Szöveg nélküli. Az Utolsó ember a filmtörténet időtlen klasszikusa, amelyet 1958-ban a "brüsszeli 12"-be, minden idők legjobb filmjei közé is beválasztottak. Egy hotelportás története, akit öreg napjaira vécésnek fokoznak le, s akit a megaláztatás tönkretesz, hiszen pompás egyenruhájával élete értelmét is elvesztette. Murnau - és vele egyenrangú alkotótársai, Carl Mayer forgatókönyvíró, Karl Freund operatőr és nem utolsó sorban a főszerepet játszó, zseniális Emil Jannings - inzertek nélkül, a szöveg súlyától megszabadulva csak képekben, montázsokkal mesélik el a szívszorító történetet. A kamera szabadon mozog, követi a hős sorsát - az események főszereplőjévé válik. A hotel zsongó élete, az öreg portás részeg-jelenete, a pletykázó asszonyok montázsa, a szürke külváros és a csillogó hotel kontrasztja felejthetetlen képsorokban elevenedik meg.
Egy baszk pap a Biblia gondos tanulmányozása során rádöbben, hogy az Antikrisztus karácsony éjjelén épp Madridban fog megszületni. Egy havymetal rajongó és egy televíziós show man segítségével sikerül kiderítenie a pontos helyet is. De hogyan vehetné fel a harcot? A Rosemary gyermeke modern, gunyoros átiratának is felfogható kultuszfilm, minden idõk egyik legsikeresebb spanyol filmje.
Miután a kezén lévő rejtélyes sebekkel ébredt, a bajnok harcos egy másik világban harcba indul az emberi világot pusztító gonosz erők ellen.
Lenyűgözően hideg és nyugtalanító képi megoldásaival a műfaj egyik kiemelkedő filmjét láthatjuk. John Hobbes nyomozó és társa, Jonesy fellélegeznek, amikor kivégzik az általuk elfogott démonikus gyilkosságsorozat tettesét. Napokkal később ismerősök és ismeretlen emberek egyaránt azt a dallamot éneklik Hobbesnak cinikusan, amit a halálraítélt dúdolt neki a gázkamrából. A rémtettek ráadásul tovább folytatódnak és kísértetiesen hasonlítanak ez előzőekhez. Ekkor kezdődnek Hobbes lidércnyomásos napjai: egyre több gyanús jel utal arra, hogy neki is köze lehet az újabb gyilkosságokhoz. Az őrjítő jelenség nyomában eljut a fekete mágia tiltott világáig. A nyomozó megismerkedik egy teológiaprofesszorral, aki nemcsak természetfeletti erők hatására gyanakszik, hanem az esetek hátterében magának az ördögnek a jelenlétét véli felfedezni. Hobbes kénytelen szembenézni azzal, hogy az egyetemes gonosz korlátlan és örök.
Castle Rock, az eladdig csendes kisváros az újdonság lázában ég. Kinyitotta kapuját a Hasznos Holmik nevű régiségbolt, melynek titokzatos tulajdonosa, Leland Gaunt szokatlan üzletpolitikát folytat. Mindig pontosan annyi pénzt kér a kiválaszott portékáért, amennyi éppen vásárlója zsebében lapul, ám cserébe valami apró csínytevést vár. A helyi seriff, Alan Pangborn értetlenül áll a városkában történő bizarr események előtt. Mióta a régiségkereskedő hasznos holmijaival megjelent, az addig békében együttélő szomszédok egymás ellen fordultak. Két békés háziasszony böllérkéssel mészárolja le egymást. És ez még csak a kezdet.
Ha egy szűkölködő család a rég nem látott nagybácsi végrendelete révén egy csodálatos házat örököl, a családtagok azt gondolják, legmerészebb álmuk valósult meg. Már ha ez az álom nem rémálom. A ház ugyanis egy hermetikusan záródó börtön, pincéjében 12 olyan rémisztő és démoni kísértettel, akiknek két céljuk van: a bosszú és a pusztítás. A házban rekedt család és a váratlanul feltűnő két idegen hamar ráébred arra, hogy nincs menekvés. Valaki csapdába ejtette őket, az életben maradás esélye a kísértetek ellenében nem túl nagy. S ekkor feltűnik a színen még valami, ami mindennél rettenetesebb.
Carol Anne szülei nem látnak más kiutat lányuk megmentéséhez, mint azt, hogy elköltöztetik a lányt nagynénjéhez, abban bízva, hogy ott nem talál rá az ördögi Kane. Az ördög elől azonban nem lehet elbújni. Kane addig keresi Carol Anne-t, amíg meg is találja, és elhatározza, ezúttal végleg megszerzi a kislány lelkét...