Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Dogville városa a Sziklás-hegységben található, annak az útnak a végén, amely az elhagyott ezüstbányához vezet. Dogville lakói jó és becsületes emberek, akik szeretik a városukat. A településen az a ház a legszebb, amelyben Tom él. Egy este Tom puskalövéseket hall a völgyből. Tom leül egy padra, hogy elgondolkodjon a történeteken, amikor Moses, a kutyája ugatni kezd, és az ugatás úgy hangzik, mintha fel akarná hívni valakire a figyelmet. Ez a valaki Grace, aki nem térképről választotta a helyet, hogy látogatást tegyen itt, Tom mégis rögtön úgy érzi, hogy a nő ide tartozik. Egy teherautónyi fegyveres üldözi a szépséges menekülőt, Tom elbújtatja Grace-t, és azt mondja a gengsztereknek, hogy nem tapasztalt semmi rendkívülit. A másnapi városi találkozón beszámol a meglepett dogville-ieknek az előző este történtekről, majd lemegy a bányába, ahová elbújtatta Grace-t, és kihozza a napfényre. A városiak úgy döntenek, hogy a nő két hétig maradhat Dogville-ben...

Solomon, akit elválasztanak a családjától és arra kényszerítenek, hogy a gyémántmezőkön dolgozzon, egy nap különleges drágakövet talál, amit élete kockáztatásával elrejt, hogy az érte kapott pénzzel megmentse a családját. Archer, az exzsoldos tudomást szerez a kincsről és Mady Bowen újságírónő közvetítésével Solomon mellé szegődik abban a reményben, hogy a kincs sikeres értékesítésével ő is jól jár és végre elhagyhatja Afrikát. A két ember sorsa végzetesen összefonódik az életveszélyes vállalkozás során.

A körözött bűnöző, Michel Marseille közelében lelő egy motoros rendőrt, majd továbbhajt Párizsba. A fővárosban kapcsolatba lép egyik barátnőjével, egy amerikai diáklánnyal, Patriciával. A minden kötöttséget elutasító Michelt egyedül a szerelem teszi sebezhetővé. Ő a szerelmet kergeti, őt magát pedig a rendőrök, és ennek nem is lehet más vége, csak árulás.

Jeffrey Wigand (Russell Crow) kutatási és fejlesztési vezetőként dolgozik az egyik legnagyobb dohányipari cégnél. Mikor a vezetés olyan kísérletekbe kezd, amely a nikotinfüggés felgyorsítását célozza, Wigand tiltakozik, amiért kirúgják. Mivel elismert tudósnak és abszolút bennfentesnek számít, tanúvallomása felbecsülhetetlen jelentőséggel bír az évszázad legnagyobb perében, amit a dohánygyárak ellen indítottak. Lowell Bergman (Al Pacino) dörzsölt tévés riporternek sikerül rávennie a megtört embert, hogy álljon a nyilvánosság elé, a dohánygyárak könyörtelen támadására azonban már nem tudja felkészíteni.

Miranda Priestly a divat legnagyobb hatalmú úrnője, akinek ápolt kezeitől retteg a New York-i divatipar, aki senkit nem tűr meg útjában, ha tervei kivitelezéséről van szó, tökéletesen ellenőrzése alatt tartja a "divat bibliáját", a Runway Magazine-t, annak munkatársai életét teljesen megkeserítve. Miranda új munkatársa, Andy Sachs a frissen végzett főiskoláslány egyáltalán nem illik a képbe: szürke, jellegtelen, tökéletes ellentéte a cégnél dolgozó díváknak. Amikor belép a szerkesztőségbe, megdöbbenve jön rá, hogy a munka, amelyre jelentkezett nem elszántság és céltudatosság kérdése.

Borzalmas bűncselekményről olvas Truman Capote a New York Times 1959. november 16-i számában: lemészároltak egy jómódú farmercsaládot a kansasi Holcombban. Az írót elképeszti az eset kegyetlensége, értelmetlen brutalitása, és meglátja benne egy komoly újságcikk lehetőségét, amely a bűntény közösségre gyakorolt hatását vizsgálná. Ami szokásos cikknek indul, utóbb nagyszabású könyvtervvé válik, amely munka végül öt és fél évet vesz el Capote életéből. Az eredmény a Hidegvérrel, amely új irodalmi műfajt teremt: a tényregényt, szerzőjét pedig világhírű íróvá teszi.

1998-ban a rendkívül ígéretes, tehetséges fiatal újságírót, Stephen Glasst váratlanul elbocsátják a nagyhírű amerikai hetilaptól, a The New Republic-től. Hank Heaven címen közölt írása alapján, a lap új főszerkesztője gyanakodni kezd. Vajon mennyi igazság van ebben a cikkben és a többi, Glass által eddig szállított írásban, amelyeket a 25 éves zsurnaliszta nemcsak a The New Republic-ban jelentetett meg, hanem olyan neves lapokban is, mint a Harpers, a George vagy a Rolling Stone?

Az 1990-as évek közepén Dublin leginkább egy harcmezőre hasonlított, néhány nagyhatalmú drogbáró küzdött egymással a piacért. Meglepő módon nem a rendőrség, hanem egy bátor újságírónő, Veronica Guerin (Cate Blanchett) bizonyult a legkomolyabb ellenfelüknek. Guerin buldog szívóssággal követte az eseményeket, és leleplezte a dílereket. A nő az olvasói és a hazája iránt érzett felelősség mellett családjára is komoly figyelmet és energiát fordított, és nemzeti hőssé vált az írek szemében. Joel Schumacher valós történeten alapuló filmje hiteles képet vázol az ír konfliktusról, és megrendítő portrét fest az újságírónőről, aki mindent kockára mert tenni az igazság felkutatása érdekében.

A szabad szájú, vagány Angie-t elbocsátják az állásából, ám ő az a fajta lány, aki a jég hátán is megél. Barátnőjével, Rose-zal elhatározzák, hogy saját munkaközvetítő ügynökséget alapítanak, ahol senki nem parancsol nekik. Csakhogy nem szokványos vállalkozásba fognak: bevándorlókat segítenek hamis papírokhoz és munkához jutni. Az üzlet rövidesen jövedelmezően bizonyul, és a két lány hamarosan ráérez a siker ízére. Azonban egy olyan világban, ahol a kiszolgáltatott munkaerőt aprópénzzel fizetik ki, és a törvények azért vannak, hogy megszegjék őket, Angie és Rose hamarosan rádöbben, hogy a gyors meggazdagodásért talán túlságosan nagy árat kell fizetni?Az Arany Pálma-díjas Ken Loach rendező filmjének főszerepében Kierston Wareing lehengerlően erőteljes alakítással mutatkozik be.

'80-as évek közepe egy amerikai egyetemen: egy diáklány, miután viszonyt kezdett irodalomtanárával, tapasztalatait egy házi dolgozatban használja fel. A nem túl sikeres filmrendező dokumentumfilmet szeretne forgatni elvesztegetett ifjúságáról, ehelyett azonban nevetség tárgyává teszi magát. Amerikai rémálom két tételben.

Egy éve meggyilkolták a sikeres üzletembert és családját. Tanaka, az oknyomozó riporter a megoldatlan ügyben nyomoz. Miközben a barátokkal, ismerősökkel beszél, rájön, hogy a meggyilkolt házaspár nem volt olyan tökéletes, mint hitték. Tanaka nehéz időket él meg, miközben támogatni próbálja a húgát Mitszukót, akit nemrég letartóztattak, és fogdában tartják. Eközben az oknyomozó riporter beleveti magát egy sokkoló, kihűlt gyilkossági ügybe. Egy éve meggyilkoltak egy családot – a férj sikeres üzletember volt, szép feleséggel, elragadó gyerekkel –, és az ügy megoldatlan maradt. Tanaka meginterjúvolja a barátaikat és ismerőseiket. Ahogy a történetek láttán összeáll a kép, rájön, a család mégsem volt olyan tökéletes, ahogy hitték.

Nem éppen profilba vágó feladatot kap Pierre Peders politikai újságíró. A magánéleti botrányairól ismert színésznőcskével, Katyával kell interjút készítenie. Pierre mérges, rangon alulinak tartja a feladatot, ráadásul a nő több mint egy órát késik. Csoda, hogy hamar össze is vesznek? Úgy tűnik, elmarad az interjú, és mindenki megy a dolgára, ám egy baleset újra összehozza őket. Katya felhívja magához a férfit, hogy ellássa a sérüléseit. Beszélgetni kezdenek, melynek nyomán különös kapcsolat bontakozik ki kettejük között.

Érzelmekkel telített filmdráma egy szkeptikus amerikai újságíróról, akit Dél-Afrikába küldenek. A férfinak egy ellentmondásos, szegregáció utáni ügyet kell tudósítania, melyben a faji erőszak áldozatai szembe kerülnek az elkövetőkkel. Miközben a kihallgatásokat vizsgálja, az újságírónak viszonya lesz egy helyi fehér költőnővel. Mindketten saját identitás érzetüket megkérdőjelezve küzdenek azzal, hogy a múlt szörnyű eseményeivel megbékéljenek.

A párizsi lázongások pár fiatal résztvevője a határ felé menekül, és balszerencséjükre megszállnak egy motelban, amit gyilkosok vezetnek.