézmény kulcsembere, annak férje pedig Grady közvetlen főnöke. A tornyosuló gondok mellé hétvégére várja munkáját könyörögve sürgető menedzserét. Az író egyetlen rajongója és támasza James (Tobey Maguire), a tehetséges egyetemista írópalánta. James is rátesz egy lapáttal a hétvégi kilátásokra: lepuffantja Grady főnökének kutyáját.

Monty Brewster kisstílű baseballjátékos, aki rég kiöregedett az élsportból, mégis egy álomszerződésre vár. Egy nap megtörténik vele a csoda, fejlett humorú bácsikája egész vagyonát ráhagyja, ami nem kevesebb, mint háromszázmillió dollár. Ám feltételt is szabott a vén csirkefogó: csak akkor juthat ehhez az örökséghez, ha harminc nap alatt elkölt harminc milliót úgy, hogy az utolsó napra egy fillérje, még egy plusz alsónadrágja sem marad. Monty belemegy a játékba, de még csak nem is sejti, milyen kínszenvedés ennyi pénzt elkölteni.

James M. Cain világhírű regényének negyedik filmes feldolgozása. Dél-Kaliforniában játszódik. A főhős, Frank Chambers egy út menti fogadóban kap munkát, ahol szemet vet a görög tulajdonos Papadakis feleségére, Corára, aki szintén az első pillantásra szenvedélyesen beleszeret a férfibe. Ettől kezdve egyetlen vágy hajtja őket: egymásért élni - akár gyilkosság árán is.

A Baker család nem nevezhető átlagos famíliának: a szülők mellett tizenkét gyerekből, két kutyából, néhány állatból, pár futó vendégből és örökös botrányból áll. Az őrület tetőfokára hág, amikor az anya állást vállal és az apa marad otthon, hogy vigyázzon a lurkókra. De hamarosan rájön, hogy egyszerre legfeljebb egy dologra tud vigyázni: saját magára. Mert a tucatnyi pajkos gyerek végtelen számú veszélyt rejt számára. Az apa minden csapdába beleesik, minden tréfának felül, minden versenyben alulmarad és közben többnyire el is találja valami.

Üdvözöljük a jövőben! A jövőben, ahol az emberiséget egy kegyetlen háború biológiai fegyvere, egy szörnyű vírus tizedelte meg. Los Angeles most szél fútta, elhagyatott szellemváros, ahol a napsütötte utcákon csupán Neville furikázik járgányán, hogy túlélőkészletét feltöltse. Ám el kell rejtőznie mielőtt lemegy a nap, ugyanis ekkor merészkedik elő a többi földlakó. Ők alkotják a Családot, a fertőzött, mutáns, gonosz új nép szövetségét. Egy nap Neville találkozik Lisával és egy csoport egészséges gyermekkel. Innentől Neville célja emberi fajunk megmentése lesz.

Kevés dolog hátborzongatóbb, mint egy hatalmas múzeum, zárás után. A különös tárgyakkal, rég halott lényekkel zsúfolt termek csendjében minden mozdulat és hang felerősödik, s amikor neszeket hallunk, nehéz eldönteni, hogy valóban van-e ott valaki, vagy csak félelmeink játszanak velünk. A chicagói múzeum őrei sem biztosak a dolgukban egészen addig, míg egy nap kollégájuk brutálisan megcsonkított testére bukkannak. S ami a legkülönösebb: a nyomozás szerint a tettes nem ember volt. A múzeum személyzetét és a város közvéleményét is megrázza a hír, de a múzeum épp egy fontos kiállítás megnyitója előtt áll, így a termek lezárása szóba sem jöhet. A nyomozás nem halad, így érkezik el a megnyitó napja, csakhogy az érkező vendégekre olyan meglepetés vár, amire még legszörnyűbb rémálmaikban sem számítottak.

A Lopott Rembrandt megtörtént esetet dolgoz fel. Két pitiáner tolvaj - apa és fia - megrendelésre betörnek egy képtárba, ahol leütik a 70 éves biztonsági őrt, majd egész egyszerűen leakasztanak a falról két festményt, és távoznak. Szerencsétlenségükre egy másik képet lopnak el, amely nem más, mint egy milliókat érő Rembrandt kép - az egyetlen Dániában. A két rabló nyomában hamarosan ott lohol az Interpol, a rendőrség és nem utolsósorban a teljes dán alvilág.