Palermo, Szicília, 1980. Tommaso Buscetta maffiatag úgy dönt, hogy családjával Brazíliába költözik a bűnszervezet különböző klánjai közötti állandó háború elől. Amikor azonban több szerencsétlenséget átélve kénytelen visszatérni Olaszországba, olyan merész döntést hoz, amely örökre megváltoztatja az életét és a Cosa Nostra sorsát.

Századunk egyik legmegrázóbb katasztrófája sokszor megihlette már a filmeseket. A Titanic éjszakája volt a téma első nagyszabású feldolgozása és egyben - mindmáig - a legtényszerűbb. Walter Lord kiindulópontul szolgáló dokumentumregényét már nemzedékek olvasták ronggyá. Most, az új, romantikus filmváltozat világsikere után érdemes felidézni: mi is történt valójában...

Mussolini hatalomra kerülése után minden igyekezetét arra fordítja, hogy megerősítse Olaszország helyzetét Libiában. Libia ekkor már olasz gyarmat, de a nomád pásztorok, a beduinok ellenállása még mindig töretlen. Vezetőjük, egy bizonyos Omar Mukhtar, nagy tudású, mindenki által tisztelt tanár, bölcs vezető. De a harcban igazi oroszlán. Mussolini a kegyetlen, hideg fejű Graziani tábornokot bízza meg a sivatagi csapatok felszámolásával.

Amynek váratlanul rég nem látott apjához kell költöznie. A bohém művésznek semmi szüksége egy kamaszlány társaságára: nem is nagyon értik meg egymást, együtt élnek, de mindketten a saját útjukat járják. Egyszer Amy elhagyott fészket talál. Úgy dönt, hogy gondját viseli a tojásoknak, amelyekből hamarosan csetlő-botló kislibák bújnak elő. A kicsinyeknek anya kell: nem sokat haboznak, választásuk Amyre esik, hiszen születésükkor őt látták meg először a világból. Amy azonban nem olyan biztos a dolgában, lehetetlennek tűnik, hogy ő tanítsa repülni a madarakat. Apjának azonban egy merésznek tűnő tervvel áll elő.

Egy közép-franciaországi kislány, aki árvaházba kerül a nővérével, és minden vasárnap hiába várja, hogy érte jöjjön az apukája. Egy kávéházi énekesnő, elhaló hanggal, aki egy csapat részeg katona előtt lép fel. Egy alacsony varrónő, aki egy vidéki szabó hátsó műhelyében szegi fel a ruhákat. Egy kezdő kurtizán, aki túl sovány, és akinek menedéket védelmezője, Etienne Balsan nyújt a könnyűvérű nőcskék és az éjszakai császárok világában. Egy szerelmes asszony, aki azt állítja, hogy sosem lesz senki felesége, különösen nem Boy Capelé, a férfié, aki pedig imádja. Egy lázadó, akit a kora társadalmi elvárásai béklyóba zárnak, és aki a szeretői ingét hordja. Ez Coco Chanel története, aki azelőtt testesítette meg a modern nőt, mielőtt azt kitalálta volna a világ számára.

1965-ben járunk, amikor Beverly Donofrio (Drew Barrymore) még csak 15 éves, és mint minden tinédzser, õ is merész álmokat szövöget a jövõrõl: írónõ lesz, és New Yorkba költözik. Bev ezzel együtt nem könyvmoly, hanem épp olyan kamaszlány, mint a többiek - pimasz, lázadó, szeszélyes... és a fiúkat lesi. Egy bulin belebotlik egy nem túl eszes, ám vagány 18 éves srácba, és mivel éppen csalódott egy másik fiúban, vele igyekszik vigasztalódni. Nem sokkal késõbb kénytelenek szembenézni az együtt töltött éjszaka nem várt következményével: Bev állapotos. Egy afféle rendes családban, mint az övék, egy lányanya teljességgel elképzelhetetlen, Bev mégis közli szigorú apjával (James Woods) és összetört anyjával (Lorraine Bracco), hogy megtartja a gyereket, otthagyja a középiskolát, és hozzámegy Ray-hez.

A film Bonaparte Napóleon fiatalságának és gyors császárrá válásának személyes története, amelyben megjelenik a feleségével és egyetlen igaz szerelmével, Josephine-nel való, függőséget okozó és gyakran ingatag kapcsolata is.

1983-ban Virginia Vallejo, a szépségéről is híres médiaszereplő, akinek kegyeiért milliomosok versengnek, megismeri Pablo Escobart. Négy évig tartó románcuk egy olyan világba enged bepillantást, amelyet a kábítószer, a korrupció, erőszakos hatalmi harcok és páratlan gazdagság ural. A borzalmas és szenvedélyes szerelmi történet korunk egyik legsötétebb bűnöző elméjének fejlődéstörténete is egyben. A legendás drogbáró elképesztő kegyetlenséggel építi birodalmát, amelyet nemcsak az illegális üzleti világhoz fűznek erős szálak, de természetesen a politikához is. A film Virginis Vallejo Loving Pablo, Hating Escobar című könyve alapján készült.

1968-ban, a feldühödött Valerie Solanas rálőtt Andy Warholra, súlyosan megsebesítve őt. A film azt boncolgatja, hogy a nő életének mely mozzanatai motiválhatták a bűntettet.

A film Donald Crowhurst hihetetlen története: egy amatőr és teljesen felkészületlen, ám igen eltökélt hajósé, aki a brit Sunday Times által meghirdetett, 1968-as Golden Globe Race-en versenyen vett részt abban a reményben, hogy ő lesz a legelső ember, aki megállás nélkül hajózza körbe egyedül a Földet. A Teignmouth Electron nevű, még nem teljesen elkészült trimaránján vágott neki habozás nélkül a fél évre szóló kalandnak; otthon felesége és gyermekei várták vissza, házának és vállalkozásának további megléte pedig pedig a versenyen elért eredményének függvénye....

Wayne és Eileen Hayes jómódú házaspár, békés, boldog házasságban élnek, felneveltek két gyereket. Egyik nap azonban Wayne-t elrabolják és életéért cserébe váltságdíjat kérnek. A Hayes család békés otthonába FBI-ügynökök költöznek. Eközben a várostól távol, egy kietlen, erdős területen Wayne Hayes élete legfontosabb tárgyalását folytatja. Arnold Mack tegnap még tisztességes polgárként élte az életét, ma pedig arra készül, hogy megöljön valakit a pénzéért. Wayne tudja, hogy óráról órára kevesebb a remény arra, hogy valaha visszakapja régi életét, de úgy dönt: nem adja fel.