Ez a Sztrugackij-fivérek ihlette fantasztikus film egy sivár iparváros lepusztult perifériáján elterülő és az élet szabályaival dacoló, rejtélyes Zónáról, ahova az utat egyedül ismerő Sztalker vezet el egy írót és egy professzort, tulajdonképpen filozófiai értekezés, bár értelmezték politikai parabolaként és személyes látomásként is. Vizuálisan igen szuggesztív kamaradráma formájában veti fel az élet olyan nagy kérdéseit, mint az atomkorszak fenyegetése, a hit és a boldogság problémája, a kiútkeresés egy egyre lehetetlenebbé váló helyzetből és az ennek érdekében szükséges változ(tat)ások. A cím meghatározott célú határátlépőt jelent, és valóban a határ átlépéséről van szó, de a határ nem egyszerűen egy földrajzi övezet, a Zóna határa, hanem a belső világra s ezen belül arra a kényszerpályára utal, amelyen kialakítjuk viszonyunkat a jövőhöz.

Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.

Szép lány menekül sokkos állapotban az éjszakában egy baleset helyszínéről, a Los Angeles feletti hírhedt Mulholland Drive-on. Másnap reggelre elcsigázottan surran be egy elegáns lakásba. Megérkezik szerencsét próbálni Betty, a vidéki színésznő-jelölt, akinek nagynénje kiadta a lakást. Betty felfedezi az idegent, aki Ritának adja ki magát, de szívesen segít szorult helyzetén. Segít felgöngyölíteni a lány életének és a baleset előtti utolsó órák szálait. Rita és Betty számára rémálommá változik az idő minden szeglete: lehet, hogy ők nem egyszerűen azok, akinek eddig magukat hitték. A helyzet egyik kulcsa lehet Adam, a rendező, akinek a maffia nyomására kell női főszereplőt választania új filmjéhez. Ellentmondani életveszélyes...

Thomas, a fiatal és gazdag divatfotós nem elégszik meg a műtermek világával, valóságos figurákat és élethelyzeteket próbál ellesni és megörökíteni gépével. Egy parkban például ötletszerűen lencsevégre kap egy csókolózó szerelmespárt, aztán nem érti, miért tiltakoznak az érintettek, és miért akarják minden eszközzel visszaszerezni a negatívokat is. Amikor azonban kinagyítja a képeket, rádöbben, hogy egy gyilkosság kellős közepébe keveredett. Michelangelo Antonioni remekműve miközben feszült krimi, a megismerés és a művészi ábrázolás mibenlétéről is találóan filozofál, egyúttal hangulatosan idézi meg a hatvanas évekbeli "swinging" Londont.

A sikeres skót színpadi szerző, James Matthew Barrie egy nap találkozik a Llewelyn Davies családdal: négy árva fiúval és gyönyörű édesanyjukkal. Barrie, a rosszallások ellenére, összebarátkozik a családdal és a fiúkkal mindenféle huncutságot eszelnek ki. Kivételes képzelőereje vitorlás hajóvá változtatja a domboldalt, az egyszerű botból óriási kard lesz, a levegőbe eregetett sárkány elvarázsolt tündérként lebeg. Képzelőerejük segítségével indulnak közös kalandokra, amelyekből végül Barrie megalkotja a történetet egy fiúról, aki soha sem akar felnőni.

Bastiannak nem könnyu az élete. Édesanyja meghalt, az apja pedig állandóan azzal gyötri, hogy rosszul tanul és folyton álmodozik. A fiú egy szép napon besétál a könyvesboltba, ahol rábukkan egy érdekesnek látszó könyvre. Lenyugözi Fantázia császárnojének története. Az uralkodóno egyre gyengébb, mert birodalma veszélybe került, mind nagyobb területet pusztít el a Semmi. A császárno úgy érzi, országa addig van biztonságban, ameddig o él. Ahhoz azonban, hogy életben maradjon, szüksége van egy különleges, fantáziatlanság és reménytelen álmodozás elleni gyógyírra, s ezt a gyógyírt kell Atreju-nak elhoznia. Bastian annyira átéli az eseményeket, hogy egyszer csak ott találja magát Fantázia kellos közepén.

Rocky Balboa már mindent elért, amit egy bokszoló elérhet Amerikában. Most azonban nem a sikerért, a pénzért, vagy a bajnoki címért száll ringbe, hanem azért, hogy bosszút álljon barátja, Apollo Creed "gyilkosán". Apollo-t az óriás szovjet pofozógép, Ivan Drago brutális ökölcsapásai terítették le és küldték a halálba.Az Olasz Csődör kihívja szovjet riválisát. Elhatározza, hogy hazai pályán, a Szovjetunióban küldi majd padlóra Drago-t, akit a vörös nagyhatalom legjobb edzői, orvosai, a legmodernebb erőgépek segítségével készítenek fel a küzdelemre, míg Rocky térdig érő hóban futva, farönköket és sziklákat emelve acélosítja izmait, hogy méltó ellenfele legyen a szovjet Herkulesnek.A hidegháború utolsó óráiban a szuperhatalmak képviselői a ringben csapnak össze...

A kilencvenes évek elején a brit hatóságok úgy döntöttek, hogy a rövid időre elítélt rabokat humanitárius feladatokkal készítik fel a szabad életre. Hűsünket, az angol Brute-ot egy román árvaházba küldik, hogy ott tegye hasznossá magát. A kezdetben cinikus fenegyerekként mutatkozó elítélt csakhamar döbbenetes bűntényt leplez le...