A 16 éves Claudia a külvilágtól elzárva nő fel. Anyja halála után egy távoli birtokon reked, és megdöbben, amikor Grace, egy lelkes helyi tinédzser, mint egy délibáb, mint egy leheletnyi friss, cukros levegő jelenik meg a kertben. A lányok megtalálják egymásban a szükséges támogatást, szeretetet és meghittséget, és megtanítják egymást az emberi kapcsolat helyreállító erejére. De idilli békéjük törékennyé válik, amikor a felnőttek világa bezárul körülöttük és fenyegeti titkos nyári szerelmüket.

Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend, melyből poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. Szereplői egy tízéves fiú, Johan, édesanyja Anna, s Eszter. Némán utaznak, hárman, a vonaton. Ki tudja merre és hová. Johan a párás ablakra betűket ír, édesanyja narancsot bontogat, míg Eszter szemét lehunyva pihen. Arca sápadt és elkínzott. Fullasztó köhögés rázza meg. Beteg. Eszter megnyugtatja kísérőit, hogy semmi baja, s nem akar kórházba menni. Mikor megérkeznek, különös dolgokat tapasztalnak: például azt, hogy a helyiek nyelve teljesen érthetetlen számukra. A történet azonban nem abba az irányba indul el, mint mondjuk egy thriller tenné, hiszen ezzel a filmmel Bergman azt kívánja bemutatni, mi történik az emberekkel, ha magukra hagyja őket Isten. A trilógia befejező darabját - a rendező huszonötödik filmjét - "negatív lenyomatként" jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat.

1960. december 25-én megszületik Zac Beaulieu, egy átlagos kertváros átlagos családjába negyedik fiúgyermekként, egy mélyen szerető anya és egy fiaira végtelenül büszke apa óvó karjaiba. Zac legkisebb fiúként az apja kedvence lesz, közös kocsikázásaik, titkos nassolásaik legszebb gyermekkori élményeivé válnak. Ám korán kiderül, hogy Zac Beaulieu más, mint a többiek, különös egyénisége akaratán kívül indít el egy törésvonalat kettejük kapcsolatában. Az évek telnek, a kamaszkori lázadásokat a Pink Floyd, a Rolling Stones és David Bowie zenéje röpíti a szárnyán. Zac élete pedig folyamatos útkeresés. Ugyanolyan erővel akarja saját magát, a vágyait és identitását megtalálni, mint amilyen kétségbeesetten próbál megfelelni az apjának.

A film Max Fisher, a Rushmore Gimnázium végzõs diákjának történetét meséli el, aki meglehetõsen fontos szerepet tölt be a patinás oktatási intézmény életében. Jelenleg õ az iskolaújság- és évkönyv szerkesztõje: a Francia Klub, a Német Klub, a Sakk Klub és a Csillagvizsgáló Klub elnöke: a vívócsapat kapitánya és a retorikai önképzõkör elnöke: valamint a Max Fisher Színjátszókör igazgatója és producere, amely számára darabokat ír a rendõrségi korrupcióról, a nagyvárosi bûnözésrõl, a háborúról és az élet egyéb örömeirõl. Max szeretne korengedménnyel bekerülni az Oxfordi Egyetemre. (Ha oda nem megy, hát akkor a Harvardra.) Csak az a bökkenõ, hogy Max az iskola egyik legrosszabb tanulója, akit éppen próbaidõre bocsátottak: még egy karó, és repül.

A televíziózás hőskorában egy kiesett versenyző megvádolja a legsikeresebb televíziós játék sikeres nyertesét, a szinte nemzeti hősként ünnepelt Charles Van Dorent, a legkedveltebb magazinok címlap-sztárját. A Yale Egyetem angoltanára hetente feltűnt a képernyőn, sorra-rendre helyes választ adott a legfurcsább kérdésekre, miközben nézők milliói csak miatta ültek le a képernyők elé és lenyűgözve figyelték teljesítményét. Az egész azonban egy jól kitalált és felépített blöff volt, a nézők azt látták, amit a műsor készítői el akartak velük hitetni. Ám egyszer valaki ezt megelégelte. A játék egyik vesztese, akin Van Doren könnyedén túllépett, bizonyos Herbie Stempel úgy döntött, lerántja a leplet a cselszövésről és azzal vádolta meg a fejtörő gyártóit és résztvevőit, hogy csalnak. A kongresszus által kezdeményezett vizsgálat ki is derítette a keserű igazságot.

Rohadt egy hely ez az Amal. Nem történik semmi. Ami itt éppen menő, az máshol már rég lejárt. Elin tizenöt éves és ő az iskola szépsége. Színésznő akar lenni, vagy szépségkirálynő, akkor majd leléphet innen. Egyenlőre csak a bulik érdeklik, a fiúk pedig bomlanak utána. Agnes nemrég költözött ide, de nemcsak ez az oka, hogy nincsenek barátai. Jobban bízik a naplójában, mint az iskolatársaiban, akik úgysem fogadják be. Csak egyvalakit szeret, de őt őrülten: Elint.

Dawn, egy hetedik osztályos diáklány, aki az átlagosnál is jelentéktelenebb, szemüveges csitri. Céltáblája lányok és fiúk gúnyolódásainak. Steve iránt érzett szerelme is viszonzatlan. Otthon sem felhőtlen a világ körülötte: bátyja semmibe veszi, a család szíve csücske pedig a balerina-palánta Missy. Az iskola végzős osztálya vakációzni indul. Vidáman dalolnak a buszban. Egy hang azonban elüt a többitől: szomorúan és hamisan szól... A film 1996-ban megkapta a Sundance Filmfesztivál nagydíját.

Katherine Watson 1953 végén Kaliforniából New Englandbe utazik, hogy művészettörténetet tanítson a Wellesley College leányiskolában. Abban a hiszemben lát neki a feladatnak, hogy tanítványai, akik az állam legjobb és legtehetségesebb diákjai, élni fognak az előttük felvillanó lehetőségekkel. Ám hamarosan rá kell jönnie, hogy a tekintélyes intézményben nagyon is konzervatív légkör uralkodik. A lányok stílus- és etikett tanára, Nancy Abbey széles körben osztott nézetei szerint egy fiatal lány számára sokkal értékesebb egy eljegyzési gyűrű, mint a tudományos műveltség. Amikor Katherine önálló gondolkodásra bátorítja a tanítványait, összeütközésbe kerül a tanári kar és a diákok konzervatívabb tagjaival, akik közül legelszántabb ellenfele egyik saját tanítványa lesz, az arisztokrata származású Betty Warren.

A 6000 éve töretlenül fiatal, márvány szépségű Miriam ismeri az örök élet titkát: más emberek vérével és lelkével táplálkozik. A New Yorkban élő vámpírnő nem az egyedüli beavatott. John, aki barátja és egyben férje, elválaszthatatlan társa a szerelemben, az életben és a vérszomjban. John azonban hirtelen elkezd öregedni. A kétségbeesett férfi egy öregedés-kutatóhoz fordul segítségért. A tudósnő érdeklődését fel is kelti a hihetetlenül hangzó történet, csakhogy Miriam is szemet vet a nőre. Úgy tervezi, ő lép majd John helyébe...

Troy és Gabriella az utolsó évét tölti a gimnáziumban. Az egykori gyerekek felnőttek, végzősök lettek. Ez pedig azzal jár, hogy akár akarják, akár nem, de szembe kell nézniük azzal, mi legyen a kapcsolatukkal. Mivel mindketten más főiskolán tanulnak tovább, útjaik szükségszerűen szétválnak. Előtte azonban a Vadmacskák többi tagjával színre viszik a musicalt, amelyben a jövővel kapcsolatos vágyaikról és félelmeikről, elvárásaikról és reményeikről énekelnek, táncolnak. Azután jöhetnek a vizsgák, az érettségi. A képernyő után a High School Musical a mozik vásznát is meghódította.

Egy balhés középiskolába új tanár érkezik, aki hamarosan konfliktusba kerül egy punk csoport vezetőjével, aki az iskola kiskirálya.

Érettségi hétvége van, és Sandy Channing, a kisvárosi gimnázium népszerű osztályelnöke élvezhetné az életet. De mikor a barátai elkezdenek eltűnni, Sandy rájön hogy akaratlanul fölébresztették egy lány bosszúálló szellemét, akit régen megsértettek. Józanságáért küzdve, Sandynek egy sötét titkot kell múltjából föltárnia, mielőtt túl késő lenne.