1921-et írunk, május van, az emberek énekelnek, Marais vidéke a tavasz szépségeiben pompázik. Itt él Riton és Garris, a két jóbarát is. Ritont valamikor elhagyta szerelme, Pamella, és efölötti bánatát sem az idő, sem a felesége, sőt, gyermekei sem enyhítik. Garris a háborúból vetődött ide, két-három napra tervezte maradását, 12 év lett belőle. Zöldbéka-papa, vagyis Pépé, a gazdag gyáros úrhatnám családjában magányosnak érezve magát, gyakran látogat ki a lápvidékre. Ismerősök, barátok összejárnak, kirándulnak, békát fognak, ha éppen nem a szerelmükkel andalognak... Marais varázsos hangulatáról, lakóinak mindennapi életéről Riton lánya mesél, aki ma boldog nagymama és feleség, s aki tudja, milyen szépek voltak azok az évek, amikor még megvolt a szeretett lápvidék...
II. Gyula, az utolsó igazi katonapápa egyben a művészeteknek is nagy pártolója. Azt akarja, hogy az utókor ne csupán jeles hadvezérként emlékezzen rá, hanem kivételes mecénásként is. Ezért megbízza Michelangelót, a keményfejű szobrászt, hogy a sixtusi kápolna freskóinak megfestésével hagyjon kitörölhetetlen emléket a korról. Két szuverén egyéniség harcának köszönhetően megszületik minden idők egyik legmonumentálisabb remekműve...
A Kék csillag című kalandfilm három testvér történetét meséli el: Beua, John és Digby Lady Brandon örökbefogadott gyermekei. Amikor a család eladósodik, egyetlen értékes vagyonukat, a mesés Blue Water névre hallgató gyémántot is el kell adniuk. Az értékes kő azonban eltűnik, s kiderül, hogy Beua lopta el. Ezt követően a fiú elszökik és idegenlégiósnak áll; hamarosan testvérei is követik. Felettesük a kegyetlen Markoff őrmester lesz, ám mielőtt kirobbantanák a felkelést a férfi ellen, a csapatot megtámadják az arabok...
A tizenöt éves korától elmegyógyintézetben élő Dennis (Grant Show) egy óvatlan pillanatban megszökik. Egy hasonszőrű lány személyében aztán partnerre talál, hogy sötét elképzeléseit megvalósítsa. Ám új társa, Sue (Wendy Benson-Landes) elméje még az övénél is bomlottabb.
Minden sikeres férfi mögött egy okos nő áll, aki hittel, szeretettel, kitartással egyengeti a férj életútját, megteremti a harmonikus hátteret az alkotói tehetség kiteljesedéséhez, s aki képes akár saját céljairól, vágyairól is lemondani e cél érdekében. Nincs ez másként Lev Tolsztoj, az orosz irodalom óriása, kora világszerte legjobban ünnepelt írója házasságában sem. Szofja grófnő, aki már ötven éves házassággal a háta mögött nem csak Tolsztoj felesége és 15 gyermekük édesanyja, hanem a zseniális szerző múzsája és titkárnője is egy személyben, szorgalmasan másolgatja férje kéziratait. A Háború és békét például hatszor körmölte le újra és újra. Tolsztoj élete alkonyán újkeletű nézetei miatt egyre többször kerül konfliktusba Szofjával. Amikor pedig a végrendeletét is megváltoztatja, és mindenét (beleértve műveinek szerzői jogait is) az orosz népre hagyja, Szofja úgy dönt, felveszi a harcot a tarthatatlan helyzettel, Csertkovval és körével, valamint férje legrosszabbik énjével.
Főszereplője a XIX. századi Anglia társadalmi konvencióival szembeszálló, független amerikai hölgy, Isabel Archer. Már azzal is botránykővé válik a társaság szemében, hogy visszautasít egy előnyös házassági ajánlatot. De a szabadság és igaz szerelem kedvéért még ármány szőtte frigyét is van bátorsága felrúgni.
Isabelle, a párizsi művésznő és elvált anya, szeretné végre megtalálni az igaz szerelmet.