Don Birnam (Ray Milland) első ránézésre egészséges és normális fiatal írónak tűnik, a valóságban azonban már hosszú ideje az alkohol rabja. Testvére és menyasszonya mindvégig mellette állnak a józanság felé vezető rögös úton, ő azonban állandóan visszaesik és pénz hiányában is könnyedén megtalálja a módját, hogy felöntsön a garatra. Egy részegen áttivornyázott éjszaka után egy kórház kijózanító osztályán köt ki, ahonnan megszökve hazatérése előtt kiváltja egy zálogházból az ott leadott pisztolyát, abban a reményben, hogy lesz elég ereje véget vetni nyomorúságos életének Billy Wilder 1945-ös klasszikus filmje a legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb színész kategóriájában is Oscar-díjat nyert. A filmhez készült 1972-es szinkronban a főszereplő Ray Milland magyar hangját Latinovits Zoltán kölcsönzi.

Mr. Wada, az üzletember, és Ujiie, a jakuza egyedi, izgalmas karakterek, akiket főnökeik Kínába küldenek, hogy találjanak meg egy jade-lelőhelyet, de végül valami egészen másra lelnek az ország egy eldugott szegletében. A két szereplő kalandos utazása idővel az emberi lélek költői boncolgatásába fordul, miközben csodás tájakat és képeket látunk. Miike egyik legszebb filmje ez, ami ezúttal nem akarja a nézőt tabudöntögető módon megbotránkoztatni. Érdekes egyvelege a mágikus realizmus stílusjegyeivel élő mesének és a vicces gegekkel teli börleszk-filmmel keveredő keserédes-nosztalgikus melodrámának. A japán kultrendező kéznyoma természetesen ezen a történeten is rajta van, a rá jellemző abszurd humor és a furcsán csomagolt komoly tartalom révén.

Egy kis presbiteriánus településen, Amerika északnyugati részén, 1902-ben járunk. McCabe, a szerencsejátékos, pókeren nyert pénzét a kiépülő bányásztelepülés bordélyházában rejti el. A jó üzleti érzékkel megáldott prostituálttal, Constance Millerrel a szerény vándorbordélyt virágzó luxusintézménnyé fejleszti. Amikor a bányatársaság bejelenti vételi szándékát, melyet McCabe visszautasít, a társaság három bérgyilkost uszít rá, akik kiszemelt áldozatukkal együtt pusztulnak el.

Az 1960-as évek elején Alice és Celine, két legjobb barátnő, egyben szomszéd, idillikus, képes magazinba illő életet él precízen nyírt pázsittal, sikeres férjjel és azonos korú fiúgyermekkel. A harmóniának azonban egyszeriben véget vet egy tragikus baleset. Bűntudat, gyanakvás és nyugtalanság kezdi fellazítani a testvéri szintű köteléket a két nő között, míg végül a pszichológiai hadviselés előhívja belőlük anyai ösztönük sötét oldalát.

1990 augusztusában Robert Wiener Michael Keaton, a CNN vakmerõ riportere Bagdadba utazik néhány kollégájával, hogy élõben tudósítson az eseményekrõl. Az iraki diktatúra megdöbbenti a mindenre elszánt médiasztárokat, mert rájönnek, hogy semmi nem az, aminek látszik, és mert a történéseknek sokszor nem csupán tudósítói, hanem áldozatai is egyben. Amikor az életük veszélybe kerül, dönteniük kell: meneküljenek a háborús övezetbõl, vagy folytassák a közvetítést, akár az életük árán is. Robert és kollégái maradnak, s a szálloda ablakából láthatják Bagdad iszonyú bombázását, és mikrofonnal a kezükben, kamerával a vállukon csalhatnak könnyeket a nézõk és önmaguk szemébe.

A hét évvel ezelőtti Szenteste óta, amikor eltemette régi barátját és üzlettársát, Jacob Marley-t, Ebenezer Scrooge búskomorsága szüntelen keserűséggé változott az ünneppel és barátjával kapcsolatban. Kegyetlenkedéseinek állandó célpontja hűséges ugyanakkor szerény ügyintézője, Bob Cratchit, s habár Scrooge saját unokaöccse elfogadja nagybátyja nézetét, miszerint nincs szükség Karácsonyra és hogy nincs melegebb pillanat a "Bah! Humbug!"-nál, ez a Szenteste mégis kezdettől fogva más. Scrooge-ot meglátogatja egykori üzlettársának szelleme, aki figyelmezeti őt, hogy következményei lehetnek a másoknak okozott szenvedésnek és lehetőséget nyújt neki, hogy helyrehozza a dolgokat.

A világhírű filmrendező, John Huston Afrikába készül, hogy ott forgassa legújabb filmjét. John elég furcsa személyiség. Nem kifejezetten törődik a forgatás munkálataival, inkább elefántokra vadászna. Különösen egy óriási agyarú hím kelti fel érdeklődését, melyet mindenáron el akar ejteni. Amikor azonban végre szemtől-szembe találja magát a hőn óhajtott állattal, nem képes elsütni a fegyverét. Az elefánt viszont a jelenlévő nőstények és borjak miatt nem tűri az embereket, és megöli afrikai segítőjüket, Kivut.

Ez az a helyzet, amelyre azt mondják: amikor a hóhért akasztják? Csődbe ment a párterapeuta Juhani házassága. A harmincöt éves férfi és a nála egy esztendővel fiatalabb felesége, Tuula elhatározzák, hogy a válásukat civilizált módon fogják intézni. A dolog azonban rosszul indul, mert egyik éjjel Tuula egy férfival állít be. Juhani felhúzza magát az asszonya egyéjszakás kalandján, és elhatározza, hogy visszavág. Hogy Tuulát kiűzze a házból, felbérli a prostituált Ninát, játssza el az új barátnője szerepét. Az indulatok és a szenvedélyek elszabadulnak.

Whitley (Christopher Walken) 1985 októberében egy különös álmot látott, és később a fia ugyanazt álmodta, mint ő. Pár hónap múlva Whitley élete legmegrázóbb felfedezését tette: rájött, hogy az álom valóság volt. Elrabolták a földönkívüliek és amíg ő aludt, különböző vizsgálatokat végeztek rajta. Felesége, Anne (Lindsay Crouse) eleinte nem hisz neki, de idővel rájön, hogy férje valóban különös kapcsolatban áll az idegenekkel. A történet valós eseményeket dolgoz fel.