Minden úgy kezdődik, hogy Llewelyn Moss talál egy teherautót, amelyet egy csapat hulla őriz. A kocsiban egy jó adag heroin és két millió dollár pihen. Amikor Moss elveszi a pénzt, olyan katasztrofális erőszakhullámot indít el, melyet még a korosodó, kiábrándult Bell sheriff személyében képviselt törvény sem tud megfékezni. Ahogy Moss megpróbál egérutat nyerni üldözői, de legfőképp egy rejtélyes figura elől, aki pénzfeldobással dönt emberi életekről, a film úgy növi ki a krimi kereteit, és kezd felölelni olyan témákat, melyek egyfelől ősiek, mint maga a Biblia, másfelől véresen frissek, mint a ma reggeli hírek.
Eszter nővére, Ernella családjával egy év után hazatér Skóciából, és Eszterék kénytelenek őket befogadni. A kényszerű együttlét szembesíti a családtagokat egymással, felszínre hozva a két család között feszülő ellentéteket. A film az egymástól eltávolodott rokonok újra találkozása által felszínre törő konfliktusok sorát mutatja meg. Hajdu Szabolcs új filmje szarkasztikus humorú, finom rajzolatú portré a mai Magyarország hétköznapjairól.
Az egykori ezredest, Allen Faulknert azzal bízzák meg, hogy szabadítson ki egy korábban megbuktatott, börtönben lévő afrikai politikust. Két régi cimborájával ötvenfős zsoldoscsapatot szervez a zembalai küldetéshez. A rendkívül kényes akció sikerül, de a megbízó közben kiegyezik az új kormánnyal, és sorsukra hagyja a mit sem sejtő katonákat.
Evan Hansen, a szorongással küszködő középiskolás, akaratlanul is hazugságba keveredik, miután az öngyilkosságot elkövető osztálytársának családja tévedésből azt hiszi, hogy a nála talált levelet ő írta Evan számára.
A sivatag egyre nagyobb területeket hódít a végtelen száraz évszakban. A falu kútja kiapadt, az állatok egyre pusztulnak, és a háború is küszöbön áll. Ahogy a falu lakói szétszélednek, hogy menedéket leljenek, sokan dél felé veszik az irányt. Rahne, az egyetlen írni-olvasni tudó közülük, kelet felé indul három gyermekével és feleségével, Mounával. Viszik minden vagyonukat, néhány bárányt, kecskéket, és a Chamelle nevű dromedárt. Egy jobb élet reményében vágnak neki a sivatagnak...
Alain Corneau filmje Louis Gardel nagy sikerű regénye alapján készült, amely az író nagyapjának történetét meséli el. A férfi 1911-14 között Omar szultán törzsei elleni harcokban szerzett hírnevet. Ez a szuperprodukció, keletkezése pillanatában a legdrágább francia filmalkotás volt. A történet Charles Saganne-ról szól, aki paraszti származása ellenére gyorsan menetel előre a katonai ranglétrán. Fiatal tisztként Afrikába megy, hogy megvédjen egy erődöt a Szaharában. Ott beleszeret a gyönyörű Madeleine De Sainte-Ilette-be (Sophie Marceau), ám szenvedélyes kapcsolatukat hamarosan megzavarja a bennszülöttek elleni harcok kirobbanása. Saganne kivételes hősiességről és önfeláldozásról tesz tanúbizonyságot. Jutalomképpen Párizsba küldik különleges megbízatással, ahol találkozik Louise Tissottal, a híres írónővel. Saganne szerelmi kalandba keveredik vele, majd visszatér a Szaharába.
Harry, a vadász és író súlyos betegen fekszik az afrikai vadonban. Lázálmában végigpereg előtte nyughatatlan élete. Eszébe jutnak a nők, akiket valaha szeretett: a párizsi grófnő, akinek udvarolt, a spanyol polgárháborúban elesett nagy szerelme, jelenlegi felesége, Helen, aki gondosan ápolja, bár valójában nem is ismeri őt...
Az amerikai Michael és az angol Elisabeth egy nemzetközi turistacsoporttal szafari túrán vesznek részt Afrikában. A csoportot helyi orvvadászok támadják meg és Michaelt Elisabeth-tel, egy idősebb angol úrral, Charles-szal együtt túszul ejtik. Hamarosan szökni próbálnak, magánakciójuk azonban rosszul sül el: menekülés közben lelövik a helyi törzsfőnököt, akinek a fia, Rabal bosszút esküszik ellenük. Nem sokkal később Charles egy oroszlán áldozatául esik, s a a két fiatal, akik lassan egymásba szeretnek, magukra maradnak a számtalan veszélyt rejtő afrikai vadon közepén. Valamilyen különös oknál fogva egy idős elefánt a kegyeibe fogadja őket, és ha nagy veszélybe kerülnek, mindig a segítségükre siet.