A '80-as évek végén, Oh Dae-soo-t, a teljesen átlagos családapát elrabolják saját háza elől és évekig fogva tartják egy privát cellában, ahol az egyetlen kapcsolatot a külvilággal egy televízió jelenti számára. Így szerez tudomást róla, hogy feleségét megölték és a rendőrség őt gyanúsítja. Értelmetlen és érthetetlen fogvatartása a kezdeti kétségbeesés után eltökélt belső bosszúvá érik. 15 évvel később szabadul, mindenféle magyarázat nélkül. Oh Dae-soo-t megkeresi az a személy, aki valószínűleg minden balszerencséjének okozója és azt javasolja, hogy találja meg, ki és miért tartotta fogva annyi éven át. A rémálom folytatódik Oh Dae-soo számára.

Lester Burnham átlagos férfi, szürke és unalmas fickó, aki legszívesebben folyton a tv előtt ülne. Az élete azonban egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozik, és ennek két oka van, az egyik az, hogy ki akarják rúgni a munkahelyéről, a másik pedig, hogy elmegy a feleségével egy iskolai meccsre, ahol olyannyira megakad a szeme a lánya barátnőjén, Angelán, hogy attól kezdve képtelen kiverni a fejéből a kislányt. Amikor rájön, hogy ki fogják rúgni, ő maga is rásegít a dologra, és nem hajlandó együttműködni a vállalat költségracionalizáló szakemberével, akinek az a dolga, hogy eldöntse, kit kell majd kirúgni. Kihallgatja lánya és Angela beszélgetését, melyből az derül ki számára, hogy ha gyúrna egy kicsit felsőtestre, Angela nem tudná megállni, hogy lefeküdjön vele.

A helyi pucckirálynő-választás győztesei (Patrick Swayze és Wesley Snipes) Hollywoodba repülhetnek a döntőre. Ám ők repülés helyett az országutat választják, és a harmadik szépséggel (John Leguizamo) nekivágnak Amerikának egy rozzant Cadillacben. Kabalaként magukkal visznek egy fényképet, melyen a címbéli hölgy és üzenet látható. Amikor tragacsuk lerobban, egy szakadt kisvárosban kell eltölteniük a hétvégét. Syndersville-ben nagy a felbuzdulás a férfi lakosok körében, hiszen jó nők ritkán érkeznek ebbe a porfészekbe. A három grácia alaposan felbolygatja a város életét.

Kao Vaj-tung azon kevesek közé tartozik, akiknek sikerült. Tisztes karriert futott be Amerikában, a lehetőségek hazájában, s már az állampolgárságot is megszerezte. Bankszámlája olyannyira meggyarapodott, hogy Manhattan egyik legmenőbb negyedében futja lakásra. Idősödő szülei odahaza Tajvanon boldogan élnének, míg meg nem halnak, ha fiukat boldog férjnek és családapának tudhatnák. Ám a házasságnak, amire a szülők oly forrón vágynak, komoly akadálya van: Vaj-tung Simont szereti. Egyetlen megoldás van: az aggódó rokonságnak prezentálni kell egy nőnemű menyasszonyt, s erre megvan az eszményi önkéntes jelölt Vej-vej, az illegálisan bevándorolt kínai festőművész leányzó személyében.

Egy autóbuszos kirándulás során Rosalbát, a pescarai háziasszonyt legnagyobb bosszúságára egy útmenti kávézóban hagyják. Ahelyett, hogy megvárná, hogy férje és gyerekei visszajöjjenek érte, kissé durcásan úgy dönt, inkább hazaindul egyedül. Hamarosan felveszi egy kocsi, amely a számára teljesen ismeretlen Velencébe viszi. Másnap vasárnap, s itt kezdődik csak igazán Rosalba kalandja. A rövid kitérőből, Rosalba családjának írt levelének megfogalmazása szerint "kisebb vakáció" lesz. Férje, Mimmo nem lát a dühtől. Amikor megtudja, hogy egyik alkalmazottja, egy vízügyi szakember nagy krimiolvasó, Velencébe küldi, hogy keresse meg a feleségét.Rosalba időközben új életet kezdett. Egy öreg anarchista virágárusnál talál munkát, a kissé naiv, izlandi származású pincérnél, Fernandónál lakik, és közeli barátságot köt a szomszédban lakó kozmetikus-masszőr Graziával.

Az I'm Not Ashamed című dráma az 1999. április 20-án az amerikai Columbine Középiskolában történt lövöldözés tragikus történetét dolgozza fel. Megpróbál válaszokat keresni az ahhoz hasonló kérdésekre, hogy mi vezethette a szörnyű tett elkövetéséhez az iskola egyik diákját. Az események egyik főszereplője a meggyilkolt Rachel Joy Scott és édesanyja, Beth Nimmo.

Elisabeth megelégeli férje faragatlanságát és összecsomagol, fogja a gyerekeit és a fivéréhez, Göranhoz költözik. 1975-öt írunk. Elisabeth átlagos, kertvárosi háziasszony, Göran pedig egy kicsit más: kommunában él. Elisabeth ide érkezik meg a gyerekeivel - egy kaotikus házba, tele hosszú hajú hippikkel, akik a politikáról vitatkoznak, a szabad szerelem hívei, zöldséget termesztenek és rengeteg vörösbort isznak. E két külön világ találkozása olyan kalamajkába torkollik, amely mindannyiuk életét megváltoztatja.

Bree, lánykori nevén Stanley transzszexuális. Hosszú évek óta magányosan él Los Angeles-ben, és arra készül, hogy teljes értékű nővé váljon. A New York-i rendőrségen prostitúció és drogügyek miatt letartóztatták 17 éves fiát; mivel Toby anyja már nem él, őt keresik meg. Bree nem akar tudomást venni a fiúról, akinek létezéséről a telefonhívásig nem is tudott, de terapeutája határozottan ellenzi a műtétet addig, amíg nem tud szembenézni a múltjával. Bree képtelen bevallani Toby-nak, hogy a konzervatív középosztálybeli női külső valójában az apját rejti; inkább egy egyházi segélyszolgálat tagjaként tünteti fel magát. Amikor rájön, hogy Toby Los Angeles-ig akar stoppolni, csak hogy megkeresse az apját, felajánlja, hogy magával viszi. A hosszú út alatt találkoznak múltjuk szereplőivel, és nemcsak egymást, hanem saját magukat is megismerik...