A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.
Chaplin filozófikus és önirónikus filmje megannyi, mára klasszikussá lett poént vonultat föl a méltóságteljes cipőevéstől, a lírai zsemletáncig. A Vadnyugat hőskorában, aranyásók közt játszódó történet első részében bemutatott éhezést, lecsúszást s véletlen megmenekülést a másodikbeli felemelkedés tévútjai és az álmodozás követik, majd jön a tanulság: ebben a világban csoda mélkül nem számíthatunk embernek való életre és viszonzott szerelemre.
A közvetlenül az első világháború után készült film a német expresszionista filmstílus legnagyobb hatású, legtöbbet idézett alkotása, amely 1958-ban a híres brüsszeli szavazáson bekerült minden idők legjobb 12 filmje közé. A forgatókönyvírók eredeti szándéka szerint Caligari, az őrült hipnotizőr, és médiumának kapcsolata a hatalomra törő, irracionálisan gonosz zsarnok és a kiszolgáltatott kisember viszonyát testesítette volna meg. Az eredeti cselekményhez utólag hozzákapcsolt kerettörténet tompította a társadalomkritikát, és lélektani síkra emelte a konfliktust. A filmben kizárólag festett díszleteket alkalmaztak, amelyeket három expresszionista festő, a Sturm csoport tagjai készítettek. A kísérteties, látomásszerű kisvárosban az utcák hegyesszögben torkollnak egymásba, a düledező kockaházak tetején a kémények ferdén meredeznek. A torz perspektívájú, hatásosan megvilágított díszletek között a szereplők árnyakként suhannak, mintha maguk is megelevenedett rajzfigurák lennének.
Ebben az 1929-ben készült brilliáns némafilmben tűnt fel Louise Brooks és vált nemzetközi hírű filmcsillaggá. A Franz Wedekind színdarabja nyomán készült filmben a főszereplőnőt, a jazzkorszak tragikus sorsú, hedonista táncosnő-prostituáltját, Lulut alakítja. A színdarab egyébként számtalan későbbi megfilmesítést is megélt, Alban Berg pedig operát írt belőle.
Chicago, 1929. Gyilkosság. Szenvedély. Hírnév. Szex. És jazz, mindhalálig. A Szeles Város megannyi kalanddal és lehetőséggel kecsegtet. Ez a csábítás elkápráztatja Roxie Hartot, a látszólag ártatlan színésznőt, aki arról álmodozik, hogy az ének és a tánc kimenti őt élete egyhangúságából. Roxie egyetlen vágya, hogy Velma Kelly varietéművésznő dicső nyomdokaiba léphessen. Vágya kicsit másképp teljesül, amikor néhány nagyon elhibázott lépés folytán a sztár és a sztárjelölt is börtönbe kerül gyilkosság vádjával. A Matron Morton börtön felügyelete alatt Roxie találkozik Billy Flynn-nel, a legendás ügyvéddel, aki elvállalja Roxie ügyét, egy nem szerény összegért. Roxie berobban a csúcsra, mentorának nagy bosszúságára. Ám az agyafúrt Miss Kelly is tartogat néhány meglepetést a második felvonásra.
Egy tiltott szerelem és az ártatlanság elvesztése a II. világháború előtti Angliában. 1925, Oxford. A jóképű Charles Ryder összebarátkozik a lángoló és nagyvilági életet élő Sebastian Flyte-tal, Lord és Lady Marchmain fiával, aki meghívja a fiatalembert lenyűgöző családi kastélyukba, Brideshead-be. Új környezete elvarázsolja, Sebastian gyönyörű húga, Julia pedig elcsavarja fejét; de miközben érzelmileg egyre jobban kötődik a testvérpárhoz, Charles szembetalálja magát a család legerősebb összetartó erejével, a mély és rendíthetetlen katolikus hittel.
Mary McGarvie (Catherine Zeta-Jones), és kislánya (Saoirse Ronan) nem mindennapi produkcióval szórakoztatják a szenzációra éhes közönséget: azt állítják, az asszony médium, aki képes a halottakkal kommunikálni. Egy napon a legendás illuzionista, Harry Houdini (Guy Pearce) érkezik a városba, és nagyvonalú ajánlatot tesz: 10 000 dollár üti a markát annak, aki képes pontosan "közvetíteni" elhunyt édesanyja utolsó szavait. Mary elfogadja a kihívást - és elvarázsolja a bűvészt. Houdini szenvedélyes viszonyba bonyolódik a bájos szemfényvesztővel, miközben épp pályája legveszélyesebb mutatványára készül...