Joe-ra (Charlotte Gainsbourg) egy nap egy sikátorban fekve a rideg utcakövön talál rá az éppen boltba igyekvő Seligman (Stellan Skarsgard). A fiatal nőt megverték, vérzik, és szemmel láthatóan segítségre szorul, ezért a férfi megsajnálja, és elviszi magához, hogy ápolja. Joe pedig mind őszintébben meséli el jóakarójának, miképp került abba a lehetetlen helyzetbe, ahogyan találkoztak. A nő nimfomániásnak diagnosztizálja magát, élményei pedig egészen a tinédzserkoráig nyúlnak vissza. Történetei között szót ejt édesapjáról, egy nagy szerelméről, és szeretőkről, de mindenekelőtt szexuális kalandjairól, amelyek bővelkednek extrémitásokban, zavarba ejtő helyzetekben, szexuális pózokban és játékokban, valamint vállalt perverziókban. Seligman megértően, ámde zavartan hallgatja a nőt és a történelemből, valamint a tudományból vett példákkal és tapasztalatokkal igyekszik értelmet adni a nő tetteinek.
A Mumus családnak kényszerből maga mögött kell hagynia Erdélyt (Transylvaniát). Egy fél évvel korábban érkezett de nem kézbesített levél miatt az USA-t választják célországuknak. Megérkezve az államokba a rokonokhoz, értesülnek róla hogy a családfő (Herman Mumus) testvére (Norman Hyde) fél évvel korában eltűnt ami után felesége komába esett. Mumusék nekiállnak Norman megkeresésének amely által viccesebbnél viccesebb kalandokba keverednek.
Szergej Paradzsanov operatőre rendezte e filmet, amely az ukrán filmművészet egyik gyöngyszeme. A történet Bukovinában játszódik a második világháború idején, amely terület fölváltva tartozott Lengyelorszéghoz, Romániához és Ukrajnához, illletve a Szovjetúnióhoz. Az öttagú családi férfizenekar mindegyik tagja más módon próbál megélni és szabadságot hozni a népének is, és egymás után vesznek el a választásaik nyomán. Gyönyörű művészfilm, tele népzenével, jelképiséggel és ukrán népi kultúrával.