Marcus Vinicius légióparancsnok szerelemre lobban egy gyönyörű rabszolgalány iránt, amivel átlépi a szigorú határvonalat a Római Birodalom uralkodó elitje és a keresztények között. Sorsuk Nero kezében van. Róma fényűző, de elátkozott birodalmának császárán azonban fokozatosan a téboly lesz úrrá.
Róma, Kr. e. 44-ben. Julius Caesar negyedszeri konzullá választása az egész birodalmat megosztja. Cassius, hogy megakadályozza Caesar egyeduralmi törekvéseit, összeesküvést tervez ellene. A szervezkedők végzetes merényletre készülnek március idusán, melyben Brutus, Caesar fogadott fia is részt vesz.
Az ötszörös Oscar-díjas Gladiátor folytatása. A cselekmény néhány évvel később játszódik: Lucius, a császár húgának, Lucillának fia felnőtt. Semmi sem nyűgözte le jobban, mint Maximus hőstette. Az egykori hadvezér, aki gladiátorok ellen kényszerült harcolni, megmentette Luciust és édesanyját, miközben bosszút akart állni saját családja meggyilkolásáért. Lucius méltónak akarja bizonyítani magát nagy példaképéhez, aki az arénában halt meg...
A film a keresztény legendárium egyik vértanújának Szent Sebestyén mártíromságának története sajátosan jarmani átiratban. Egy letűnő hatalom isten háta mögötti erődjének mindennapi élete üres és céltalan. A feleslegessé vált katonák semmittevésüket agresszióval leplezik. Sebastien az új képviselője, hisz a keresztény Istenben, a szeretetben, az alternatív szerelemben. Mártírsága a homoszexuális férfiak sorsáról szól. Tisztává, idealizálttá emeli az üldözött homoszexuális szerelmet. Arról tanúskodik, hogy a hatalom mennyire intoleráns a mássággal, a pluralitással szemben.
Az elegáns stílusú antik szerző, Petronius műve alapján készített film Fellini víziója a hajdan hatalmas Róma mindennapjairól. Arról a császári Rómáról, amely egyszerre volt minden bűn melegágya és az új erkölcs bölcsője. Két Néró császár korabeli siheder, Encolpius és Ascyltus kalandjait követhetjük nyomon. A szerelemféltésből induló történet földrészeken és mítoszokon vezet keresztül, újjáteremtve a ránk maradt freskók csodálatos világát.
Titus Andronicus, a nagy római hadvezér gyõztesen tér haza az északi gótokkal vívott hosszú hadjáratból, amelyben négy kivételével minden fiát elvesztette. Lucius, a legidõsebb fiú emlékezteti, hogy a gyõzelmi rítushoz hozzátartozik az egyik foglyul ejtett ellenség feláldozása is. Titus a gótok királynõjének, Tamorának elsõszülöttjét választja, akit anyjával, két öccsével és mórjukkal, Aaronnal együtt hurcoltak Rómába. Bárhogyan könyörög is Tamora fia életéért, Titus végrehajtja a rituálét nem is annyira kegyetlenségbõl, mint inkább vallási buzgóságból. Tamora és életben maradt két fia, Chiron és Demetrius bosszút esküsznek.
Időszámításunk után 180. A Római Birodalom hanyatlik. Az idős császár Marcus Aurelius fiát, Commodust nevezi ki utódjául, de mielőtt a döntését hivatalossá tehetné, meggyilkolják. Eközben lánya, Lucilla - bár érzelmei máshoz kötik - kelet békéje érdekében összeházasodik Örményország királyával. Commodus, akinek a hatalom a kezébe került, zsarnoki módon kormányozza Rómát, mely így már megállíthatatlanul halad a végső bukás felé.
Pseudolus, a római rabszolga szeretné megváltani szabadságát. Ennek érdekében bármilyen áldozatra hajlandó. Kapóra jön neki, hogy ifjú gazdája, Hero beleszeret a szomszéd - nem túl jóhírű ház - egyik gyönyörűséges lakójába. Pseudolus tervet eszel ki, s neki is lát, hogy végrehajtsa, ami nem kis felfordulást okoz útban a Fórum felé. Mindeközben vannak itt szerepcserék, eszmecserék, álruhák és álszakállak, jópofák és rosszpofák, alibabák és csinibabák.
Amikor a Római Birodalmat kettéosztották, igencsak meggyengültek a seregeik. Ekkor érkeztek meg földjükre a hunok, és rettegett vezérük, Attila, hogy kihasználják a birodalom megrendülését, és megtámadják Rómát. A nyugati fél követet küld keletre, egy századost, Marcianus-t, akit azonban útközben elfognak a hunok, ám a katonának sikerül megszöknie. Ám amikor Konstantinápolyba ér, kiderül, hogy a korrupt és összeesküvő Theodosius még nagyobb veszélyt jelent a birodalomra.
Ambícióval telve Antonio Servilio előjáróként éppen Rómába érkezik. Miközben utazik a Via Appián keresztül, Cesare Atticus nagy sietségben véletlenül nekimegy a szekérnek, aki mellesleg egy igazi macsó és tisztességtelen szenátort szállít. Annyira megneheztelnek egymásra, hogy minden találkozással csak tovább gerjed a haragjuk. Servilio bíró megfigyelés alá veszi Atticust, miután bizonyítékot kap tisztességtelen ügyeiről Atticus korábbi szeretőjétől. Hogy kétségbe vonja az elöljárót, Atticus elfogadja Ironicus segítségét, és megismerteti a bírót egy nagy mellű szépséggel, aki beleviszi őt egy orgiába. A nyilvánosan megalázott Serviliót száműzik Szicíliába, ahol találkozik a helyi Maffiával. Itt újabb információhoz jut Atticus tisztességtelen ügyeiről. Végül Servilio és Aticus egyesítik erőiket, hogy együtt leplezzék le Ironicust, az igazi gazembert.