Hat évesen a mindenkit elkápráztató Baby Jane a Hudson család szeme fénye. Az évek múltjával azonban Jane varázsa elhalványul az időközben gyönyörű filmsztárrá cseperedő nővére, Blanche árnyékában. Blanche jó testvér módjára minden filmjénél kiharcolja, hogy elfeledett húgának is jusson szerep, bár a felnőtt Jane már korántsem olyan "ennivaló", mint annak idején. Blanche karrierjének csúcsán egy titokzatos baleset következtében egész életére nyomorékká válik. Élete hátralevő részét magányosan tölti húga áldozatos felügyelete és gondoskodása mellett. Az önfeláldozó ápolás leple alatt azonban Jane egyre kegyetlenebb kínzásoknak teszi ki nővérét.

Landon Carter a menő arcok príma életét éli egy középiskolában. Mindennapi elfoglaltsága közé tartozik például a kevésbbé tökéletes fazonokkal történő gonoszkodás. Amikor egy alsós iskolatársukra kimért csapatos tréfa rosszul sül el, Landont büntetésként közösségi feladatok elvégzésére ítélik. Kénytelen lesz a szombati iskolában korrepetálni, résztvenni az iskolai színdarabban, és még pár hasonló - nem túl menő - cselekedetet végrehajtani. Ilyen módon kapcsolatba kerül az iskola "csodabogarával", Jamie-vel, aki a helyi baptista lelkész egyetlen lánya. A két teljesen ellentétes személyiség lassan szerelemre lobban egymás iránt.

Róka úr valaha a legjobb ravaszdi volt a környéken. Ám tizenkét esztendeje boldog, csendes családi életet él. Köszönhetően a rámenős rókaasszonyságnak, akinek megfogadta, hogy messze elkerüli a tyúkketreceket. Mi tagadás, Róka úr élvezi a vidéki életet, a nagy házat, a kölyöknevelést. Ám amikor lehetőség nyílik egy utolsó nagy rablásra, a tisztes családapából előtör a régi szenvedély. A gazdák persze rossz néven veszik, hogy kifosztották őket, és rókavérre szomjaznak. Az állatok azonban összefognak Róka úrral, és együtt veszik fel a harcot az őket kifüstölni szándékozó gazdák ellen.

Egész életét gazdája házában töltötte Chance, a gyermeklelkű kertész. A gazdag, idős úr kertjét gondozta, a szabadidejében pedig egyfolytában a televíziót nézte. Az összes élettapasztalatát a képernyőn látottakból merítette. Amikor a munkaadója meghal, az örökösök kiadják az útját. Chance-nak el kell hagynia a számára biztonságot jelentő világot. Helyét nem találva, tanácstalanul bolyong Washington utcáin, mígnem egy véletlen közlekedési balesetnek köszönhetően szédítő politikai karriert fut be. Peter Sellers utolsó filmje Jerzy Kosinski regényéből készült.

Christy Brownt még saját szülei is gyógyíthatatlannak, mozgássérültnek és gyengeelméjűnek tartják. Egy szép napon azonban a családnak rá kell döbbennie, hogy Christy nemcsak ért, érez, de gondolkodik és iszonyú elszántsággal küzd szerettei elismeréséért. Segítségükkel emberfeletti harcot vív azért, hogy teljes értékű embernek tarthassák.

A kórház csendes, steril, komor falai közé hirtelen egy hatalmas cipőjű bohóc ront be, óriási vörös orral az ajtón és végiglépdel a folyosón. Betegek vigyázat, a nevetés ragályos! Íme, Patch Adams, a doktor, aki nem úgy néz, tesz vagy gondolkozik, mint azok a dokik, akiket eddig ismertél. Mert Patch szerint a humor a legjobb gyógyszer, és hajlandó szinte mindent megtenni, hogy megnevettesse betegeit - még akkor is, ha ezzel a karrierjét kockáztatja. Az igaz történet alapján készült Patch Adams a hasfalrengető humort egy felemelő történettel kombinálja, mely túlmutat a hagyományos vígjátéki kereteken.

Egy szállító repülőgép tucatnyi emberrel a fedélzetén kényszerleszállást hajt végre a Szahara közepén. Az egyik utas tervezőmérnök, aki az összeroncsolódott repülő sértetlenül maradt szárnyára és az egyik még működőképes motorra alapozva megpróbál egy kis gépet összeeszkábálni. Az életben maradásra az az egyetlen - mégoly halovány - remény, hogy a túlélők az alkalmi repülőalkalmatosságon megpróbálnak eljutni a legközelebbi civilizált területre, mielőtt a víz és élelem végképp elfogyna.

1977-ben Harvey Milket beválasztották a San Francisco városának Felügyelői Testületbe, így ő lett az első olyan választott, magas közhivatali tisztséget betöltő ember Amerikában, aki nyíltan vállalta homoszexualitását. Győzelme nemcsak meleg jogi szempontból volt jelentős; egységbe kovácsolta a politikai spektrum különböző szereplőit, a nyugdíjasoktól kezdve a szakszervezeti dolgozókig. Harvey Milk alapjaiban változtatta meg az emberi jogokért folytatott harc természetét, és vált egész Amerika hősévé, szomorúan korai, 1978-ban bekövetkezett tragikus halála előtt.

A vietnami háború idején öt amerikai katona indul járőrbe. Négy harcedzett, sokat, sőt túl sokat tapasztalt veteránhoz egy frissen bevonult gyalogos csatlakozik. Még sejtelme sincs róla, mennyire más a háború, mint ahogy azt otthon elképzelte. Társaiban viszont már alig maradt emberi érzés. Olyan dolgokra is képesek, melyektől újonnan érkezett társuk még iszonyodik. Azt azonban nem tudja eldönteni, hogy ha szükséges, nyíltan is szembeforduljon-e a többiekkel. Márpedig a járőr katonái elhatározzák, hogy egy szomszédos faluból elrabolnak maguknak egy helybéli lányt...

Ahab kapitánynak, a Pequod nevű hajó gazdájának van egy rögeszméje: amióta egy hatalmas fehér bálna, amelyet Moby Dicknek nevezett el, letépte az egyik lábát, eszeveszetten űzi az állatot, hogy harcban győzze le. Elszánt konokságával életveszélyes helyzetbe sodorja magát és a legénységét. A megszállott kapitány és emberei erejüket a végsőkig megfeszítve küzdenek a természet erői ellen. Végre sor kerül az utolsó összecsapásra a félelmetes állattal. A Herman Melville regénye alapján készült pergő cselekményű, csodálatos képi nyelvű, izgalmas kalandfilmet John Huston csaknem két évig forgatta. A gyártási költség az akkori idők többi filmjéhez képest szenzációs összegre, ötmillió dollárra rúgott.

Katie (Barbra Streisand) és Hubbell (Robert Redford) tökéletes ellentétei egymásnak, de egy dolog közös bennük. Mindketten a végletekig őszinték. Szinte lehetetlen, mégis egymásba szeretnek. Sőt, nyilvánvaló különbözőségük és a szülői tiltás ellenére összeházasodnak. Házasságuk szenvedélyes és bensőséges egészen addig, amíg a történelem közbe nem szól. Politikai és erkölcsi nézeteltéréseiket még a szerelem sem képes legyőzni.

Vannak, akik azt állítják, kiismerik magukat a világban - ez legalább egy biztos pont, ők nyilván vagy buták, vagy hazudnak. De minden más bizonytalan. Nézzünk szembe a ténnyel: sosem tudni, mi jár a másik fejében, amikor rád néz, amikor meghív egy italra és elkéri a telefonszámodat. Miért nem hív vissza? Miért tagadtatja le magát? Miért tűnt úgy, hogy akar, és most miért nem akar? A nők tévelyegnek, a férfiak botladoznak: az élet nem más, mint a be nem teljesedő kapcsolatok, a félbehagyott, elbénázott, észre sem vett lehetőségek sora. Ez a film végre megmutatja, hányféleképpen nem értjük egymást.

Tom Wingo maga mögött hagyja dél-karolinai otthonát, minden családi problémáját és New Yorkba utazik, ahol megpróbál segíteni a testvére pszichiáterének, Susan Lowensteinnek, és rekonstruálni a múlt rettenetes pillanatait, amelyektől a Wingo testvérek igyekeztek minél hamarabb megszabadulni. Tom saját múltját feltérképező önmarcangoló kalandjával nemcsak magának, hanem Savannah-nak is mentőkötelet dobhat. Ugyanakkor hősies önvizsgálatával bátorságot csöpögtet Lowenstein doktornőbe is, aki ezzel a frissen szerzett erővel és öntudattal lesz képes arra, hogy kiszabaduljon egy olyan házasságból, amely nemcsak őt, hanem kamasz fiát is végérvényesen tönkreteheti. Susan Lowenstein és Tom Wingo gyökeresen különbözik egymástól, máshonnan jönnek, mások a céljaik. Mégis a közös harc nemcsak ahhoz segíti őket, hogy felfedezzék valódi énjüket, hanem ahhoz is, hogy felfedezzék egymást...

A Pevensie-gyerekek körül a leghétköznapibb dolgok is csodává válnak. Ezúttal egy festménnyel kezdődik minden: a vásznon árválkodó hajó életre kel, és Lucy, Edmund és a kissé elviselhetetlen unokatestvérük az óceánba zuhannak. Szerencsére a Hajnalvándor legénysége kimenti őket és így az ifjú kalandoroknak egyre újabb, izgalmasabb és veszélyesebb próbákat kell kiállniuk. A hajó és rajta Caspian király Narnia hét elveszett urát keresi a Magányos Szigetek környékén, ahol rabszolga-kereskedők, trónbitorlók, tengeri viharok, a mélység fenekén élő szörnyek és láthatatlan lények várnak az expedíció tagjaira. Narnia mesés teremtményei az angol gyerekek segítsége nélkül ismét benne volnának a slamasztikában!

A történet középpontjában Tommy Johnson, az önmaga identitását keresõ, ám unalmában céltalanul bolyongó huszonéves Chelsea-drukker áll, aki a kicsapongó hétvégéknek, az alkalmi szexuális kapcsolatoknak, a sörivászatoknak, a drogozásnak és persze néhanapján az igazi férfias bunyóknak él. Tommy bandáján keresztül három férfigenerációt ismerhetünk meg, annak minden nyűgével és bajával. Ez a film nemcsak az erõszakról, a könyörtelenségrôl, a drogról, a vandalizmusról, hanem a barátságról és a hűségrõl is szól. Amikor az Angol Kupában a Chelsea és a Millwall kerül a döntõbe, Billy és csapata megtervezi a leszámolást a rivális bandával. A nagy háborút! Lehetõség ez mindenkinek a bizonyításra.

A Little család valószínűleg a világ legátlagosabb famíliája. Az ifjú párnak van egy kis háza, egy fia és rengeteg fölös energiája: hát elhatározzák, hogy örökbefogadnak valakit. Az árvaházban hamarosan rá is találnak a legapróbb és legelhagyatottabb lényre: egy egérre. Stuart Little, a kisegér hamar a család részévé válik: befogadják a rokonok és esténként neki is jár a jó éjt puszi. Csak a család macskája nem tud belenyugodni az új kedvenc érkezésébe. Felbérel néhány rosszarcú kóbor kandúrt, hogy tegyék el láb alól a kicsi, nagyszájú és csupaszív egérsrácot. Kezdődnek a kalandok szárazon, vízen és a Central Park sűrűjében.

Los Angelesben egyre furcsább dolgok történnek. A híradások rejtélyes gázrobbanásokról, felmelegedett vizű tavakról, szokatlan földmozgásokról tudósítanak. Mike Roark, a Los Angeles-i katasztrófa-elhárítók munkatársa éppen a lányával készül eltölteni a hétvégét, amikor hirtelen megmozdul a föld. Hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy ezúttal nem a szinte már megszokott földrengésről van szó, hanem egy hatalmas tűzhányóról, amely Los Angeles kellős közepén tör ki. Az izzó láva pusztulással fenyegeti az egész várost.

Különös kompánia indul a Kongó-vidékre, a hegyi gorillák régi rejtelmekkel övezett földjére, ahol már számos expedíciónak nyoma veszett. Dr. Karen Ross, az elektronikai szakértő korábban eltűnt kollégái nyomát keresi. Dr. Peter Elliott, a főemlőskutató az Amy névre hallgató szelíd gorillát akarja természetes környezetébe visszahelyezni. Herkermer Homolka, a román kalandor Salamon király aranyvárosát keresi. Csak azt nem tudják, mikor útjuk végén behatolnak Zinj ősi szentélyébe, hogy ott az ember a veszélyeztetett faj.