A hazáját elhagyó naiv, ugyanakkor szeretetreméltó özvegy, acélgyári munkásként kívánja előteremteni fia számára a szemműtéthez szükséges pénzt. A betegség örökletes. Az anya egyre inkább csak a sötétségben tapogatózik. De mindenáron küzd, hogy gyermeke elkerülhesse azt, amit ő már nem tud. Az idő lerövidül, és a homályban tapogatózva elkezdődik a visszaszámlálás. A szürreálissá fokozódó embertelen munkában a gépek zaja teremti meg a Björk képzeletében kibomló dalok zenei alapját. Az emigráció, a betegség, a nyomor problémáit taglaló alkotás a giccs és a totális eszköztelenség határán egyensúlyozva igazi antiműfajt hoz létre, kultuszgyanúsan irányítva az érzelmeket.
Grga Pitic - a cigány keresztapa és szemétdombkirály - és Zarije, egy cementüzem büszke tulajdonosa, régi jó barátok, bár vagy 25 éve nem találkoztak. A már nyolcvanas éveiket taposó, betegségekkel küszködő két zsivány kölcsönös tiszteletben élt át együtt bűnt és bűnhődést. Zarije fia, Matko, a semmirekellő naplopó, mivel saját apját nem meri megkérni, Grgától kér pénzt kölcsön egy vonatrakomány benzin megszerzésére. Matko, sikeres trükkjén felbuzdulva felajánlja Dadan Karambolónak, a cigány gengszterek kábítószeres királyának, hogy beveszi a benzinbuliba. A gátlástalan Dadan azonban becsapja, így nincs más választása, mint elfogadni Dadan kárpótlási kérését, vagyis hogy hozzáadja fiát, Zarét Dadan húgához, Afroditához.
Jule, a berlini diáklány, biztosítása nem lévén, reménytelenül eladósodott egy autóbaleset következtében, melyet ő okozott egy gazdag üzletember limuzinjának ütközve. Miután lakásából kilakoltatják, Peter nevű barátjához költözik és hamarosan rájön, hogy Peter és az ő régebbi lakótársa, Jan, éjszakánként luxusvillákba törnek be. Rablás és vandalizmus helyett azonban ők nagy gonddal és ízléssel újrarendezik a bútorokat és az értékes holmikat, majd rejtélyes üzeneteket hagynak a lakóknak. Jule meggyőzi Jant, hogy látogassák meg hitelezőjének villáját is.
Hatalmas esküvő készülődik a de Tartas és a Crépin-Jaujard család között, a szülők már mindent elrendeztek Didier és Evelyne kézfogójával kapcsolatban. Ám váratlanul megtalálják de Tartas feleségének a nagyapját, méghozzá jégbe fagyva. A papát magához veszi a család, s hogy ne okkozzanak neki megrázkódtatást, múlt századbéli stílusban rendezik be a házukat és a környezetét. Ám eljön az az idő, amikor is az "örökifjú" megtudja az igazat.
Nagy dicsőség érte Lütyő csendőrőrsét: ők képviselhetik Franciaországot a csendőrség nemzetközi konferenciáján, New Yorkban. Nicole, Lütyő lánya nagyon szeretett volna az édesapjával menni, de ő hallani sem akart róla, hisz még Gabaj főtörzs sem viheti magával a feleségét. Ám amikor a csodálatos France tengeralattjáró kifut a kikötőből, már Nicole is a fedélzeten van potyautasként. Reszkess, New York, jönnek a humoredzett Saint Tropez-iek!
Ebben a filmben Chaplin kétbalkezes szabóinas, szédült nőbolond, aki méreteket véve egy kuncsaftról, a szép hölgyről a centiméterrel átfogja a bábut is, és hozzáméri a derékbőséghez. Tönkreteszi a vasalni való nadrágokat, s amikor a türelmét vesztett mester kirúgja, fölcsap grófnak egy lányos háznál, hogy ott, a "másik közegben", a gazdagoknál másfajta dolgokat műveljen.
Valeria Bruni-Tedeschi (5x2, München, Utolsó napjaim) társírója, rendezője és egyben főszereplője is ennek a Cannes-i Filmfesztiválon is díjazott keserédes vígjátéknak, amely a sikeres színésznő, Marcelline kulisszák előtti és mögötti megpróbáltatásait meséli el. A színpad sztárja 40. születésnapja előtt áll, amikor egyszeriben minden megváltozik, szakmai és magánélete egyszerre hullik darabjaira. Biológiai órája egyre hangosabban ketyeg, és új bemutatójának előkészületei során sem igazán talál magára. Ráadásul miközben anyja (Marisa Borini, aki az életben is a színésznő édesanyja) állandóan azzal zaklatja, hogy találjon már végre megfelelő udvarlót magának, Marcelline menthetetlenül belehabarodik színésztársába, a nála jóval fiatalabb, de ellenállhatatlanul sármos Ericbe (Louis Garrel)...