A nagy világgazdasági válság utáni években járunk, a szegénység sújtotta Texasban. Miután elveszíti a férjét, Edna magára marad a két gyermekükkel. Nincs állása, nem tud hol elhelyezkedni. Tragikus anyagi helyzetbe kerül, a házat jelzálog terheli. Az asszony eleinte elhagyja magát, azután rádöbben, hogy nem szabad feladnia. Alkalmi munkásnak felveszi a fekete Mozét, aki azt javasolja, hogy ültessenek gyapotot. A helyi fajgyűlölők szervezete mindezt nem nézi jó szemmel, és provokálják a balhét. Eljön az első termés aratásának ideje. Sok minden eldőlhet, egy egész életre.
A múlt század elején Amerikát meghódító szaggatott, improvizatív muzsika, a ragtime ütemére kavarognak a korszak jellegzetes figurái. Tanúi leszünk, amint egy önfejű milliomos csemete emberek százai előtt végez felesége korábbi szeretőjével, a neves építésszel, majd pillanatnyi elmezavarra hivatkozva elkerüli a büntetést. Szemünk előtt hullik darabokra egy hagyományos amerikai mintacsalád, ahol mindenki kedvenc "Öcsikéje" terroristának áll. Láthatjuk, amint a koldusszegény, angolul alig tudó kelet-európai zsidó bevándorló - porosz nemesi művésznéven - a némafilm egyik meghatározó rendezőjévé válik. És mindeközben ifjabb Coalhouse Walker, a szépreményű fekete bőrű zongorista folytatja elszánt küzdelmét az őt megalázó tűzoltóparancsnok ellen, melynek eredményeként ropognak a fegyverek New York utcáin...
Willie Stark politikus szeretne lenni. Tele van ötlettel, jobbító szándékkal és lelkesedéssel; választási beszédeiben hevesen ostorozza korrupt, hataloméhes ellenfeleit, felsorolva mindazokat a hibákat, amelyeket szerinte elkövettek. Többek közt azt is, hogy nem törődnek a helyi iskolaépület állapotával, ami - Willie szerint - életveszélyes. A választáson azonban alulmarad - az ellenfelek demagóg kampánya hatásosabbnak bizonyul. Nem sokkal később tragédia történik: összeomlik az iskola és ez több diák halálát okozza. Willie személye ismét a figyelem középpontjába kerül - sokan biztosra veszik, hogy a következő szenátorválasztáson végre befuthat. Ezúttal segítői is akadnak, akik választási beszédek írásával, profi tanácsokkal próbálják egyengetni Willie útját. De ez csak a látszat. Az önkéntes segítők mögött ugyanis ismét csak Willie ellenfelei állnak. Mire a jelölt rádöbben, hogy az unalmas számokkal megtűzdelt, száraz beszédek nem sikerét, hanem bukását készítik elő, már késő...
A rock and roll, az atombomba és a polgárjogi mozgalmak előretörése megváltoztatta az amerikai fiatalok világról alkotott képét. Miközben az ötvenes évek közepén megtanultak szabadon gondolkodni, szabadon érezni, szabadon dönteni, szembekerültek a régi hagyományokhoz, szigorú elveikhez ragaszkodó szüleikkel. A baltimore-i zsidó család fiai komoly próbatétel elé állítják a merev erkölcsű szülőket. Ben, a nagyobbik testvér fekete lányba lesz szerelmes, míg a kisebbik, Van egy szőke, kék szemű, protestáns lánynak csapja a szelet.
A kaliforniai jogász, Bill McKay a kisemberek jogaiért küzd. Karizmatikus személyiségére felfigyel a Demokrata Párt, és meggyőzik őt, induljon el a választásokon a verhetetlennek tűnő republikánus jelölttel szemben. McKay azonban egyre nagyobb sikereket ér el a kampány során, és ezzel minden megváltozik.
Pierre Delacroix egy fiatal, Harvardon tanult afro-amerikai író, aki egy újgazdag, felkapaszkodó tévécsatornánál próbál labdába rúgni. Ám hiába próbálkozik, egyik ötletét sem látja megvalósulni. A főnöke, Dunwitty ultimátumot ad neki: vagy szállítja a nézettséget produkáló műsort, vagy páros lábbal kirúgja. Pierre úgy érzi magát, mint egy halálraítélt, de azért fekete színészekkel összehozza minden idők legfelháborítóbb show-ját. Meglepetésre az ötlet bejön, és a show kulturális jelenséggé válik.