A soha véget nem érő háború abszurd és lehetetlen, de - mint tudjuk - a Balkán megvalósult meséje. Belgrád 1941-es német megszállását követően több partizáncsalád a pincékbe menekül. Egy "jóbarát" hadiszállító támogatásával fegyvereket készítenek az ellenállásnak - amin a halálgyáros jól keres. A háborúnak egyszer csak vége lesz, de a barát tovább szövi a szilaj harcok történetét, oly hihetően, hogy egész város éldegél immár a felszín alatt. Azonban 1961-ben néhány partizán felmegy a fényre. Meglepődésük leírhatatlan. Azután 1991-ben újra kitör a háború...
Homer Hickam az 1950-es években, egy kis nyugat-virginiai bányászvárosban tölti gyermekéveit. Kilátásai nem túl fényesek, valószínűleg ő is bányász lesz, akárcsak édesapja. 1957 októberében azonban megváltozik Homer számára a világ: fellövik az első szovjet Szputnyikot. Attól kezdve a rakéták érdeklik leginkább a fiút. Barátaival minden idejét a kísérleteknek szenteli, a szülői rosszallások ellenére. Egyedül Riley tanárnő bátorítja a komolyabb kísérleteket. Vezetésével beneveznek a Nemzeti Tudományos Díjért folyó versengésbe. Homer céltudatosan készül pályájára és az űrkutatás egyik meghatározó amerikai személyiségévé válik...
A II. világháború idején, egy japán hadifogolytáborban játszódik a film története. A fogolytábor parancsnoka szerint a foglyok kegyetlenségbe való beletörődése a gyengeség jele. Ezért is tiszteli az öntudatos Celliers-t, akivel szellemi síkon méri össze az erejét.
1920-as évek. A hamburgi színház társulatának tehetséges színészét, Hendrik Höfgent mérhetetlen becsvágy fűti. Baloldalisága és művészi féltékenysége miatt Höfgen összeütközésbe kerül a színház ugyancsak tehetséges színészével, a nemzetiszocialista Miklasszal (Cserhalmi György). Höfgen érvényesülése érdekében feleségül veszi a nagypolgári családból származó Barbara Brucknert. A Berlini Állami Színházban kap szerződést, ahol végre eljátszhatja álmai szerepét, Mephistót. Ezzel megkezdődik feltartóztathatatlan karrierje, épp az idő tájt, amikor a nemzetiszocialista párt hatalomra kerül.
Egy 8 éves kisfiú bármit megtenne, hogy véget érjen a II. világháború és az apja hazatérhessen. A történet apa és fiú közötti határtalan szeretetről szól.
Az 1950-es években nem sok lehetőség adódott egy fekete bőrű fiatalember számára a kitörésre. Ernest "Ernie" Davis az amerikai futballban próbált érvényesülni. A Syracusai Egyetem csapatában játszott, és országos hírnévre tett szert, amikor a csapatával 1959-61 között kétszer is diadalmaskodott. A futóteljesítménye láttán 1959-ben egy sportújságíró ragasztotta rá az Elmira Express nevet. Davis ikon lett a feketék körében, és hozzájárult a polgárjogi mozgalom erősödéséhez. Bár 1963-ban leukémiában meghalt, személye örökre megváltoztatta az amerikai sportot és kultúrát.
Antwone Fisher, a haditengerészet katonája rendszeresen bajba kerül féktelen természete miatt. Miután egy semmiség miatt ismét verekedésbe keveredik, elküldik Dr. Davenporthoz, a sereg pszichiáterhez, aki apránként elnyeri a bizalmát. Miután megismeri szörnyű gyerekkorát, úgy gondolja, megfejtette a fiú agresszivitásának okait. Amikor azonban Fisher újra fogdába kerül kénytelen ráébredni, hogy még csak a felszínt látta, a srácnak jobban szüksége van rá, mint képzelte.
Ez a döbbenetes történet Amerika egyik legendás televíziós sztárjának, Bob Crane-nek kalandos életét és titokzatos halálát meséli el. Bob Crane (Greg Kinnear) a Hogan hősei című sorozattal futott be a hatvanas években. A hírnév és vagyon mellett Crane belegázolt a sztárság sötét, önpusztító mocsarába is. Barátja, egy különc videotechnikus, John Carpenter (Willem Dafoe) szisztematikusan dokumentálta Crane féktelen orgiáit. Később egyre nehezebb volt kötőféken tartani a vadabbnál vadabb szexuális kicsapongásokat, és Crane kettős élete brutális véget ért. Gyilkosának személyét a mai napig homály fedi.