A jeruzsálemi Ben Hur, egy gazdag zsidó család fia, újra találkozik gyerekkori barátjával, a római légió parancsnokával, Messalával, aki szerint az új tanok, melyeket Krisztus hirdet, felforgathatják az egész Római birodalmat. Ben Hur meghallgatja a hegyibeszédet, ott van a kálváriánál, méghozzá nem is egyedül, hanem egy szépséges rabszolgalány, Esther társaságában. Korábbi élete gyökeresen megváltozik, amikor tévesen megvádolják azzal, hogy megpróbálta megölni Messalát. Száműzik családját, őt pedig rabszolgasorba döntik. Egy tengeri csata során megmenti a parancsnok, Quintus Arrius életét, aki ezért cserébe fiává fogadja. Rómába indul, hogy részt vegyen egy kocsiversenyen. Legnagyobb ellenfele régi barátja, Messala. Kettejük versenyfutásának egy ütközés vet véget, melyet Ben Hur éppen csak túlél, ám eldönti, hogy a kardját felcseréli Krisztus tanaival. Annak a Krisztusnak a tanaival, aki még halálában is képes arra, hogy az egész birodalmat a feje tetejére állítsa.
A címszereplő, a volt trák fejedelem, majd római rabszolga Spartacus kényszerűségből felcsap gladiátornak, majd a megaláztatások ellen lázadó rabszolgafelkelés élére állva a kor legnagyobb haderejével, a római sereggel szemben is sokáig győzelmet győzelemre halmoz. A túlerővel szemben végül szükségszerűen elbukva, majd a kínok kínját, a kereszthalált is vállalva, holtában is legendává vált. A látványos történelmi tablókon, a lenyűgöző tömegjeleneteken, és egy megkapó szerelem kibontakozásán kívül bepillantást nyerhetünk Róma belső intrikáiba, a köztársaságiak és a diktátorpártiak küzdelmébe, a római sereg vezére, a dúsgazdag Crassus cselszövéseibe, miközben a háttérben az ügyesen taktikázó Julius Caesar várja, mikor jön el az ő ideje - s ezzel a császárságé is.
Krisztus előtt ötvenben Galliát áthatolhatatlan erdőségek uralták, melyekben fenséges csend honolt. Julius Cézárnak, kemény harcok árán ugyan, de sikerült meghódítania Galliát, hogy rányomja a római civilizáció diadalmas bélyegét. Ám egyetlen kis falucska még mindig bevehetetlenül tartja magát. Julius attól tart, hogy soha nem tudja uralma alá hajtani a hajthatatlan falucskát, ezért üzletet ajánl Asterixnek és barátainak: ha kiállnak 12 általa kitalált próbát, Cézár átadja nekik a Római Birodalmat. Ha viszont elbuknak a próbán, ők hódolnak be a Birodalomnak.
A filmtörténet egyik legkalandosabb sorsú és legnagyobb költségvetésű, gigantikus produkciója a Római Birodalom függésébe került Egyiptom híres-hírhedt uralkodónőjéről és szerelmeiről: Caesarról és Antoniusról. A közel négyórás filmeposz díszleteivel és csatajeleneteivel még a mai kor nézőjét is ámulatba ejti. A gyönyörű Kleopátra már-már feladja nagyratörő terveit, hogy fia Róma és Egyiptom uralkodója lehet, ám a befolyásos Antonius évek múlva újra felébreszti benne a reményt. A szerelmes férfi Kleopátra tanácsaira hallgatva szembefordul a római szenátussal és az uralkodói vágyakat dédelgető Octavius-szal. Hogy hűségét bizonyítsa, Antonius feleségül veszi Octavius húgát, de hamarosan Kleopátra oldalán háborút kezdeményez Rómával.
Úgy kétezer évvel ezelőtt a királynők királynőjének, Kleopátrának uralma alatt az egyiptomiak különleges nyelvet beszéltek. Ezt a nyelvjárást egyes egyedül ők értették, különösképpen rettenthetetlen uralkodónőjük, Kleopátra, akinek Alexandriában hadvezérek hevertek a lábai előtt. Kleopátra egy napon magához rendelte legjobb építészét, s megparancsolta, hogy három hónap alatt építsen egy csodálatos palotát Julius Cézárnak. Az építész úgy megszeppent, hogy azonnal Galliába sietett Panoramix varázslóhoz.
Marcellus Gallio a szép Diana miatt egy rabszolgavásáron megsérti a fiatal Caligulát, és ezért Jeruzsálembe száműzik. Új lakhelyén találkozik a messiással, akit Pilátus döntésére keresztre feszíttet. Hamarosan kínzó látomások kezdik gyötörni, és kis híján megőrül. Tiberius azzal a feladattal küldi vissza, hogy kerítse elő Demetriust, aki Krisztus palástját őrzi, és derítse ki, kik a titkos szekta vezetői. Marcellus Jeruzsálemben találkozik Péterrel, a prófétával, és csatlakozik hozzá. Az ifjú tribunus hamarosan keresztényként visszatér Rómába, ahol Caligula árulás vádjával halálra ítéli.
Húsvét napján Jeruzsálem népe megkegyelmezhet egy halálraítéltnek. Barabásra, az útonállóra esik a választás, így a törvények értelmében Poncius Pilátus római helytartó szabadon engedi őt - a kereszthalál pedig Jézusra vár. Barabás kedvese, Rachel nem örül a viszontlátásnak, ő hisz Jézusban, Isten fiában és gyászolja a halálát. Barabás ugyan nem hisz a messiásban, de amikor az ég teljesen elsötétül, bizonyságra vágyik.
Julius Ceasar, a ravasz római hadvezér kifundálta, hogy miként lehet meghódítani Britanniát. Bár a brit katonák rendkívül bátrak, de különös szokásoknak hódolnak: mindennap délután 5 órakor felfüggesztik a harcot azért, hogy forró vizet igyanak, de ami még ennél is meglepőbb, hetente öt csatanapot és két pihenőnapot tartanak. Nem csoda hát, ha a szemfüles rómaiak - a hétvégét kihasználva - elfoglalják Britanniát. Már csak egy kis brit falu lakói tartják magukat a túlerővel szemben. De vajon meddig lesznek képesek erre?! Még szerencse, hogy van egy Asterix nevű gall rokonuk, aki talán segíthet rajtuk.
Obelix elmondja Asterix-nek, hogy szerelmes, de érzelmeit nem meri a lánynak bevallani, mert túlságosan szégyenlős. Miközben a jó barát megpróbál önbizalmat önteni belé, Obelix tudomására jut, hogy a hölgy mást szeret, mégpedig a jóképű Tragicomix-ot. Hősünk összetörik a hír hallatán, de amikor az imádott lányt és annak kedvesét a rómaiak elrabolják, eljön számára a nagy lehetőség, hogy bebizonyítsa: ki a legény a talpán. Sok vidám kaland közepette Asterix és Obelix végre megtalálja a fogságba esett párt, akiket a rómaiak épp akkor akarnak Julius Caesar születésnapi ajándékaként az arénába dobni.
Artúr (Clive Owen), a Római Birodalom legészakibb védvonalának őrzésére kirendelt sereg vezére alig várja, hogy elhagyja Britanniát, és visszatérjen Róma biztonságos falai közé. Ám mielőtt elhagyná a szigetet, lovagjaival együtt még egy utolsó nagy megbízást kell teljesítenie, aminek során ráébred, hogy ha Róma elveszik, Britanniának szüksége lesz egy vezérre, aki betölti az űrt. Valakire, aki nemcsak a szászok fenyegető támadásától védi meg az országot, hanem megmutatja az utat egy új korszak felé. Artúrnak Merlin (Stephen Dillane), a brit csapatok vezetője segítségével, valamint a gyönyörű és bátor Guinevrával (Keira Knightley) az oldalán kell megtalálnia az erőt önmagában, hogy elfordítsa a történelem kerekét.
A kilencedik légió - egy lebilincselően izgalmas akciófilm - a Krisztus utáni második évszázad Britanniájában játszódik, ahol Quintus a Római Birodalom határszéli erődítményén való barbár rajtaütés egyetlen túlélője csatlakozik Virilus legátus legendás kilencedik légiójához, mely északnak tart, hogy kiűzze a piktek rettegett hordáit. Azonban amikor az ismeretlen hadszíntéren rajta ütnek a légión, és Virilust foglyul ejtik, Quintus kilátástalan küzdelem elé néz, hogy kicsiny szakaszával életben maradjon az ellenséges vonalak mögött, és a mostoha terepen elkerülje kegyetlen pikt üldözőit - élükön a kegyetlen Etain-nal.
Felborul az edény, amelyből a két legendás figura Asterix és Obelix itta a varázsszert, melynek természetfeletti erejüket köszönhetik, és még mielőtt a druida Getafix új főzetet készíthetne, a rómaiak fogságába esik. Asterix és Obelix elindulnak, hogy megkeressék őt. Amerikában kötnek ki, ahol indiánok ejtik őket fogságba. Meglepő módon ugyanitt raboskodik Getafix is. A három bátor gall egyik jótettet a másik után hajtja végre, majd visszakerülnek szülőföldjükre, ahol szomorú hírek fogadják őket. Szerencsére nem hagyják magukat és szembeszállnak a római hódítókkal.
A paranoiás Tiberius császár halála után Caligula, az örököse ragadja magához a hatalmat, és a birodalmat az őrület és a romlottság véres spiráljába taszítja.
Caesar lába előtt hever Gallia. Kivéve egy megátalkodott népség által lakott falucskát, amely csak azért is ellenáll a világhódító latin légiók ostromának. Tehetik is, hiszen druidájuk révén olyan mágikus főzet birtokában vannak, amely legyőzhetetlenné teszi őket. Egy ambiciózus római helytartó azonban elhatározza, erővel vagy csellel, de mindenképpen megszerzi a főzet titkos receptjét, s ő lesz a cézár. Tervébe mindössze egy apróbb és egy nagyobb bökkenő csúszik: az egyiket Asterixnek, a másikat pedig Obelixnek hívják.
Miután a barbár hordák lecsapnak Rómára, a légiós Aurelius (Colin Firth) feladata, hogy kiszabadítsa az ifjú Romulust (Thomas Sanqster) és rejtélyes nevelőjét, Ambrosinust (Ben Kingsley), akiket a harcok során a gótok fogságába ejtettek. Nestor szenátor (John Hannah) a segítségére siet, és kiváló harcosokat ad mellé, köztük a szépséges Mirával (Aishwarya Rai), ám hamarosan kiderül, csak magában bízhat.