Hanshiro bosszút áll egy klán vezetőin, mert vejét kényszerítették, hogy bambuszkéssel harakirit hajtson végre, elrettentésül azok számára, akik, mint ő, nyomorúságukban már a kardjukat is eladták, és abban a reményben jönnek a klánhoz, hogy annak vezetői -harakirire is kész szamuráj-büszkeségük láttán- alkalmazzák őket...

Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend, melyből poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. Szereplői egy tízéves fiú, Johan, édesanyja Anna, s Eszter. Némán utaznak, hárman, a vonaton. Ki tudja merre és hová. Johan a párás ablakra betűket ír, édesanyja narancsot bontogat, míg Eszter szemét lehunyva pihen. Arca sápadt és elkínzott. Fullasztó köhögés rázza meg. Beteg. Eszter megnyugtatja kísérőit, hogy semmi baja, s nem akar kórházba menni. Mikor megérkeznek, különös dolgokat tapasztalnak: például azt, hogy a helyiek nyelve teljesen érthetetlen számukra. A történet azonban nem abba az irányba indul el, mint mondjuk egy thriller tenné, hiszen ezzel a filmmel Bergman azt kívánja bemutatni, mi történik az emberekkel, ha magukra hagyja őket Isten. A trilógia befejező darabját - a rendező huszonötödik filmjét - "negatív lenyomatként" jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat.

A film Max Fisher, a Rushmore Gimnázium végzõs diákjának történetét meséli el, aki meglehetõsen fontos szerepet tölt be a patinás oktatási intézmény életében. Jelenleg õ az iskolaújság- és évkönyv szerkesztõje: a Francia Klub, a Német Klub, a Sakk Klub és a Csillagvizsgáló Klub elnöke: a vívócsapat kapitánya és a retorikai önképzõkör elnöke: valamint a Max Fisher Színjátszókör igazgatója és producere, amely számára darabokat ír a rendõrségi korrupcióról, a nagyvárosi bûnözésrõl, a háborúról és az élet egyéb örömeirõl. Max szeretne korengedménnyel bekerülni az Oxfordi Egyetemre. (Ha oda nem megy, hát akkor a Harvardra.) Csak az a bökkenõ, hogy Max az iskola egyik legrosszabb tanulója, akit éppen próbaidõre bocsátottak: még egy karó, és repül.

A gyönyörű Shelby (Julia Roberts), határozott édesanyja, M'Lynn (Sally Field), Truvy (Dolly Parton), a szépségszalon tulajdonosa, Claire (Olympia Dukakis), a dúsgazdag özvegyasszony, a csípős nyelvű Ouiser (Shirley MacLaine) és az újonnan a csapathoz csatlakozott Annelle (Daryl Hannah) minden héten összegyűlnek a fodrászszalonban. Bár mind nagyon különböző egyéniségek, mégis olyan szoros barátság köti őket össze, amelyet sem korbeli, sem vagyonbeli különbségek nem tudnak szétválasztani. Tudják, hogy csak egymásra számíthatnak. Az összetartás különösen akkor válik fontossá, amikor egyikük élete tragikus fordulatot vesz.

Jodie Foster Oscar-díjas alakítása Sarah Tobias, a szenvedélyesen független nő alakja, akit egy banda egy bárban megerőszakol. Sarah védőügyvédjével együtt a támadók nyomába ered, de meg kell találnia azokat a bámészkodókat is, akik végignézték a történteket, sőt tovább bátorították az elkövetőket. Sarah elkeseredetten küzd igazáért, harcában egyedül az ügyvédje a támasza.

Éjt nappallá téve dolgozik a négy vállalkozó jó barát a külvárosi garázsban. Fáradtságos munkájuk gyümölcse egy egyedülálló szerkezet, a hibaellenőrző készülék. A találmány azonban kihatással van kapcsolatukra. Közülük ketten ugyanis rájönnek, hogy olyan berendezés birtokába jutottak, amellyel befolyásolni lehet a tér-idő folytonosságot. Mivel a gép túl értékesnek tűnik ahhoz, hogy eladják, elhatározzák, hogy maguk húznak hasznot belőle. A sok pénz és remélt érzelmi előnyök reményében megpróbálják manipulálni az időt.

A magányos és paranoiás Bob Maconel igazi vesztes és egy pisztolyt tart az irodájában azzal a céllal, hogy bármikor lelőhesse kollégáit és főnökét, Shelbyt. Amikor az egyik munkatársa a stressz következtében idegösszeroppanást kap és elköveti azt, amit Bob évek óta tervez, ő is fegyvert ragad és ártalmatlanítja az ámokfutót. Tettével pillanatok alatt ő lesz a vállalat hőse, és élete új fordulatot vesz.

Jones tizenhét éves és felveszik a főiskolára. Elköltözik otthonról és kivesz egy lakást a kisváros egyik legszebb utcájában. Ezután szembesül azzal, hogy két vonzó szomszédja - a csábuló, romantikus-szerelmes, eperajkú szőke és a csábító, vad, zabolátlan, művész közt többet tudhat meg az életről, mint bármilyen iskolában. Tanítómesterei közé tartozik még a nagyvonalú ágykereskedőnő - aki azon melegében ki is próbálja a termékeket a kedvére való vevőkkel és a helyi pisztolyhős, aki a legnagyobb fegyverrel tanítja lőni és már három éve nem volt nővel.

Simon felébred egy kórházi ágyban. Úgy tűnik, két év kiesett a memóriájából, sőt, meghalt és újraélesztették. A jóságos orvos megnyugtatja, minden rendben lesz, hősünket mégis kételyek gyötrik. Találkozik egy lánnyal, akibe állítólag szerelmes. Közben egy gonosz feleséggel is számolnia kell. Aztán egyik pillanatról a másikra megváltozik a kórház, az emberek. Két évvel korábbi dátumot írunk, Simon nőtlen, autóbalesete volt (a bátyja meghalt) és egy csendes, szolid nővérkében felfedezi jövendőbeli feleségét. Csúnya kis titkok kerülnek napvilágra a múltból (vagy jelenből?). Simon akaratán kívül át-átkerül egyik világból a másikba, így felmerül a kérdés, hogy a jelen ismeretében meg tudja-e változtatni a baljós múltat.

A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A legenda szerint többnyire nők estek áldozatul a grófnő kegyetlenségének: megkínozta és megalázta őket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük. De valóban ez történt a grófnő várában? Az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elő, ami mindezt egyértelműen igazolná. A film a hagyományos elképzelésektől eltérő módon ábrázolja a grófnő alakját. A történet egy védtelen özvegyről szól, aki gazdagabb és sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint maga a király. Báthory Erzsébet modern gondolkodású, reneszánsz asszonyként szerepel a filmben, aki egy összeesküvés áldozatává válik.

Zak a lehető legunalmasabban tengeti napjait. Egészen addig, míg rá nem lel egy szerkezetre, ami megállítja az időt. Eleinte remek szórakozásnak tűnik az egész, ám hamarosan rájön, nem egyedüli élvezője a mozdulatlanságnak. Akik jobban ismerik a hihetetlen időjelzőt, úgy gondolják, hogy az egész világ feletti hatalom van annak a kezében, aki az eszközt birtokolja. Ezért vissza akarják szerezni, bármi áron.

Egy szép vasárnap délelőtt, egy gyönyörű tó partjánál Nick Larson és két legjobb barátja, Trevor és Amanda, Nick barátnőjének, Julie-nak a huszonnegyedik születésnapját ünneplik. Nicknek azonban egy kollégája hirtelen hívására el kell mennie hivatalos ügyben. Autóval indulnak el, de útközben baleset éri őket, amit csak Nick él túl. Egy évvel később Nick rájön, hogy képes visszautazni az időben, és megpróbálja rendbe hozni a múltat. Megpróbálja megmenteni szerelmének az életét, de közben nem csak azokat a részleteket változtatja meg, amelyeket szeretne, hanem szándéka ellenére az egész további élete gyökeresen átalakul egészen a jelenig. Eleinte minden remekül alakul, azonban a későbbi változások mindig nagyobbak lesznek, mint amilyenekre Nick számított, és ez megdöbbentő következményekkel jár a jövőre nézve.