Derek Vinyard jogosnak vélt elkeseredettségében csatlakozik a rasszista fehérekhez. Egy ízben két szerencsétlen fekete megpróbálja ellopni a kocsiját, erre megöli őket. A rács mögött Derek világról vallott elképzelései 180 fokos fordulatot vesznek. Szabadon bocsátásakor igyekszik öccsét, Dannyt letéríteni a rossz útról.

Fred, a középkorú szaxofonista gyanúja szerint a felesége megcsalja. Renee ugyanis nem veszi fel a telefonjait, kihagyja a koncertjeit, és egyre gyakrabban látja az egyik ismerősével, Andyvel. Amikor az asszonyt holtan találják, Fred rács mögé kerül, és gyilkosság vádjával halálra ítélik. Egy nap a férfi különös módon eltűnik a cellájából, a helyén pedig egy rémült fiatalember van. Az autószerelő Pete nem tudja, hogy került oda. Bár lehet, hogy abban is egy nő játszott szerepet. Egy gengszter felesége, a buja Alice, aki meglepő módon hasonlít Renee-re.

1955-ben vézna gitáros sétált be a Sun lemezstúdió ajtaján. Ez a pillanat kitörölhetetlen nyomott hagyott az amerikai kultúrában. A gitáros akkordjai ritmusosan zötyögtek, mint a tehervonat, hangja pedig mély és sötét volt, akár az éjszaka. Erőt sugárzó, átható tekintetétől és énekétől libabőrős lett az ember. Dalai, melyek a szív fájdalmairól és az életben maradásról regéltek, merészek voltak és húsbavágóak, és nem hasonlítottak semmilyen addig hallott dalra. Ezen a napon kezdődött Johnny Cash karrierje, és ekkor lépett rá személyisége átalakulásának rögös útjára is.

David Gale (Kevin Spacey) egész életében a halálbüntetés ellen küzdött, egyetemi előadásokat tartott, könyveket írt, felvonulásokat szervezett. A sors, a nagy játékos azonban különös fordulatot tartogatott számára: a férfi most a siralomházban várja saját kivégzését, mert a texasi bíróság halálra ítélte őt egy kolléganője megerőszakolásáért és meggyilkolásáért. Bitsey Bloom (Kate Winslet), a helyi lap újságírója azonnal lecsap a témára. Ám sokkal többet kap, mint egy interjút: feladatot. A halálraítélt ugyanis elmeséli neki egész életét - és részletesen vall arról az összeesküvésről, amelynek következtében most halálba küldik. Bitsey úgy érzi, egy ártatlan ember élete múlik rajta, és elhatározza, hogy David Gale instrukciói alapján elkapja és leleplezi az igazi gyilkost. Ha szerencséje van, még azelőtt, mielőtt a professzort a kivégzőkamrába vezetik.

A film alapjául az 1971-es, hírhedt Stanford-i börtönkísérlet szolgál. A kutatólaborban egy valódi börtönt modelleznek, cellákkal, rácsokkal és megfigyelő kamerákkal felszerelve. Két héten keresztül 20 férfi játssza el a börtönőrök és a rabok szerepét, miközben a tudósok az agresszív viselkedést vizsgálják. A rabok el vannak zárva, és látszólag enyhe megkötések vonatkoznak rájuk, az őrök pedig azt az utasítást kapják, hogy fizikai erőszak nélkül próbáljanak meg rendet tartani. A résztvevők közül bárki bármikor kiléphet, de a szereplőknek fizetett díjat ebben az esetben nem veheti fel. Az első napokban a két csoport közötti hangulat inkább csak bizonytalan, de ahogy telik az idő egyre több valódi konfliktus alakul ki, az őrök pedig egyre drasztikusabb korlátozásokat vezetnek be a fegyelem megtartása érdekében. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kísérlet túl jól sikerül.

Az 1988-as Ariel a Munkásosztály trilógia második darabja. Főhőse egy fiatalember, aki ellopott pénzét akarja visszaszerezni, de végül ő kerül börtönbe. A fegyintézetben megismerkedik egy bűnözővel, akivel megszökik, és bűncselekményekbe bonyolódik. A főhős végül a rendőrből lett mészáros barátnőjével és annak gyerekével elhagyja Finnországot az Ariel nevű hajó fedélzetén. Kaurismäkinak ez a film hozta meg a nemzetközi ismertséget, amikor az amerikai filmkritikusok társasága a legjobb idegen nyelvű alkotásnak választotta az Arielt.

A történet az újrakezdésről szól. Frankie megjárta a szövetségiek drogelvonóját, rehabilitálták és "harckészen leszerelt", mint egykor a hadseregből. Felesége, akit tolószékbe kényszerített autóbalesetük, vegyes érzelmekkel várja a férfit. Szeretné, ha otthon lenne vele, de azt is szeretné, ha több pénzzel gazdálkodhatna. Frankie-nek nagyra törő tervei vannak. Dobosnak készül egy jazz-zenekarba, és egyszer s mindenkorra tiszta kíván maradni, végzett a droggal. Ember tervez.

1963, New York és annak is a legnehezebben túlélhető része, Bronx. Bandákba verődve élik mindennapjaikat a különböző nemzetiségek fiai. Az összecsapások elkerülhetetlenek. Ha fiatal vagy és olasz, csak egy bandához csatlakozhatsz, a Wanderershez. A nagyvárosi fiatalság hatvanas évekbeli életérzését híven tükröző alkotásban megszólalnak a kor nagy slágerei is. Kaufman gyakran idézett filmje a gyermekkori vad fantáziák és a túlzásba vitt azonosulási vágyak világát mutatja be. Csodás keveréke a vígjátéknak és a tragédiának.

Az "Ehető hínár" - társaság elnöke, felesége és rettentő anyósa egy kocsiban; egy fogorvos és felesége a másikban; egy bútorszállító a kamionjában, s egy forgatókönyvíró-pár a negyedikben. E társaság egy balesetnél találkozik, így a véletlen hozza úgy, hogy jelen vannak Mosolygós Grogan utolsó szavainál... A börtönviselt Grogan 15 évvel ezelőtt elásott 350 ezer dollárt egy kaliforniai parkban. Grogan részleteket árul el a rejtekhelyről, melyet innentől fogva nemcsak a fent említett tucatnyi jelentkező, hanem még néhány kereskedő, playboy és taxis és a rendőrségen dolgozó Culpeper is keres... Ezek a különben normális emberek, most mint a bolondok száguldoznak Kalifornián át, hogy megtalálják szerencséjüket.

Vince gyerekkora óta rajong az amerikai fociért. Arról álmodott, hogy egyszer a legjobbakkal küzdhet majd a pályán. Vince azonban nem lett profi sportoló, soha nem játszott focicsapatban. Helyettesítő tanárként, részidős pultosként keresi a kenyerét. A szerencse váratlanul rámosolyog: a Philadelphia Eagles edzője nyílt válogatást hirdet. Vince is jelentkezik, és ő döbben meg a legjobban, amikor kiderül, hogy igazi őstehetség a fociban! Harminc évesen, amikor mások már a visszavonulást fontolgatják, ő végre lehetőséget kap, hogy valóra váltsa az álmát.

A humorral és izgalommal átszőtt film az immár klasszikusnak számító páros, Bud Spencer és Terence Hill stílusában készült. Rosco, a jóképű, munkanélküli vagány alkalomadtán hasbeszéléssel szórakoztatja önmagát és környezetét. Éppen stoppol az út mentén, amikor kis híján elgázolja egy kamion. Sürgősen felkeresi a legközelebbi kocsmát, ahol vélhetőleg a kamionos megpihent. Itt iszogat éppen Doug, a megtermett kalandor, aki nem ijed meg sem a saját árnyékától, sem egy kis verekedéstől. Nem kell sokat várni, hamarosan elcsattannak az első pofonok.

Jack Cates nyomozó igen nehéz helyzetbe kerül egy gyilkossági ügy nyomozása során. Ganz, a helyi maffiózó az első számú gyanúsított, akit azonban szinte lehetetlen lenne elkapni, ha egykori embereinek egyike nem segít a rendőrségnek. Cates Reggie Hammond személyében talál is ilyen embert. Egyetlen probléma van csupán: Hammond éppen a börtönbüntetését tölti. A nyomozónak azonban sikerül elérnie, hogy 48 órára kiengedjék a bűnözőt. A két férfi együtt kell, hogy megoldja a gyilkossági ügyet, ám eközben Cates-nek arra is oda kell figyelnie, hogy Hammond nem készül-e valamire.

A nem is olyan távoli jövőben totális diktatúra gyakorolja a hatalmat. A számítógépek uralta, személytelen, elidegenedett földalatti világban akaratuktól megfosztott emberek végzik gépies munkájukat. Az egyéneket csak számok és betűk jelzik, az érzelmeiket gyógyszerekkel nyomják el. A THX 1138-as dolgozónál azonban problémák akadnak, ráeszmél arra, hogy valójában emberi lény. Megismeri a szerelem érzését, ám a rendszer megbünteti ezért. A börtönben THX 1138 megismerkedik a lázongó programozóval és a renegát hologrammal. Együtt szöknek meg, hogy felfedezzenek egy új világot.

A 48 óra folytatásában Jacknek 48 órája van rá, hogy tisztázza a nevét a gyilkosság vádja alól, mivel hiába volt önvédelem, amikor megölt egy bűnözőt, a helyszínről szőrén-szálán eltűnt a gonosztevő fegyvere, így nyomozónk nagy bajban van. Cates ismét régi barátja, Reggie segítségét akarja kérni az ügyben, aki immár nem börtönbüntetését töltő elítélt, hanem frissen szabadult volt rab – és esze ágában sincs segíteni a rendőrnek. Csak akkor változtat az álláspontján, amikor megtámadják a buszt, ami elszállítja a sittről, és kiderül, hogy a maffia vérdíjat tűzött ki a fejére...

1687-et írunk. 20 éve, hogy a hírhedt és legendás kalóz, Sárgaszakáll elásta egy titkos szigeten a spanyoloktól rabolt aranyat, és most, hogy kiengedik a börtönből, egész ármádia lohol a nyomában. Portyáin elkíséri fia, akinek fejére egy kincs lelőhelyének térképét tetoválták.

18 év telt el azóta, hogy a Blues Brothers, Jake és Elwood bevonult a popkultúrába. Elwood most szabadult a börtönből és azt tapasztalja, hogy sok minden megváltozott, míg ő odabent hűsölt. Társa, Jake halott, zenekara régen feloszlott, s az árvaházat, ahol nevelkedett, lerombolták. Sőt, az az ember, aki Jake-nek és Elwoodnak apja helyett apja volt - Curtis, az árvaházi felügyelő - szintén jobblétre szenderült azóta. Így Elwood egyetlen élő rokonfélesége Curtis törvénytelen gyermeke, Cabel. Egy kínosan pedáns zsaru, aki nem akar tudomást venni a családi kötelékekről, ellenben meg van győződve arról, hogy Elwood rosszban sántikál. Elwood egykori tanárától remélne útmutatást, ám Mary Stigmata nővér ehelyett rásózza Bustert, a 10 éves árvát. Elwood nekivág új küldetésének, hogy összehozza a régi bandát, részt vegyen a Bandák Csatájában Louisiana-ban, s a megátalkodott Bustert jó útra térítse.