Brandon és Philip, a két felsőbbrendűségtől vezérelt New York-i fiatalember úgy véli, hogy gyilkosság terén is képes tökéleteset alkotni. A közelgő ünnepi vacsora előtt minden ok és indíték nélkül egy kötéllel megfojtják barátjukat, David-et, majd a holttestet egy ládába rejtik. A partira - melyre David is hivatalos - sorban érkeznek a vendégek, köztük David menyasszonya és édesapja is, s eközben a letakart láda éppen büféasztalként funkcionál. Eleinte a vendégsereg mit sem sejt, ám nem sokkal később megérkezik Brandon-ék egykori filozófiatanára, Rupert Cadell, aki David távolmaradásából és a fiúk szokatlan viselkedéséből kiindulva lassan összerakja a képet.
Meggyilkolnak három polgárjogi aktivistát az amerikai Délen 1964-ben. Két FBI-ügynök utazik a Mississippi állambeli kisvárosba, hogy kivizsgálja a gyilkosság körülményeit. Anderson rámenős, kemény fickó, akit nem lehet megfélemlíteni, Ward viszont a szabályzat szerint dolgozik. Az első pillanattól kedve ellenséges környezetben kell, hogy végezzék munkájukat. Mindennapos harcuk során egyre mélyebbre merülnek a mocsokba. Kiderül, hogy a Ku-Klux-Klan keze van a dologban, és bűncselekményben a város szinte valamennyi fehér polgára benne van.
A tárgyalótermi légkörben játszódó filmek holtbiztos ismertetőjegye a mesterien adagolt feszültség és a kikezdhetetlen logika. Az alapanyagokból e történetben sincs hiány. Martin sikeres, arrogáns és jóképű ügyvéd, aki bármikor vállalja a harcot, ha annak elég hangos médiavisszhangot lehet teremteni. Elvállalja egy vad utcagyerek képviseletét, akit Chicago egyik legbefolyásosabb emberének meggyilkolásával gyanúsítanak. Nem humanitárius szempontok vezérlik, nem is az igazság keresése: ő saját verzióját szeretné előadni az igazságról. Volt főnökén is bosszút szeretne állni, ráadásul a vád képviselője sem közömbös számára érzelmileg: Janet és Martin korábban szenvedélyes szeretők voltak. A sokfelé aprózott feszült figyelem megtéveszti Martin érzékeit: nem veszi észre a számára készített csapdát.
Egy amerikai kisvárosban két férfi brutálisan megerőszakolja egy munkás tízéves kislányát. A feldühödött apa lelövi a gyilkosokat, és börtönbe kerül. Az eset felkorbácsolja az indulatokat, és a vádlott fiatal ügyvédje, Jake hamar rádöbben, milyen veszélyes ügybe nyúlt. Következetesen kitart azonban álláspontja mellett még akkor is, ha ezzel családja, munkatársai és saját életét veszélyezteti. Jake és segítőtársa, Ellen Roark szembeszáll a rafinált, minden hájjal megkent ügyésszel, Rufus Buckleyvel is. Kérdés: mit tehet a törvény embere a megosztott és előítéletektől terhes délen olyan körülmények között, amikor a megölt két gazember fehér volt, a vádlott pedig fekete.
John McClane, a New York-i rendőr minduntalan kihívja a sorsot maga ellen, de rendkívüli tehetséggel úrrá lesz a reménytelen helyzeteken is. Most azonban a veszély keresi őt, s nem fordítva. Simon, az ördögi gazember személyes indíttatásból akar bosszút állni McClane-en, akit arra kényszerít, hogy részt vegyen egy halálos játékban, melynek tétje nem más, mint New York. McClane-nek hamarosan új társra akad Zeus személyében, akivel nemsokára együtt járják be a nagyvárost a mindig egy lépéssel előttük járó Simont kutatva.
A pszichopata bűnöző, Max Cady 14 évi börtön után kiszabadul, s csak egyetlen cél lebeg előtte: bosszút állni egykori ügyvédjén, San Bowdenen. Először is odaköltözik Bowdenék közelébe, és megpróbál az ügyvéd feleségének és lányának bizalmába férkőzni. Egy idő után Cady jelenléte nyomasztóvá válik, alakja ott kísért mindenütt, s szinte hatalmába keríti az egyre bizonytalanabbá váló családot. Sam Bowden hamarosan rájön, hogy jogi eszközökkel képtelen megvédelmezni gyönyörű feleségét és kamaszodó lányát, ezért vidékre menekül, ám az egyre ördögibb arcot öltő, semmitől vissza nem riadó Cady ide is követi. Végül Bowdennek Cape Fearnél kell szembenéznie a Gonosszal és akár élete árán is megvédelmeznie családját.
Egy brentwoodi háziasszony és férje, az államügyész. Egy perzsa boltos. Két rendőrnyomozó, akik mellesleg szeretők is. Egy színes bőrű filmrendező és felesége. Egy mexikói lakatos. Két autótolvaj. Egy újonc zsaru. Egy középkorú koreai házaspár. Mind Los Angelesben élnek, és az elkövetkező 36 óra során sorsuk elkerülhetetlenül ütközik egymással.
A Rózsaszín Párducban feltűnt rettenthetlen Clouseau felügyelő újra nyomoz. Egy előkelő házban gyilkosság történik. Minden nyom a szép szobalányhoz, Mariához vezet, a csalhatatlan szimatú Clouseau azonban kételkedik a lány bűnösségében, még akkor is, ha egyre újabb hullák tűnnek fel a színen, és a látszat szerint mindig Maria a tettes.
Chicago, 1929. Gyilkosság. Szenvedély. Hírnév. Szex. És jazz, mindhalálig. A Szeles Város megannyi kalanddal és lehetőséggel kecsegtet. Ez a csábítás elkápráztatja Roxie Hartot, a látszólag ártatlan színésznőt, aki arról álmodozik, hogy az ének és a tánc kimenti őt élete egyhangúságából. Roxie egyetlen vágya, hogy Velma Kelly varietéművésznő dicső nyomdokaiba léphessen. Vágya kicsit másképp teljesül, amikor néhány nagyon elhibázott lépés folytán a sztár és a sztárjelölt is börtönbe kerül gyilkosság vádjával. A Matron Morton börtön felügyelete alatt Roxie találkozik Billy Flynn-nel, a legendás ügyvéddel, aki elvállalja Roxie ügyét, egy nem szerény összegért. Roxie berobban a csúcsra, mentorának nagy bosszúságára. Ám az agyafúrt Miss Kelly is tartogat néhány meglepetést a második felvonásra.
John McClane felesége elé siet Washington repülőterére, amikor ismét egy világraszóló terrorakció közepén találja magát. A repülőtéren leszáll egy katonai repülőgép is, utasa Esperanza, az a dél-amerikai drogbáró, akit vádlottként szállítanak az USA-ba. Hamarosan azonban kitör a káosz, a repülőtér irányítását egy terrorcsoport veszi át, amely a leszállásra váró gépek utasainak életével zsarolja a kormányt. A több száz halálraítélt utas, köztük McClane felesége várja kétségbeesetten, hogy a zsaru rendet teremtsen odalent, azaz legyőzze a mindenre képes elit katonai kommandót.
Masaki előtt fiatal kora ellenére nem áll fényes jövő. A helyi baseball-csapatban főleg a cserepadot koptatja. Ha véletlenül mégis játéklehetőséghez jut, akkor meg rajta megy el a meccs. Benzinkutasi munkájával sincs megelégedve, sőt még az élete is veszélybe kerül, amikor konfliktusba keveredik a jakuza egyik tagjával. Főnöke - aki régen szintén a jakuzához tartozott - ugyan megpróbálja megvédeni nagyszájú alkalmazottját, de végül csúnyán helybenhagyják. Masuki ezután bosszút esküszik, és barátjával, Kazuóval Tokióba megy fegyvert szerezni. Itt hozza őket össze a sors Ueharával, aki még a támadóinál is kegyetlenebb gengszter.
Aaron Falk visszatér aszály sújtotta szülővárosába, hogy részt vegyen egy tragikus temetésen, mivel gyermekkori barátja rettenetes gyilkosság áldozata lett. Visszatérése azonban évtizedes sebet tép fel - egy tizenéves lány máig megoldatlan halálát. Muszáj szembenéznie a múltja démonaival...
Áthelyezik Alaint, a kiváló mérnököt, emiatt a feleségével Bénédicte-vel másik városba költöznek. Egyik este meghívják vacsorára Alain új főnökét és feleségét. Az még hagyján, hogy a Pollock-pár késik, de a főnök felesége, Alice kezdettől fogva furcsán viselkedik. Később az asztalnál jelenetet rendez, a férje vélt vagy valós félrelépéseit emlegetve fel a megdöbbent ifjú pár előtt. Másnap újabb meglepetés éri Alaint, amikor Alice felkínálkozik neki. Harmadnap megint beállít hozzájuk az asszony, majd a vendégszobában fejbe lövi magát. Mindeközben egy lemming miatt eldugul a lefolyó.
Mort Rainey az egykori bestseller író a válását követően magányosan, tétlenül tölti napjait a hegyi házában. Egyik nap furcsa idegen bukkan fel a semmiből, elégtételt követelve sérelméért. Állítása szerint Mort tőle lopta az egyik korábbi nagy sikerű írását. Az író szeretné bebizonyítani, hogy az ő változata jóval korábban jelent meg, de valahogy sehol nem talál egy példányt. Az idegen egyre gyakrabban látogatja meg, egyre erőszakosabb lesz, egyre idegesítőbb. Kezdetben csak rámenős. De lehet, hogy őrült.