A két tizenhárom éves fiú, Leo és Remi a gondtalan gyerekkor idilli életét élik. Mindketten szerető családban nevelkednek Belgium egyik gyönyörű vidékén. A nyár hosszú hónapjaiban minden percet együtt töltenek, elmerülnek a saját maguk által kitalált, bonyolult történelmi szerepjátékokban, bicikliznek, frissen szedett gyümölcsöt esznek, és segítenek szüleiknek a gazdaságban is. Az iskola kezdete azonban kiszakítja őket érintetlen saját világukból, majd intenzív barátságuknak hirtelen vége szakad. Léo nem képes megérteni, hogy mi történt.

A nyári szünetben a 15 éves Sieger az atlétikai csapattal edz a nemzeti bajnokság váltófutó számára. Mikor találkozik csapattársával, Marc-kal, olyan érzéseket fedez fel, amelyek túlnyúlnak a barátságon. Bár Marc viszonozza vonzalmát, Sieger magányosan küzd, ahogy a bajnokság közeleg.

1928 márciusának egyik szombat reggelén, Los Angelesben Christine Collins elbúcsúzik a kilencéves kisfiától, akit egyedül nevel, azután munkába megy. Este, amikor hazaér, a legszörnyűbb rémálma válik valóra: a kis Walternek nyoma veszett. Öt hónappal később a rendőrség bejelenti, hogy a kisfiú előkerült, és a nyomozást lezárták. Holott csak rábeszélték az asszonyt, hogy vigyen haza egy kisfiút, akiről pedig tudta, hogy nem az ő fia. Amikor Christine megpróbálja elérni a hatóságoknál, hogy folytassák a nyomozást, valóságos rágalomhadjárat indul ellene. Egyedül Briegleb tiszteletes személyében talál segítségre.

Buck nagybácsi (John Candy) egy igazi ügyefogyott, kétbalkezes lúzer, ámde a szíve a helyén van. Így a szülök távollétében gondolkodás nélkül vállalja be két unokahúga egy unokaöccse felügyeletét. A gyerekek persze rögtön látják, hogy milyen béna Buck bácsi, ezért segítenek neki megbirkózni olyan hatalmas feladatokkal, mint a barátnő, a szomszédasszony, az álláskeresés és a reggeli készítése.

A fesztiváldíjas alkotás Reinaldo Arenas kubai költő és író önéletrajzi regénye alapján készült. A vidéken nagy szegénységben, de szabadon felnőtt fiúnak hamar felfedezik kivételes tehetségét és a fővárosba küldik tanulni. Húsz éves korában első kötetével országos elismertségre tesz szert. Ám hatalmas keresztet cipel a hátán: Castro rezsimjében halálos bűnnek számított a homoszexualitás, amelyet a költő (és barátai) nyíltan vállaltak. A költő sok nehézség árán emigrált Amerikába, ám az ígéret földjére már csak meghalni érkezett gyógyíthatatlan betegsége miatt... Reinaldo Arenas (1943-1990) memoárjai alapján készült a film, a meleg kubai költő és regényíró eleinte Castro híve, majd életmódja és provokatív magatartása miatt Amerikába kénytelen szökni.

Az Utolsó napjaim című filmdrámában egy fiatal, sikeres fotós harminc évesen szembesül a megmásíthatatlan ténnyel: halálos beteg, és már csak pár hónapja van hátra. A film végigkíséri Romain utolsó napjait, láthatjuk emberi kapcsolataiban és a lelkében végbemenő változásokat.

Majd négy évtizednyi együttélés után végre összeházasodik Ben és George, a homoszexuális pár. Amikor ennek híre megy a katolikus iskolában, ahol George dolgozik, elveszíti munkáját. Így viszont már nem tudják fenntartani a New York-i lakásukat. Átmeneti megoldásként George beköltözik a szomszédban élő, homoszexuális rendőrpárhoz, míg Ben Brooklynba költözik az unokaöccséhez és családjához. Míközben új lakás után járnak, a különélés és a kényelmetlen helyzet minden érintett életére kihatással lesz.

A hetvenes évek legvégén egy álmos New Jersey-i kisvárosban egy jóképű srác gondolt egyet, átkelt a nagy folyón, behatolt New York City szövevényes dzsungelébe, és az élete örökre megváltozott. A szerencséje úgy hozta, hogy feltárult előtte a Studio 54 nevű híres és hírhedt klub kapuja, és az áhított küszöböt átlépve Shane alámerül a diszkódrogok dekadens delíriumába, a veszélyes vágyak világába, a szexuális szabadosságok szédületébe, a hírnév hazug hiúságába, a csalóka csillogás csapdáiba…