Néhány norvég kutatóval való összeütközés után az amerikai Antarktisz-kutató állomás tagjai befogadnak egy szánhúzó kutyát. A befogadott eb azonban szörnyű átalakuláson megy keresztül, a testébe ugyanis idegen organizmus költözött. Felderítő csapat indul a szomszédos norvég telepre, ahol a romok és halottak mellett az amerikaiak egy jégből kiásott űrhajóroncsra bukkannak. Nyilvánvalóvá válik, hogy amikor a járművet felszínre hozták, az utasa elszabadult és bármilyen alakot képes felölteni. Miközben beköszönt a rideg sarki tél, rettegés költözik az amerikai bázisra.
Havernak ugyan szuper, csak kicsit nehézkes és túl nagy... Szimpatikus, rajzfilmben elmesélt történet az őrült ötvenes évekről, amikor Amerika félt minden lehetséges szovjet fegyvertől. Közben pedig várták az UFÓ-kat, nézték a tévét és hallgatták a rock 'n rollt... 1958: óriási vasdarab csapódik be közel Rockwell városához. Annie egyedül él fantáziadús kisfiával, Hogarth-al. A városban egy halász valami vízben fekvő fémemberről mesél. Hogarth az egyetlen, aki elhiszi a robot létezését. Addig kutat, míg megtalálja és feléleszti a fémóriást. Az előítélettel rendelkező emberek egyre jobban félnek a közelgő veszélytől. Hogarth be akarja bizonyítani, hogy nyakigláb új barátja nem rossz szándékú...
Gonosz erő jelent meg az univerzumban, az Unicornys. Egy szörny bolygó, ami mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Jelenleg a Cybertron bolygó felé halad, ahol a Transformer robotok polgárháborúja tombol. A gonosz Decepticon transformerek, a mániákus Megatron vezetésével megesküdtek, hogy elpusztítják ellenségeiket, az Autobotokat. Könyörtelenül üldözik őket az egész galaxisban, a Cybertron bolygó, és a Föld között. Az Autobotok és vezérük Optimus Prime nem adják meg magukat...
Douglas Hall és Hannon Fuller professzor, két zseniális számítógép-programozó megalkotja a harmincas évek Los Angelesének virtuális világát. Amikor Fuller gyilkosság áldozatául esik, a tett elkövetésével Hallt vádolják, de gyanús a professzor állítólagos lánya is, aki egyszeriben feltűnik a színen. Douglasnak - hogy tisztázza magát - el kell utaznia a "virtuális múltba", és ott kell megtalálnia a valódi gyilkost.
Del Spooner, a chicagói rendőrség detektívje legújabb ügye során a U.S. Robotics gyár egyik alkalmazottja halálának körülményeit vizsgálja. Az elkövető egy gép, ám ez lehetetlen. Hiszen minden robot agyába be van égetve a robotika három alaptörvénye: gép nem bánthat embert, engedelmeskedik az emberi parancsnak (kivéve, ha ezzel megszegné az első szabályt) és ügyel saját épségére (kivéve, ha ezzel megszegné az első két szabályt). Ha mégis egy robot az elkövető, annak következményei beláthatatlanok.
Egy árván maradt kisfiú a nagymamájához kerül Norvégiába. Egy elegáns szállodában vesznek ki szobát, ahol különös vendégek gyülekeznek. Hamarosan kiderül, hogy nemzetközi boszorkánytalálkozó készül, amelynek résztvevői arról tanácskoznak majd, hogyan pusztítsák el a világ összes gyerekét.
Az utazás a térben és időben mindig is izgatta az emberek fantáziáját. Ebben az E.T. - A földönkívülit idéző kedves családi filmben mindkettőből bőven kijut, sőt a masinákkal kommunikáló gyerekek és különleges képességekkel megáldott kutyák mellett egy eltévedt ufó is felbukkan. A földönkívüli űrhajó a fedélzetére vesz egy tizenkét éves kisfiút, aki csak nyolc év múlva kerül elő, mégsem öregedett egy percet sem. A történet főszereplője a fiún, a kutyán és a földönkívülieknek kívül egy nem mindennapi egyéniséggel megáldott robot.
Morgan Sullivan lehetne egy vezető beosztású alkalmazott, boldog házasember, de egy belső hang arra készteti, hogy ne érdekelje a (kis)polgári kényelem és inkább a rendkívüli szakmai és személyes kihívásokat keresse. Erre akkor adódik esélye, mikor a nagyhatalmú Digicorp Technology konszern alkalmazza Sullivant, hogy új személyazonosság birtokában ipari kém legyen a konkurens Sunways Systems ellen. Jack Thursby álnéven az ellenség alkalmazásába kell álljon és annak rendezvényein kell információkat gyűjtenie. Amint eközben tömeges agymosás tanúja lesz és a legalább annyira titokzatos, mint attraktív ügynöknő Rita Foster kifejezetten óvja őt a Digicorptól, Morgannak kétségei támadnak. Amint még azt is megtudja, hogy, a régi személyazonossága ugyanannyira hamis lehet, mint az új, a valóság és a fikció a létezést fenyegető misztériummá olvad egybe. Már csak Rita segíthet rajta, ám az a kérdés, hogy kinek az oldalán is áll.
Egy nem különösebben szép napon Zac Hobson arra ébred, hogy egyedül van. Teljesen. Az egész világon. Az utcák, a rajtuk álló autók, a lakások üresek, s bár minden tárgy és eszköz a legutóbbi használatának megfelelő helyén van, az emberek eltűntek. Még csak hullák sem maradtak utánuk. Izgalmas alapszituáció, mely rengeteg lehetőséget rejt magában.
Joe halálos beteg, s egyetlen szórakozása, hogy két nyugdíjas cimborájával belopózik a szomszédos ház medencéjébe fürdeni. Kezdetben nem is sejtik, hogy a medencében lévő különös gubók milyen hatással vannak rájuk, ám amikor kiderül, hogy Joe tökéletesen meggyógyult, s mindkét cimborája egészségesebb, mint valaha, gyanakodni kezdenek. Véletlenül felfedezik, hogy a gubók gazdái egy másik bolygóról jöttek vissza tízezer éve itthagyott társaikért. A két csapat összebarátkozik, ám a szebb életre vágyó nyugdíjasok hamarosan súlyos választás elé kerülnek...
Ahogy a vég feltartóztathatatlanul közeledik, az utolsó emberek, akik több millió évvel a jövőben élnek, üzenetet küldenek a jelen emberiségének, amely egyszerre segítségkérés és figyelmeztetés, de egyben az evolúció, a hanyatlás és a remény epikus története is.
Egy rendkívül titokzatos személyiség, Thomas Jerome Newton megjelenik New Yorkban. Furcsa külseje ellenére intellektuális képességei és tudományos ismeretei messze túlszárnyalják a jelenlegi emberi tapasztalatokat. Találmányai olyan eredetiek, hogy képesek forradalmasítani az országos kommunikációs hálózatot és három év alatt az USA leghatalmasabb kommunikációs központját képes létrehozni. Ám egyesek megérzik, hogy Newton tudása nem evilágból származik és megpróbálják a maguk érdekeinek szolgálatába állítani.
Ginger (Katharine Isabelle) és Brigitte (Emily Perkins) nem talál megnyugvást. Kínok és veszélyek között keresik a túlélés titkát. A testvérek a kisvárosi Bailey Downs helyett a XIX. századi Kanadában találják magukat. A nyugatra terjeszkedő civilizáció peremén egy erődben lelnek biztonságra. Az erődöt azonban egy falka vérfarkas támadja meg. A helyzet még inkább rosszra fordul, amikor egyiküket az ostrom közben megmarja egy vérengző vadállat.
A Csendes-óceán mélyén egy ismeretlen eredetű, 300 éves űrhajót találnak. Négy fős tudóscsapatot küldenek le a víz mélyére, hogy kiderítsék, van-e élet a hajón. Amikor leereszkednek a mélységbe, egy hatalmas fémgömbre bukkannak, amiről hamarosan kiderül, hogy a jövőben, 2048-ban készült Amerikában. A tudósok behatolnak az űrhajóba, ám nem is sejtik, mi vár rájuk, ahogy azt sem, milyen emberként térnek majd vissza - ha egyáltalán visszatérnek.
Thad Beaumont-nak még gyerekkorában el kellett távolítani egy tumort az agyából. Az operáció során kiderül, hogy a fiúnak nem is volt valódi daganata, ki nem fejlõdött ikertestvére maradványait kellett belõle kioperálni. Thad felnõ, és sikeres író válik belõle. Komoly műveit saját nevén publikálja, sikerkönyveit viszont George Stark néven. Amikor azonban kellemetlenné válik számára George Stark szerepe és figurája, valódi temetést rendez a képzeletbeli személynek. Egy nyomozás során azonban a helybeli sheriff eljut George sírjához, és lassan gyanakodni kezd Thad-re. Eközben azonban Thad-nek is furcsa látomásai támadnak és egyszer csak maga George Stark hívja telefonon.
Telly (Julianne Moore) igyekszik túlélni azt, amit nem lehet: egy repülõgép-szerencsétlenég során elveszítette 8 éves kisfiát. A pszichológus (Gary Sinise), aki a legtöbbet segített neki, feladja a küzdelmet: bevallja a nõnek, hogy emlékeibõl és fájdalmából semmi sem igaz: sosem volt gyereke és így az nem is halhatott meg - mindez csupán az õ agyában létezett. Ezzel a tudattal még nehezebb együtt élni, mint a gyásszal. Ám a legnehezebb még hátra van.
A történet fél évvel azután folytatódik, hogy Rachellel és kisfiával, Aidannel (David Dorfman) megmagyarázhatatlan és rettenetes események történtek Seattle-ben. Rachel mindent el akar felejteni, ezért Aidennel egy oregoni városkába, Astoriába költözik, és megpróbál új életet kezdeni. Rachel tervei azonban rögtön szertefoszlanak, mert egy helybéli bűntény színhelyén talált bizonyítékok - köztük egy titokzatos videokazetta - ijesztõen ismerõsnek tűnnek. Rachelnek rá kell döbbennie, hogy a gonosz Samara visszatért, és még elszántabban folytatja halálos bosszúhadjáratát
Seth Brundle, a tudós különleges fia a genetikai hibának köszönhetõen csak részben ember. Már ötéves korában felnõttnek néz ki és gondolkodik, ám apjára ütött: az õ szervezetében is ott dolgoznak egy légy génjei. Sõt, még egy veszély leselkedik rá: bár a tudomány áldozata, most tudósok õrizetére bízzák, és azok, akiknek gondoskodniuk kellene róla, inkább a saját céljaikra szeretnék felhasználni õt.
A szellemileg visszamaradott Jobe Smith-t (Jeff Fahey) "fűnyíróembernek" hívják a városban. A húszéves fiatalember értelmi és érzelmi fejlődése egy ötéves gyermek szintjén rekedt meg. Angelo doktor (Pierce Brosnan), aki csimpánzokon végez kísérleteket az intelligenciaszint növelésére, megsajnálja Jobe-ot, majd veszélyes kísérletsorozatának alanyává teszi. Az eredmény megdöbbentő: Jobe intelligenciája ugrásszerűen fejlődik. Értelmi képességeinek növekedésével azonban felerősödnek agresszív ösztönei is.
Különös kompánia indul a Kongó-vidékre, a hegyi gorillák régi rejtelmekkel övezett földjére, ahol már számos expedíciónak nyoma veszett. Dr. Karen Ross, az elektronikai szakértő korábban eltűnt kollégái nyomát keresi. Dr. Peter Elliott, a főemlőskutató az Amy névre hallgató szelíd gorillát akarja természetes környezetébe visszahelyezni. Herkermer Homolka, a román kalandor Salamon király aranyvárosát keresi. Csak azt nem tudják, mikor útjuk végén behatolnak Zinj ősi szentélyébe, hogy ott az ember a veszélyeztetett faj.