Ennis Del Mar és Jack Twist először egy hajnalon találkoznak, Joe Aguirre birtokán, a munkáért sorban állók között.Mindkettőjüket ehhez a tájhoz kötik céljaik - tartós munkát találni, megházasodni, családot alapítani - és mégis vágynak valami másra, megfoghatatlanra is. Egymásra találnak a barátságban, majd egy ennél is mélyebb kapcsolatban. Nyár végére útjaik elválnak, Ennis Wyomingban marad és feleségül veszi szerelmét, Almát, aki két gyemeket szül neki. Jackre Texasban felfigyel a rodeo királynője, Lureen Newsome. Kapcsolatuk házassággal folytatódik, egy fiuk születik. Négy év telik el, amikor Ennisnek átad a felesége egy képeslapot, amely Jacktől érkezett, hogy átutazóban lesz Wyomingban. Ennis lelkesen várja barátját, majd egy pillanat alatt világossá válik, hogy az eltelt idő csak erősítette a kettőjüket összekötő szálakat.

1977-ben Harvey Milket beválasztották a San Francisco városának Felügyelői Testületbe, így ő lett az első olyan választott, magas közhivatali tisztséget betöltő ember Amerikában, aki nyíltan vállalta homoszexualitását. Győzelme nemcsak meleg jogi szempontból volt jelentős; egységbe kovácsolta a politikai spektrum különböző szereplőit, a nyugdíjasoktól kezdve a szakszervezeti dolgozókig. Harvey Milk alapjaiban változtatta meg az emberi jogokért folytatott harc természetét, és vált egész Amerika hősévé, szomorúan korai, 1978-ban bekövetkezett tragikus halála előtt.

Chile, 1970. Egy éjszakai nagy ivászat közben Jaime-t, a magányos, 20 éves fiatalembert börtönbe viszik. Ott találkozik egy idősebb és megbecsült emberrel, akinél védelmet talál, és akitől megtanulja a szeretetet és a hűséget. De amint kapcsolatuk erősödik, szembesülnek a börtönben zajló erőszakos harcokkal.

Fiúk tengnek-legnek az utcán, prostitúcióból élnek, csapatba verődve árulják magukat. Scott azonban kilóg közülük a sorból, őt ebbe az életformába a dac sodorta, a lázadás vasakaratú, polgármester apja ellen. Hozzá kötődik a legjobban az érzékeny Mike, aki narkolepsziában szenved. A két fiú együtt indul útnak, hogy megkeressék Mike anyját, s eljutnak egész Olaszországig, ám a mama már rég máshol jár. Hazatérvén Scott a rég áhított apai örökséggel újra beilleszkedik a gazdag polgári világba, Mike pedig magára marad a semmibe vesző idahoi országút szélén.

Kai balesetben meghal, és ez az esemény összehoz két embert, akik korábban sohasem találkoztak egymással. Kai édesanyját, Junn-t, ki egy idősek otthonában lakik Londonban, de egy szót sem beszél angolul, és Kain élettársát, Richardot. Richard és Kai kapcsolatáról az anya korábban mit sem tudott. Ez az ismerkedés felettébb különleges. Különleges, mert nem beszélnek közös nyelvet, különleges érzelmi vonalon is. Hisz nincsenek közös emlékeik. Egy tolmács, Vonn segítségével képesek egymással verbálisan kommunikálni. Idővel egyre közelebb kerülnek érzelmileg egymáshoz, mely azt eredményezi, hogy mindketten tisztán látják: együtt kell hogy osztozzanak a szeretetben és a szomorú percekben, még akkor is, ha épp nincs a közelükben a segítség, vagyis a nyelvek közti híd.

A film nem igyekszik sem hősként, sem terroristaként ábrázolni az Izraelben ártatlan polgárokkal együtt saját magukat is felrobbantó palesztin fiatalokat. Célja, hogy minél autentikusabb környezetben mutassa be két öngyilkos merényletre készülő fiatal utolsó napját, hogy feltárja milyen egyedi, emberi indíttatás rejlik egy merényletre készülő palesztin döntése mögött. A film két gyerekkori jó barátról, Kaledról és Szaidról szól, akiknek reménytelen hétköznapjai egy merényletre való készülődéssel nyernek új értelmet. A palesztin fiatalok bombatámadásra készülnek az izraeli katonák ellen, ám végül is különböző módon döntenek a Tel-Avivba szánt bombákról...

A film Pjotr Iljics Csajkovszij életének egy legendákkal övezett mozzanatáról szól, amikor a terjedő pletykákat megelőzendő nagy hirtelenséggel házasságra lép egy fiatal rajongójával, Antonyina Miljukovával. Ám amikor rájön, hogy a frigy nem működik, elhagyja őt és nem engedi többet maga közelébe. A fiatal asszonyt mindez a kétségbeesésbe, majd az őrületbe kergeti.

Az Utolsó napjaim című filmdrámában egy fiatal, sikeres fotós harminc évesen szembesül a megmásíthatatlan ténnyel: halálos beteg, és már csak pár hónapja van hátra. A film végigkíséri Romain utolsó napjait, láthatjuk emberi kapcsolataiban és a lelkében végbemenő változásokat.

A dagadt Babs Johnson az FBI elől menekülve egy lakókocsiban húzza meg magát Baltimore külterületén. Vele van az elhízott anyja, akit rácsos ágyban tart, és a degenerált, hippi fia is. Babs büszkén vállalja "a leggusztustalanabb élő személy" címet, amelyet egy bulvárlap aggatott rá. Connie és Raymond Marble azonban arra készül, hogy elhódítsák tőle a titulust. A páros stoppos lányokat rabol el, akiket fölcsináltatnak a homoszexuális szolgájukkal, és a babákat leszbikus pároknak adják el. Az így szerzett pénzt pedig a pornó- és drogüzletbe fektetik. Babsék felveszik a kesztyűt.

Miután erőszakosan kirabolják egy vasútállomáson, egy magányos fiatalember támadója megszállottjává válik, de az üldözés közben a saját tragédiája felé rohan.