Az első világháborús veterán zsidó borbély a megszólalásig hasonlít országa diktátorára, Hynkelre. A borbély azonban háborús sérülése miatt egészen a harmincas évekig amnéziában szenvedett, ezért meglepetésként érik az időközben bekövetkezett változások. Állítólag Hitler e film láttán parancsot adott Ötödik Hadoszlopának Chaplin fizikai megsemmisítésére, amit Amerika hadba lépése akadályozott meg. A zsidó borbély és a diktátor kettős szerepében remeklő író-rendező - valóságkutató beállítottságához híven - nem politikailag, hanem emberileg, vagyis embertelenségében leplezi le a Führert: kisszerű, korlátolt és beképzelt alak, aki hatalmát mindezek leplezésére (is) használja, miközben gesztusai állandóan leleplezik. Az ő ellenpólusaként jelenik meg a film végén maszk nélkül békeszónoklatot mondó Chaplin, mint értelmes-érzelmes lény, aki Hitler pályájának felívelése idején (!) vígasztalt és mozgósított azzal, hogy egy senkinek ábrázolta az istenített vezért.

Az első világháborúban Párizstól 28 km-re megmerevedett a front és egy folyamatos, zegzugos lövészárok-rendszer alakult ki, amelyben francia közkatonák küszködtek a mindennapi apró kis győzelmekért a németek ellen, melyet parancsra teljesítettek. Mireau tábornok ebben a lehetetlen helyzetben olyan feladatot kap, amely egyenlő az öngyilkossággal, vagyis a "Hangyavár" bevételét. Dax ezredes először nem ért egyet a parancs végrehajtásával, de később elfogadja. A roham megkezdődik, de igen gyorsan vissza kell vonulnia a francia ezrednek, oly sok a veszteségük. Broulard tábornok parancsot ad ki a saját tüzéreinek, hogy lőjenek a visszavonuló, "gyáva" katonáikra. Ezt a parancsot a tüzérparancsnok megtagadja. A visszavonulás után a vezérkari tábornokok felelősségre vonják az ezredet a "gyávaságukért" és elrendelik, hogy az ezred három századából száz-száz főt végezzenek ki. Dax ezredes a tábornokok elé áll, s közli velük, hogy őt vonják egyedül felelősségre.

A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.

Egy amerikai légitámaszpont vezetője betegesen rögeszmés: azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért útnak indítja bombázóit a Szovjetunió ellen. Az amerikai elnök - tudomást szerezve az őrült tábornok szörnyű tettéről - azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal, akik elárulják, hogy szinte semmit sem tehetnek: ha országukat bármilyen támadás éri, egy leállíthatatlan automatika azonnal atomcsapást intéz az Egyesült Államokra.A film akkor készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével - a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének kora ez. Kubrick kíméletlen szatírája nem csak szellemisége és háborúellenes üzenete miatt örökérvényű, hanem technikai újításai, képi világa révén is.

Chaplin filozófikus és önirónikus filmje megannyi, mára klasszikussá lett poént vonultat föl a méltóságteljes cipőevéstől, a lírai zsemletáncig. A Vadnyugat hőskorában, aranyásók közt játszódó történet első részében bemutatott éhezést, lecsúszást s véletlen megmenekülést a másodikbeli felemelkedés tévútjai és az álmodozás követik, majd jön a tanulság: ebben a világban csoda mélkül nem számíthatunk embernek való életre és viszonzott szerelemre.

Johnnie Gray mozdonyvezető egyaránt szereti mozdonyát, a Generálist és menyasszonyát, a bájos Mary Lee-t. Amikor Johnnie végzett munkájával, hazasiet Maryhez. A jövő tervezgetése legszebb időtöltésévé válik a két szerelmes fiatalnak. A békés élet azonban úgy tűnik várat magára, ugyanis kitör a háború Észak és Dél között.

A háború utáni amerikai filmművészet egyik legdöbbenetesebb alkotása, amely lélektanilag rendkívül árnyalt kórképet ad a kortárs Amerikáról. Hőse három leszerelt katona, akik a háborúban eltöltött időszakot tartják életük legszebb éveinek. Bár állandó életveszélynek és szenvedésnek voltak kitéve, pozíciójuk biztos volt és harcos katonaként hősnek érezhették magukat. Most egyikük rokkantnyugdíjas veterán, a másik pedig vezető banktisztviselő, aki katonabajtársaihoz fűződő korábbi viszonyával szöges ellentétben a kölcsönhöz valamiféle biztosítékot kénytelen követelni tőlük. A harmadik volt katonától pedig felesége válik le, mondván ő egy havi 400 dollár zsolddal rendelkező katonatiszthez ment férjhez, nem pedig egy heti 32.50-et kereső bárpincérhez, akivé a férje vált.

Az 1972-es választások befutójában Bob Woodward és Carl Bernstein, a Washington Post újságírói szabad kezet kapnak szerkesztőjüktől, hogy felfedjék a Watergate botrány részleteit, és "kinyomozzák" Nixon elnök leköszönésének valódi okát. Meglepetésükre az ügy védelmén már több sztárügyvéd is dolgozik és az a tény, hogy a republikánus pénzalap kezelői nevét és címét találják meg a vádlottal kapcsolatban tovább növeli gyanújukat.

Az iróniával átszőtt történet az amerikai pénzarisztokrácia birodalmába kalauzolja el a nézőket. A felső tízezer köreihez tartozó család elkényeztetett lánya a napilapok és a bulvársajtó állandó botrányhősnője. Viharos válása után most újabb esküvőre készülődik, csakhogy az ex-férj felbukkanása alaposan feldúlja a tervezett menetrendet.

Katharine Hepburn rendkívül sokféle szerepet alakított mind a színpadon, mind a filmvásznon. Drámai erővel formálta meg az irodalom nagy klasszikusainak nőalakjait, de szívesen komédiázott is. Hogy mennyire értett a humor nyelvén, arra bizonyíték ez a fergeteges vígjáték , ahol Cary Grant oldalán egy mindenre elszánt dollárhercegnőt alakít, aki rámenősségével, kitartásával felülkerekedik minden nehézségen, s mint egy nősténytigris harcol azért a férfiért, akit szenvedélyesen szeret. A képtelenebbnél képtelenebb helyzeteket csak fokozza egy valódi leopárd feltűnése.

Edward D. Wood Jr. a hollywoodi filmtörténelem legemlékezetesebb negatív hőse. Következetesen végigvitte a "minden idők legrosszabb filmrendezője" szerepet, sőt forgatókönyveket is írt, színész és producer is volt egy személyben. A rendező élete által ihletett film bemutatja a rendező szabados, élvhajhász életét, a "B" kategóriás sci-fi történetek kiötlését és olcsó megvalósítását. Transzvesztita hajlamát és szánalmas barátságát az öregedő, hanyatló Lugosi Bélával, a Drakula-filmek egykori magyar származású sztárjával.

A United Artists ezzel a filmmel kívánt csatlakozni a korabeli divathoz: a gengszterfilmkészítéshez, Howad Hawks mindjárt meg is rendezte a műfaj akkori legjobb moziját. Muni jóideig nem szakadt el a gengszterfiguráktól, sőt ezen belül egy sajátos karaktert teremtett: általában műveletlen, nyers, közönséges gengsztertípust alakít, akinek kegyetlensége és durvasága gyermeki naivitással keveredik. A történet alapjául Al Capone élete szolgált. Egy kis szélhámos a gengsztervezér, Lovo szolgálatába szegődik. Később megöli főnökét és kezdetét veszi egy furcsa karrier... A film remake-jét (igen jelentős változtatásokat eszközölve rajta) Brian De Palma készítette el 1983-ban, Al Pacino főszereplésével.

A híres költő, William Blake nevét viselő, egyszerű, hétköznapi figura könyvelőként dolgozott Clevelandben. Egy új állás reményében azonban Bill maga mögött hagyta a civilizációt, és az Isten háta mögötti vadnyugati városkába utazott. Ám mire odaért, a helyét betöltötték. Bill pedig ott maradt a határvidéken munka és pénz nélkül. Hamarosan megtapasztalja, hogy az élet nem fenékig tejfel errefelé, összetűzésbe keveredik, és megöl egy embert. Emiatt menekülni kényszerül. Útja során találkozik a Senki nevű indiánnal, aki társául szegődik. Miközben fejvadászok üldözik őket, a legkülönfélébb kalandokba keverednek.

Frank Bullitt megbízást kap egy nagyratörő politikustól, Chalmerstől, hogy őrizzen egy besúgót, akit egy maffia elleni perben akarnak kihallgatni. Bullitt és társai egy lerobbant szállodai szobában felváltva őrzik a tanút. Az éjszaka két ismeretlen fegyveres tör be a szobába, és a tanút életveszélyesen megsebesítik. Chalmerset semmi más nem érdekli, mint hogy a tanú életben maradjon a tárgyalásig, amelytől nagy politikai sikert remél. Bullitt-tot ezzel szemben az érdekli, ki árulta el a rejtekhelyet a bérgyilkosoknak.

A történet Párizs operaházában játszódik, ahol egy rejtélyes fantom fenyegeti a neves lírai énekesnőt, Carlottát és készeríti, hogy adja át szerepét az ismeretlen Christine Daae-nek. Christine találkozik a fantommal a katakombákban, ahol él. Mi lehet a fantom célja és titka?

A Pekingből Sanghajba tartó expresszvonaton vegyes utazóközönség találkozik, köztük az angol Harvey kapitány és korábbi szerelme, Madeleine, akiről kiderül, ő a híres-hírhedt Sanghaj Lily. Az egyik utas, egy felkelőcsoport vezetője, a kínai Csang emberei elfoglalják a vonatot. Csang megfenyegeti Harveyt, lelövi, ha Sanghaj Lily nem teljesíti kívánságait.

Hőse, Jakie egy zsidó kántor egyetlen fia, aki arra rendeltetett, hogy kövesse a család többgenerációs hagyományát. Őt azonban a jazz ragadja magával. Amikor kiderül, hogy egy mulatóban énekel, dühös atyját és megtört szívű édesanyját hátrahagyva megszökik a szülői házból. Évekkel később az új néven (Jack Robin) elismert jazzénekessé vált fiú visszatér, hogy megbocsátást nyerjen. Ám mivel beteg édesapja továbbra is hajthatatlan, Jacknek választania kell négerré maszkírozott énekeskénti karrierje és zsidó identitása között.