A film több átlagos amerikai állampolgár ügyének bemutatásával nyit, akiknek életét szétzilálta, tönkretette - és néhány esetben bevégezte -, valamiféle egészségügyi ellátási katasztrófa, így nyilvánvalóvá válik, hogy a válság nem csupán azt a 47 millió polgárt érinti, akik biztosítás nélkül élnek, hanem azokat is, akik lelkiismeretesen fizetik járandóságaikat, ám a bürokrácia bármikor lesújthat rájuk is. Miután bemutatja, hogyan is került ilyen szörnyű állapotba a rendszer (a rövid válasz a profittermelés és Nixon elnöksége), a rendező magával visz minket egy földkörüli útra, amely során olyan országokat is meglátogatunk, mint Kanada, Nagy-Britannia és Franciaország, ahol minden állampolgár alanyi jogon részesül ingyenes egészségügyi ellátásban.

Stephen Hawking, a világhírű fizikus-csillagász tudós ugyanannak a tanszéknek a vezetője Cambridge-ben, amely valamikor Sir Isaac Newtoné volt. Teljesítményét Einsteinnel veti össze a tudományos közvélemény. Hawking az Univerzum keletkezését és megszűnését, a fekete lyukakat, a teret, az időt, a téridőt kutatja. Tudományos nézeteit az e portréfilm címével azonos, óriási nemzetközi sikert elért könyvében is kifejtette. A filmben barátai, családjai, munkatársai elbeszéléséből bontakozik ki a tudós gondolkodásmódja és élettörténete.

Dewey Finn rockistenként definiálja magát. Ám úgy tűnik, bealkonyult neki, mert a gitárhőst senki sem kapja el, amikor önfeledten a nézők közé veti magát a koncerten. A bandája ki is rúgja a csapatból. Mintha ez nem lenne elég, a kérójából is ki akarják penderíteni, több havi bérrel lóg Ned nevű haverjának, akit a csaja is állandóan zrikál Dewey miatt. Így történik, hogy Dewey helyettesítő tanári állást vállal Ned helyett az iskolában. Mielőtt szétunná az agyát, rájön, hogy a srácokkal mást is lehet csinálni, mint napot lopni.