A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.

Tarkovszkij évekig nem forgalmazott filmje, amely elnyerte a kritikusok díját az 1969-es cannes-i fesztiválon, az életbe vetett hit élményét fogalmazta meg. A XV. században élt, ma már világhíres szerzetes-ikonfestő élettől sugárzó művészetét egyaránt érleli az önkény megnyilvánulása, a pogányok bevonásával vívott - és az aktuális szovjet-kínai szembeállásra utaló - testvérháború, a megalázkodásra késztető nyomorúság, de a kollektív harangöntés is, amelynek eredményeként a közösség erejét hirdeti a harangszó.

A sok nélkülözés és Durga halála után a család Benaresbe költözik. Az apa gyógynövényekkel házal, fia pedig egész nap járja a várost. Az ő látószögén keresztül mi is bepillantást nyerhetünk a szent város különleges világába. Az apa váratlanul megbetegszik és meghal. Ettől kezdve az anyának még nagyobb áldozatokkal kell küzdenie azért, hogy Aput taníttassa. A tanárok azonnal felismerik Apu tehetségét, ösztöndíjjal Kalkuttába küldik egyetemre.

Luke egy fegyenctelepen tölti a "köztulajdon szándékos rongálása" miatt kapott büntetését. Alapjában véve hallgatag, de gyakran eszel ki hecceket az őrök bosszantására, vagy társai szórakoztatására. Ám amikor édesanyja halálhírére magánzárkába teszik (nehogy a gyász szökésre késztesse), a megaláztatás módja és mértéke a heccek királyából lázadóvá keményíti... (port.hu)

Brooklyn lepusztult negyedének egyik utcasarkán áll a környék egyetlen fehér üzlete, az olasz származású Sal pizzériája, amit a két fiával vezet. Szemben vele a szorgalmas dél-korei házaspár kereskedése. Egy képkiállítás miatt a fekete fiatalok bojkottot akarnak hirdetni a pizzázó ellen. A nagy kánikulában pattanásik feszülnek az idegek, mígnem az olasz elveszti önuralmát, és összetöri az egyik fekete rádió-magnóját. Elszabadul a pokol, a kiérkező rendőrök megölik az egyik feketét. Társai bosszúra szomjaznak.

Philip Marlowe magánnyomozót egy milliomos idős férfi azzal bízza meg, hogy derítse ki, mivel zsarolja lányát egy könyvekkel üzletelő férfi. A detektív felkeresi a könyvkereskedőt, de már csak a hulláját találja - a holttest mellett pedig ott ül megbízója lánya, önkívületi állapotban. Marlowe innentől fogva ahová csak beteszi a lábát holttestekbe botlik, kaszinótulajdonosokat és simlis üzletembereket követ, gazdag és veszélyes nők társaságában forog, ügyetlen bérencek lövései elöl menekül, cinikus humorát azonban még a legveszélyesebb helyzetekben sem veszíti el. Az ügyet pedig tovább bonyolítja a gyönyörű és ravasz Vivien, munkaadójának idősebb lánya.

Oroszország a huszadik század első évtizedeiben. Jurij Zsivágó, az érzékeny lelkületű orvos és tehetséges költő mit sem ért abból, ami körülötte történik, tehetetlen bábúként sodorják magukkal az események. A tizenhét éves Larát Moszkvában pillantja meg, majd hosszú évekig nem látja viszont. Jurij orvosként szolgál az első világháborúban. Egy frontkórházban találkozik újra Larával, akibe beleszeret. A régi hatalmat elsöpri az 1917-es forradalom. Az orvos és szerelme megtapasztalja mindazt a szörnyűséget és megpróbáltatást, melyet az új idők hoznak.

A United Artists ezzel a filmmel kívánt csatlakozni a korabeli divathoz: a gengszterfilmkészítéshez, Howad Hawks mindjárt meg is rendezte a műfaj akkori legjobb moziját. Muni jóideig nem szakadt el a gengszterfiguráktól, sőt ezen belül egy sajátos karaktert teremtett: általában műveletlen, nyers, közönséges gengsztertípust alakít, akinek kegyetlensége és durvasága gyermeki naivitással keveredik. A történet alapjául Al Capone élete szolgált. Egy kis szélhámos a gengsztervezér, Lovo szolgálatába szegődik. Később megöli főnökét és kezdetét veszi egy furcsa karrier... A film remake-jét (igen jelentős változtatásokat eszközölve rajta) Brian De Palma készítette el 1983-ban, Al Pacino főszereplésével.

A híres költő, William Blake nevét viselő, egyszerű, hétköznapi figura könyvelőként dolgozott Clevelandben. Egy új állás reményében azonban Bill maga mögött hagyta a civilizációt, és az Isten háta mögötti vadnyugati városkába utazott. Ám mire odaért, a helyét betöltötték. Bill pedig ott maradt a határvidéken munka és pénz nélkül. Hamarosan megtapasztalja, hogy az élet nem fenékig tejfel errefelé, összetűzésbe keveredik, és megöl egy embert. Emiatt menekülni kényszerül. Útja során találkozik a Senki nevű indiánnal, aki társául szegődik. Miközben fejvadászok üldözik őket, a legkülönfélébb kalandokba keverednek.

Frank Bullitt megbízást kap egy nagyratörő politikustól, Chalmerstől, hogy őrizzen egy besúgót, akit egy maffia elleni perben akarnak kihallgatni. Bullitt és társai egy lerobbant szállodai szobában felváltva őrzik a tanút. Az éjszaka két ismeretlen fegyveres tör be a szobába, és a tanút életveszélyesen megsebesítik. Chalmerset semmi más nem érdekli, mint hogy a tanú életben maradjon a tárgyalásig, amelytől nagy politikai sikert remél. Bullitt-tot ezzel szemben az érdekli, ki árulta el a rejtekhelyet a bérgyilkosoknak.

A családregény a kilencven éves Antónia életének utolsó napján kezdődik, amikor felidézi az elmúlt ötven évet. Vége a második világháborúnak, Antónia édesanyja halála után, lányával együtt visszatelepül a kis faluban lévő szülői házba. A falu nehezen tolerálja az asszony független életvitelét, aki átvéve a családfő szerepét, mindig tudja mit akar és azt bármi áron keresztül is viszi. Antónia legfőbb törekvése az, hogy ő és családjának tagjai megalkuvás nélküli, teljes életet éljenek.

A Pekingből Sanghajba tartó expresszvonaton vegyes utazóközönség találkozik, köztük az angol Harvey kapitány és korábbi szerelme, Madeleine, akiről kiderül, ő a híres-hírhedt Sanghaj Lily. Az egyik utas, egy felkelőcsoport vezetője, a kínai Csang emberei elfoglalják a vonatot. Csang megfenyegeti Harveyt, lelövi, ha Sanghaj Lily nem teljesíti kívánságait.

John és Laura Baxter Velencében élnek és dolgoznak. Megpróbálják túltenni magukat kislányuk tragikus halálán. Két spiritiszta vénkisasszony felajánlja, hogy segítenek nekik kapcsolatba lépni a vízbe fulladt gyerekkel. John elutasítja az ötletet, pedig álomszerű vízióiban gyakran felbukkan a kislány, amint az utcákat rója piros esőkabátjában, s ilyenkor feleségét is látja a halottas gondolán.

James Ballardnak és feleségének elege van sivár életükből. Apatikusan peregnek a napok, mígnem James egy közlekedési balesetet "elszenvedve" ráeszmél a karambolozás pikantériájára. Ágyéka hevesen reagál az összecsattanó autók látványára. Rövidesen kiderül, nincs ezzel egyedül. A kis csapatot, mely az autótörésben leli örömét, immár nem fenyegeti az unalom réme.