Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék. A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.
A film Alice Walker Kedves Jóisten című regényéből készült. Az Egyesült Államok déli részén játszódik, fekete írónő, fekete története. De nemcsak a feketék másodrangúságáról szól, hanem a nőkről, akik a feketék társadalmában másodrangúak: Csak nézd meg magad - vágja Celie fejéhez a férje - Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy." És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki a hosszú-hosszú éveken át csak istenhez írhatta a leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni sem tudok. De itt vagyok."
Fiút barkácsolt magának az öreg, különc feltaláló. Az Edward névre keresztelt, érző, gondolkodó lény majdnem teljesen kész, már csak a kezei helyén éktelenkednek ollók. Sajnos ott is maradnak, mert az öreg meghal, mielőtt a művét befejezhette volna. A jószívű Peg talál rá a lakatlan kastélyban. Magához veszi a megárvult fiút, tudja, hogy a félelmetes kinézet melegszívű, érző lényt takar. Edwardot lassan a városka többi lakója is megkedveli, különösen, hogy az ollói révén hasznossá tudja magát tenni. Hamarosan beleszeret a csinos Kimbe, ám ez nem mindenkinek nyeri el a tetszését.
A gazdag ültetvényes hírében álló Big Daddy Pollitt 65. születésnapját ünnepli. Ez a születésnap azonban nem felhőtlen - az orvos nem sokkal korábban állapította meg a férfiról, hogy rákos. Pollitt két fia, Brick és Gooper családjukkal együtt érkeznek felköszönteni apjukat. Gooper látszólag mintafiú: ő és felesége, Mae már számos unokával ajándékozták meg az öreget, így titokban arra számítanak, hogy nekik jut majd az örökség. Big Daddy kedvence azonban mégis inkább Brick, aki életvitelével éppen ellentéte bátyjának: mióta legjobb barátja öngyilkos lett, szüntelenül iszik és feleségétől is elhidegült, akiről azt gyanítja, hogy megcsalta őt. A születésnapon régi sérelmek, mély érzelmek bukkannak elő és a néző előtt kirajzolódik egy család drámája.
1955-ben vézna gitáros sétált be a Sun lemezstúdió ajtaján. Ez a pillanat kitörölhetetlen nyomott hagyott az amerikai kultúrában. A gitáros akkordjai ritmusosan zötyögtek, mint a tehervonat, hangja pedig mély és sötét volt, akár az éjszaka. Erőt sugárzó, átható tekintetétől és énekétől libabőrős lett az ember. Dalai, melyek a szív fájdalmairól és az életben maradásról regéltek, merészek voltak és húsbavágóak, és nem hasonlítottak semmilyen addig hallott dalra. Ezen a napon kezdődött Johnny Cash karrierje, és ekkor lépett rá személyisége átalakulásának rögös útjára is.
Új tanárnõ érkezik a jó hírű, patinás St. George kollégiumba. Sheba Hart művészettörténetet tanít, és a legtöbb kollégájától eltérõen kicsit másként gondolkodik a világról. Szerencsére a fiatal nõ gyorsan rokonlélekre talál az egyik idõsebb kolléganõ, Barbara Covett személyében. Ám nem csupán õ az egyetlen, akit elvarázsol az új tanárnõ személyisége, sajátos életszemlélete. Amikor Sheba tiltott szerelmi kapcsolatba keveredik, Barbara az egyetlen, aki a védelmére kel. Talán azért, mert õ sohasem merte megtenni, amire igazán vágyott.
Oliver Barrett gazdag családból származó egyetemista. Szeretné a saját útját járni, és bebizonyítani, hogy nincs szüksége apja segítségére az életben. Mindezt tetézi, hogy beleszeret a szegény családból való Jennybe. A két fiatal, dacolva a köztük lévő társadalmi különbséggel és a szülők ellenkezésével, összeköti az életét. Együtt élnek, a boldogságuk felhőtlen. Vagy mégsem? Amikor Jenny beteg lesz, még semmi rosszra nem gondolnak. Ám kiderül, hogy a baj súlyosabb, mint hitték. Jenny ugyanis halálos beteg, csupán hónapjai vannak hátra.
Miután feltámadt halottaiból, Art bohóc egy kisvárost vesz célba, hogy egy fiatal lány életére törjön.
Joanna egy connecticuti kisvárosba, Stepfordba költözik a családjával. Egy idő után a fiatalasszonynak feltűnik, hogy valami nincs rendben a helyi nőkkel. Egyfelől az asszonyok boldogan végzik a házimunkájukat, mindenben a férjük kegyét lesik, másfelől unalmas nőszemélyek, akiknek nincs egy önálló gondolatuk. Joanna és új barátnője, Bobbie megpróbál utánajárni a dolgoknak. Amikor azonban Bobbie is megváltozik, Joanna rájön, hogy a városka férfiai összeesküdtek a férfisoviniszta tudósokkal, és az asszonyaikat szolgálatkész androidokkal helyettesítették.
A brit felsőbb osztályok elfojtott szexualitása a célpontja a filmnek, amely E.M. Forster első regénye alapján készült. A történet egy brit özvegy Toszkánában tett kalandozásait követi, ahol is szerelembe esik, majd férjhez megy egy helyi férfihoz.
A gyönyörű kamaszlány a vágya, hogy sztár legyen és a bulvárlapok címoldalára kerüljön. Mariel Hemingway alakítja Dorothy Strattent, a Playboy álomlányát az igaz történetben. Bármily ambíciózus is a lány, azért sebezhető. Egy szélhámos fedezi fel, aki szeretője lesz és gátlástalanul hajszolja a siker felé.
Egy kislány a szüleivel egy elhagyatott kunyhóban vakációzna, azonban négy fegyveres idegen túszul ejti őket, és azt követelik a családtól, hogy hozzanak meg egy képtelen döntést az apokalipszis elkerülésének érdekében. A család a külvilággal szinte nem tud kommunikálni, így kell eldönteniük, mit hisznek el és mit nem, mielőtt mindennek vége.
A Chappaquiddick, megtörtént esetet, a Ted Kennedy által 1969-ben, a címként nevesített szigeten okozott tragikus kimenetelű autóbalesetet és az azt követő botrányt, valamint annak erősen manipulált kezelését és következményeit feldolgozó 2017-es film, John Curran rendezésében.
Az emberek bűnnel teli, elkorcsosult életét látva a Teremtő elhatározza, hogy elpusztítja a világot, és újrateremti azt. E hatalmas feladatra egy embert tart érdemesnek, a családjával bolyongó Noét, aki a legnehezebb helyzetben sem ingott meg a hitében. A Teremtő figyelmezteti a közelgő katasztrófára, és megparancsolja neki, hogy mentse meg az állatokat, építsen egy bárkát, hogy túléljék az özönvizet. Munkáját azonban hátráltatja a gonosz Thubal-Káin, aki csatlakozni akar hozzá a züllött seregével.
Moose (John Travolta) felnőtt ugyan, de nem is kicsit visszamaradott és gyerekes. Egy igazi filmrajongó, akinek az a legnagyobb vágya, hogy találkozhasson példaképeivel, sőt ha lehet, még autogramot is kérjen tőlük. A kedvenc akciósztárja egy Hunter Dunbar (Devon Sawa) nevű színész, akihez Moose minden létező eszközzel megpróbál közelebb kerülni. Az arrogáns Dunbar azonban ezt nem nézi túl jó szemmel...
Egy nyomozó története, aki szeretné visszaszerezni szaglását és szerelmét - ennek érdekében pedig hajlandó összedolgozni egy parfümkészítővel, aki mindent megtesz azért, hogy megalkossa a tökéletes illatot.