A második világháború végkifejlete számos történész szerint a normandiai partraszállás sikerén múlt. A szövetségesek merész terve - összehangolt és váratlan támadást intézni a németekre onnan, ahonnan a legkevésbé számítanak rá - 1944. június 6-án súlyos veszteségek árán, de sikerrel járt.Az 1962-ben forgatott klasszikus minden idők egyik legambiciózusabb filmje, amelynek alkotói a lehető legpontosabban, leghitelesebben - szinte dokumentarista módon - szerették volna bemutatni a leghosszabb nap eseményeit. Ellentétben számos, a partraszállásról szóló filmmel, ebben az alkotásban mind az angolok, mind az amerikaiak, mind a franciák, mind pedig a németek szemszögéből megismerhetjük a csata szinte minden pillanatát. A filmnek szinte minden szereplője főszereplő. Egyforma hangsúlyt kapnak a generálisok és a közkatonák, ugyanolyan részletesen megismerhetjük a partraszállást megelőző előkészületeket, mint magát az ütközetet.

Az amerikai hadsereg Japánhoz közeledik. A Csendes-óceán nagy része már az övék, és a jenkik bíznak benne, hogy hamarosan véget ér a második világháború. Ám ahhoz, hogy japán földre tehessék a lábukat, előbb ki kell szorítani ellenségeiket Ivo Dzsima szigetéről. Ha elfoglalják, a repülőgépeik innen már Tokiót is elérhetik. A sziget védelmével Kuribayashi tábornokot bízzák meg. A kiváló katona tudja, hogy nincs esélyük, ennek ellenére teljesíti kötelességét. Katonáival együtt negyven napon át feltartóztatja az óriási túlerőben lévő amerikai haderőt.

Rachel Stein óvóhelye egy bombatámadásban megsemmisül, ezért úgy dönt, a már felszabadított Hollandiába szökik a nácik elől. Az út során azonban a menekülőkre rátalálnak a németek, és a kis csapat összes tagját lemészárolják a lányon kívül. A csodával határos menekülés után a lány csatlakozik az ellenállókhoz, és álnéven próbál egy német katonatiszt bizalmába férkőzni.

Egy régi amerikai mondás szerint az épelméjűt csak egy hajszálvékony vörös vonal választja el az őrülttől. A távoli csendes-óceáni szigeten a Charlie század katonái ugyanezen a vonalon, az őrület határán egyensúlyoznak. A második világháború idején az egyik legvéresebb csatát a Salamon-szigetek birtoklásáért vívták az amerikaiak és a japánok. A Guadalcanal-szigeti partraszállással új fejezet kezdődött az összecsapásukban. A paradicsomi szépségű, buja növényzetű sziget lángoló pokollá vált. James Jones regényének filmváltozata.

A 13 éves Anna és családja 1942 és 1944 között Amszterdamban egy ház padlásán bujkál a zsidókat üldöző nácik elől. A kislány a saját szemszögéből nézve írja le a szűk térben összezsúfolt emberek mindennapi félelmeit és nehézségeit, amelyeket a leleplezésükig átéltek.

1945 Hollandia részben már felszabadult, de 20 mérföldre Amsterdamtól, Haarlem még a német megszállók kezén van. Az ellenállók leszámolnak egy kegyetlen náci rendőrrel. Bosszúból a németek felgyújtanak egy családi házat, lemészárolnak 19 embert és a családból csak a 12 éves Anton marad életben. A film az ő életét meséli el, melyet végigkísért az a tragikus éjszaka.

Egykori főnöke, Samuel Trautman, azzal keresi fel a börtönbüntetését töltő Rambót, hogy utazzon Kambodzsába és derítse ki, hogy vajon vannak-e ott amerikai hadifoglyok. Rambónak bizonyítékot kell szereznie, mégpedig úgy, hogy fényképeket készít a fogvatartottakról. Rambo vállalja a veszélyes feladatot, mivel úgy érzi, nincs vesztenivalója. Arra azonban nem gondol, hogy az amerikai hadsereg bizonyos tisztjeinek nem érdeke, hogy kiderüljön az igazság és, hogy ezek a tisztek bármit megtesznek annak érdekében, hogy Rambo küldetése ne járjon sikerrel.

A Csendes-óceánon járőröző Nimitz atommeghajtású repülőgép-anyahajót és a fedélzetén lévő repülőgépeket egy mágneses vihar magába szippantja. A Nimitz negyven évet utazik vissza az időben, s a legénység legnagyobb meglepetésére a japán invázió előtti napokba, Pearl Harborba érkezik. A hadihajó parancsnoka (Kirk Douglas) szembesül a hihetetlennel: a japán légierőre megsemmisítő erejű csapást mérve megakadályozhatja a történelmi tragédiát.

1944 májusában egy ötfős, ejtőernyős női kommandóegység ereszkedik le a nácik által megszállt Franciaországban, hogy kihívásokkal és veszélyekkel teli küldetést hajtsanak végre: megóvják a normandiai partraszállás tervét őrző brit ügynököt és likvidálják a titkot veszélyeztető SS ezredest, Heindrich-et. Louise képzett orvlövész, a francia ellenállás egykori vezetőjének özvegye. Jeanne prostituált, aki nem habozik, ha ölni kell. Suzy kabarétáncosnő és Heindrich szeretője. Gaëlle robbantási szakértő, aki lázban ég, hogy végre akcióba léphessen. Maria olasz grófnő, aki beépül a francia ellenállásba. Öt nő, akikből hős lesz.

1944, június. A szövetséges erők fordulópont előtt állnak: egy hatalmas hadsereg parancsra vár Nagy-Britannia déli partajinál, hogy megkedhessék támadásukat, és visszafoglalják Európát a náci megszállóktól. Csak egyetlen ember áll az útjukban: Winston Chruchill, aki retteg attól, hogy újra abba a hibába essen, mint 1915-ben Gallipoliban, ahol több ezer fiatal katonát mészárolt le az ellenség. A hosszas háborúskodásban kimerült és depressziós Churchill már csak árnyéka annak az államférfinak, aki hősiesen állt ellen Hitler korábbi csapásainak. Miközben a hadsereg feszülten vár, hogy partot érjenek Normandiában, Churchill politikai ellenfelei keselyűkét várják, hogy darabokra szedjék. Vajon be tudja teljesíteni a sorsát, és képes lesz hősként bevonulni a történelembe?

1944. szeptember. Churchill és az angol hadsereg vezetése szeretné befejezni a háborút még karácsony előtt, ezért döntő lépésre szánják el magukat. 35 ezer ejtőernyőst dobnak le az ellenséges vonalak közé Hollandiában, hogy így törjék meg a németek ellenállását és bekerítsék a Ruhr-vidéket. Egy kisebb egység azonban más tervet szövöget: a nácik által elrabolt holland aranyat szeretnék megszerezni, mielőtt az Hitler karmai közé kerülne. A katonáknak az ellenségtől körülvéve nehéz dolguk van, főleg mivel néhány nácinak szintén meg van a saját terve a kincset illetően.